Manapság már a csapból is a környezetvédelem témája folyik, a globális felmelegedés, a temérdek fakivágások, az egyre több kihalt állatfaj és a műanyaghulladék felhalmozódása egy eléggé borús jövőképet tár elénk, amennyiben hiszünk a médiának.

Úgy vélem, a nagyobb nézettség elérése miatt, a média is eltúloz sok mindent. De a környezetszennyezés egyre nagyobb, ahogy egyre gyarapodunk a Földön és egyre több hulladékot, szénmonoxidot és egyéb melléktermékeket termelünk, egyre több fát vágunk ki és egyre több állatot vadászunk le. A KÖRNYEZETVÉDELEM TÉMÁJA IGENIS VALÓS ÉS FONTOS!

A KÁROK TÉNYLEG VISSZAFORDÍTHATATLANOK, elképzelhető, hogy az unokáink egy olyan világban fognak élni, ahol a telek nagyon langyosak lesznek, a nyarak pedig hihetetlenül forrók. Elképzelhető, hogy ők már egyes állatfajokat csak képekről ismernek majd. Sajnos az egyre növekvő toxikus terhelés miatt egyre többen lesznek autoimmun betegek vagy rákosak.

Ez egy igenis valós probléma, amely ellen csak úgy tehetünk, ha összefogunk és egyenként mindenki figyel rá. Azt gondolhatod, hogy Te, egyedül nem számítasz. De fordítsuk meg: ha mindenki arra gondol, hogy az az egy is számít, akár egy állatnak – és ha minél többen gondolkodunk így, akkor KOMOLY lépéseket tehetünk a jó irányba.

A túlzott műanyagfelhalmozódás milyen káros hatásokat rejthet magában, a környezetünkre és az egészségünkre nézve?

1950 és 2015 között összesen 6,3 BILLIÓ TONNA MŰANYAG-HULLADÉKOT termeltünk a Földön. Belegondolva, ez óriási mennyiség.

Ennek mindössze 9%-a lett újrahasznosítva, 12%-a lett elégetve, és a 79%-a pedig vagy telephelyen végezte, vagy közvetlenül a természetbe lett eresztve. Tehát a műanyaghulladék legnagyobb része a természetben végzi, ahol óriási károkat végezhet.

Belegondoltál, hogy ez mennyi hulladékot jelent?

A tengerbe jutó műanyag hulladékokat az örvények és áramlatok elviszik, majd egy-egy helyen felgyülemlenek. Manapság rengeteg olyan part van, ahol kilométer hosszúságokban állnak a műanyag hulladékok, ha ezekre a helyekre ellátogatunk rengeteg állattetemet fogunk találni, azoknak a szerencsétlen állatoknak a tetemét, melyeknek egykor ezek a vidékek adtak otthont.

Ilyen hely a hawaii-i Midway-aton sziget, a bengali Északi-Szentinel-sziget is. És ez még nem minden, a hulladékok a tengerben is felhalmozódhatnak, ilyen helyre bukkant Charles Moore kapitány, 1997-ben, amely azóta a Nagy csendes-óceáni szemétsziget nevet kapta, itt rengeteg kis, mm-es nagyságrendű hulladékdarabok úsznak a felszínen, óriási felületen.

Black Friday! 33% OFF Mindenre a PeakShopban + 1 doboz Cukimentes Szaloncukor is a Tiéd!

Mi is a műanyag?

Ahhoz, hogy megértsük, hogy miért is káros az egészségünkre a műanyag nézzük meg, hogyan is épül fel, pontosan mit is értünk műanyag alatt?

A műanyagok, mesterségesen előállított polimerek, olyan óriásmolekulák, melyekben rengeteg kis alkotóelemek ismétlődve, összekapcsolódva követik egymást. Kicsit úgy lehet elképzelni őket, mint a rostokat, melyek szintén rengeteg kis cukormolekulából állnak.

Viszont a műanyag nem úgy bomlik le, mint a többi szerves anyag. Alapjáraton a szerves anyagokat baktériumok bontják le, miután azok el lettek temetve, a föld alá. Viszont nagyon kevés baktérium létezik, amely képes lebontani a műanyagot, ehhez a bacik helyett napfényre van szükség. Az UV fény hatására, a hosszú molekulát alkotó kötések felhasadnak és szép lassan a műanyag bomlásnak indul.

A tengerbe jutó műanyagot ugye napfény éri, tehát elkezd bomlani. Azonban nem képes teljesen lebomlani és ezzel csak az történik, hogy rengeteg káros anyag, mint például a BPA szabadul fel, melyeket az állatok felszednek és ezzel még nagyobb károkat okozhatnak.

Hogyan károsíthatja az emberi szervezetet a műanyag?

Az egyik leghíresebb műanyag, a biszfenol A, röviden BPA. Ti is biztosan láttátok már shakereken tárolóedényeken, hogy „BPA free”. Nem véletlenül csinálnak BPA-mentes műanyagokat. Mivel a BPA előállítása során, néhány alkotóelem nem teljesen kötődik, ezek pedig idővel feloldódhatnak, belekerülhetnek az ételekbe. Ezt a „szivárgást” felgyorsítja a műanyag mosása, vagy ha savas/lúgos kémhatású ételt/italt tárolunk bennük, melyek feloldják a műanyagot.

A BPA műanyagból „kiszivárgott” anyagok képesek az ösztrogén hatását „utánozni”, arról, hogy mennyire befolyásolja és zavarja meg a hormon háztartást a tanulmányok nem egységesek. A BPA egészségkárosító hatását leginkább, a hormonháztartás befolyásolásán keresztül éri el.

Tanulmányok az alábbi káros hatásokról számolnak be:

• Felboríthatja a vér lutenizáló hormon és tesztoszteron szintjét, férfiaknál ezzel rengeteg problémát okozva (pl.: prosztata, terméketlenség stb.), amennyiben az anya mindössze 0.2 μg/kg napi BPA-nak van kitéve, már akkor is jelentkezhetnek az utódnál problémák.
• Amennyiben az anya 25 μg/kg napi BPA-nak volt kitéve, úgy az embriók halálának gyakorisága növekedett,
• Mindössze 0.2 μg/kg napi BPA mennyiségnél már csökken az antioxidáns enzimek szintje, ezzel növekedhet a krónikus gyulladás a szervezetünkben és ezzel rengeteg betegség kockázata megemelkedik.
• Nagyobb dózisokban viselkedési problémákat is okozhat többek közt, agresszivitást, hiperaktivitást és tanulási nehézségeket.

Ahogy láthatjuk, sajnos a BPA már kis dózisban is kifejthet káros hatásokat, ezért érdemes amennyire csak lehet kerülni. Olyan tárolókat használni, melyek BPA-mentesek, üvegpohárból inni.

A számunkra még releváns műanyag a polietilén-tereftalát, röviden PET.

Amely az ásványvizek, üdítők és néhány kozmetikai eszköz csomagolását alkotja. Na, most a nevével ellenkezőleg, a PET előállításához nem használnak fel káros ftalátokat, azonban hőmérséklettől és tárolt anyagtól függően kisebb/nagyobb mértékben kiszivároghatnak ftalátok PET palacból is. A savasabb ph-jú vegyületek például jobban szivárogtatnak (pl.: ecet, szóda).

A ftalátok olyan különféle anyagok, amelyeket a műanyagokhoz adnak adalékanyagként, hogy a rugalmasságot növeljék. A BPA-val szemben, ebben az alkotóelemek nem kovalensen kötöttek (ami elég erős kötés), hanem gyengébb kötéssel, ami miatt erősen hajlamos a „szivárgásra”.

A ftalátok is képesek felborítani a hormonháztartást, a tanulmányok az alábbi káros hatásaikról számolnak be:

• Termékenységi problémákat okozhatnak, illetve növelik a hererák kockázatát.
• Az inzulin rezisztencia kockázatát is növelik.
• A májtumorok kialakulását serkenti, melyet állatkísérletek állapítottak meg. Azonban az útvonal amin keresztül ez a bizonyos ftalát hatott, nem releváns emberben, ezért rákkeltő hatását illetően nem egységes az irodalom.
• Pár tanulmány beszámolt lehetséges pajzsmirigy hormont befolyásoló és immunrendszert megzavaró hatásokról is.

A műanyagok egészségkárosító hatásai még további felméréseket igényelnek, de ahogy láthatjuk az egyre növekvő műanyagfelhasználás egyaránt a TERMÉSZETRE és egyaránt RÁNK is NAGYON VESZÉLYES LEHET. Ha úgy gondoljuk, hogy mi egyedül nem sokat tehetünk ez ellen, akkor erre csak annyit mondanék, hogy számodra is fontos az egészséged, nem? Akkor használj kevesebb műanyagot MAGADÉRT, ne pedig a természetért!

Mit tehetünk a műanyagfelhasználás ellen?

Így, hogy láttuk mivel is járhat a műanyagfelhasználás, nézzük meg, hogyan is tudunk kevesebb műanyagot használni?

• Vigyünk magunkkal üveg edényt, vagy valamilyen újrahasznosított papírtáskát vásárlásokkor és abba tegyük a megvett ételeket. Ne az előrecsomagolt ételeket válaszd, hanem azokat, amiket neked kell kimérned és beletöltened egy tárolóedénybe.
• Válaszd az olyan ételeket melyek papírba csomagoltak.
• Mondj le a fagyasztott gyümölcsökről, helyettük friss, piacról vett gyümölcsöket, zöldségeket fogyassz.
• Ne használj kapszulás kávéfőzőt!
• Ne használj rágót, mert ebben is műanyag van, tudtátok-e?? Helyette használj természetes összetételű rágókat.
• Amikor a műanyag palackot kidobod, mindenképp vágd szét a palack nyakán lévő kis karikát, így rengeteg állatot megóvhatsz. Neked pár másodperc, de megmenthetsz akár egy kismadarat is vele.
• Használj olyan táplálékkiegészítőket, melyek környezetbarát dobozban vagy tasakban kaphatóak. Gondolj bele, megveszel egyszerre 5 kiló fehérjét. Mennyi időbe telik ezt neked elfogyasztani? Kb 1 évig? Ennyi idő alatt bőven van ideje a BPA-nak és ftalátoknak a „szivárgásra”, amennyiben tartalmaz ilyeneket. A jó hír az, hogy ÚJ, KÖRNYEZETBARÁT CSOMAGOLÁSRA VÁLTUNK, ezzel védheted egyaránt a környezeted és saját egészséged is!

Ilyen 100% lebomló csomagolásban van a kedvenc Peak palacsintád – vagy épp a finom Paleo fehérjepor is már!

• Ne igyál automatából kávét, mivel ott műanyagpohárban adják, helyette vigyél kávét, teát a nagyon menő Peak-es termoszban.
• A kisbabát szövetből készült pelenkába pólyáld, ne pedig a megszokott, eldobható pelenkába.
• Ne hagyd a gyermekednek, hogy műanyag játékokat rágjon, mivel akkor is rengeteg ftalát szivároghat ki.
• Lehetőleg mindenből a nagyobb kiszerelést vedd, ne az egyadagos tárolókban lévőket, ezzel is rengeteg műanyagtól óvod meg a környezeted.
• Gyújtónak, fémből készültet használj vagy sima gyufát, ne ezeket az egyszerű műanyag öngyújtókat.

A Peakben mi is megtettük a lépéseket, a műanyag csomagolást elkezdtük lecserélni. Ennek a hivatalos közleményét ITT láthatod:

műanyag hatása

műanyag káros hatása

Ketogén diéta könnyen! Töltsd le INGYEN a felkészülésedhez!

Referenciák:

Felhasznált források:
1. Rhodes CJ: Plastic pollution and potential solutions. Sci Prog. 2018 Sep 1;101(3):207-260.
2. Rustagi N et al.: Public health impact of plastics: An overview. Indian J Occup Environ Med. 2011 Sep-Dec; 15(3): 100–103
3. Sathyanarayana S: Phthalates and children’s health. Curr. Probl. Pediatr. Adolesc. Health Care 2008; 38:34– 49
4. vom Saal F et al.: Testicular dysgenesis syndrome: an increasingly common developmental disorder with environmental aspects—discussion. Apmis. 2001; 109:S28– 30
5. Stahlhut RW et al.: Concentrations of urinary phthalate metabolites are associated with increased waist circumference and insulin resistance in adult US males. Environ. Health Perspect. 2007 Jun; 115:876–82
6. Int. Agency Res. Cancer (IARC): Monograph on the evaluation of carcinogenic risk to humans: some industrial chemicals, di(2-ethylhexyl) phthalate. IARC Monogr. 2000; 77:41–148
7. Vandenberg LN et al.: Bisphenol-A and the great divide: a review of controversies in the field of endocrine disruption. 2009; Endocr. Rev. 30:75–95
8. vom Saal FS, Hughes C.: An extensive new literature concerning low-dose effects of bisphenol A shows the need for a new risk assessment. Environ. Health Perspect. 2005; 113:926–33
9. Kamrin MA: Bisphenol A: a scientific evaluation. MedGenMed. 2004; 6:7
10. Kuiper GGJM et al.: Interaction of estrogenic chemicals and phytoestrogens with estrogen receptor beta. Endocrinology. 1998; 139:4252–63
11. Kamrin MA. Phthalate risks, phthalate regulation, and public health: a review. J. Toxicol. Environ. Health B. 2009; 12:157–74
12. https://response.restoration.noaa.gov/about/media/how-big-great-pacific-garbage-patch-science-vs-myth.html
13. https://marinedebris.noaa.gov/videos/trash-talk-what-great-pacific-garbage-patch-0