A jód (I) egy esszenciális nyomelem, ami görögül „jodész”, azaz ibolyaszínűt jelent. Nemcsak egészségügyben használatos a köztudatban szereplő fertőtlenítőszerként, hanem fontos biológiai szerepe is van, hiszen jelen van a pajzsmirigy által termelt két hormonban. Tudj meg mindent a jódról!
Jótékony hatásai közé tartozik, hogy serkenti a növekedést, fokozza az alapanyagcserét és a jód a csontosodási folyamatoknak alapját is képezi. A pajzsmirigy a jódot a véráramból szűri ki, és raktározza el, ezért nagyon fontos, hogy a táplálékkal és ivóvízzel elegendő mennyiségben vigyük be a szervezetbe.
A jódhiány főleg azokon a területeken keletkezhet, ahol az ivóvíz nem tartalmaz jódot, így ezeken a településeken szükséges a jódozott só fogyasztása. Hiánya a pajzsmirigy megnagyobbodásához (golyva) és tiroxin alultermeléshez vezet. A tiroxin alultermelése esetén az alapanyagcsere 50%-kal is csökkenhet, ami fiatalkorban aránytalan törpeséget, szellemi visszamaradottságot eredményez, felnőttkorban testhőmérséklet-csökkenést, a beszéd, mozgás és gondolkodás lassulását, elhízást, valamint étvágytalanságot eredményez.
Ajánlott jód tartalmú termékek. Kattints a képükre ha megnéznéd őket!
Vitaminok és ásványi anyagok
Túltermelés esetén 100%-kal nőhet az alapanyagcsere (Bazedow-kór) és a tünetek az ellentételei a fentieknek: a beteg sokat eszik, mégis fogy, ingerlékeny, túlzottan élénk, a szemgolyók kidüllednek.
A jódhiány egyik „népbetegsége” az elhízás, hiszen a megfelelő pajzsmirigyműködés nagyban hozzájárul a fogyáshoz és a zsírégetéshez.
Nem csodaszer és egymagában nem is fogyókúrás nyomelem, de a pajzsmirigyek megfelelő jódellátás következtében tirozin aminosavat termelnek, ami bizonyítottan hatásos zsírégető, így a kellő mennyiségű jódfogyasztás közrejátszik a sikeres fogyókúrában is.
Jótékony hatásai közé soroljuk, hogy rendszeres fogyasztása csökkenti az elhízás, a golyva és a szellemi és testi fogyatékosság valószínűségét is. Felnőtteknek az ajánlott napi jódfogyasztás 150 mcg, míg terhes nők és szoptató anyák esetében 175-200 mcg az ajánlott napi érték.
Szív- és érrendszer
A jód-hiány szívritmuszavarokat eredményezhet.
Pangásos szívelégtelenség jelentkezhet a jód-hiány következtében.
Sejtek
A jód-hiány visszamaradott növekedést okozhat.
Fülek/Hallás
A jód-hiány hallásproblémákat okozhat.
Szemek/Látás
A jód-hiány nyomán szemszárazság állhat elő.
Immunrendszer
A jód-hiány növelheti a rák számos formájának kockázatát, a jód segíthet megelőzni bizonyos rákbetegségeket.
A jód sokféle káros baktériumot és gombát elpusztíthat.
Anyagcsere
A jód elősegítheti a zsírszövet átalakítását.
A jód részt vesz a szervezet energia termelésében.
A jód-hiány strúmát eredményezhet.
A jód-hiány elhízáshoz vezethet.
A jód komoly szerepet játszik a pajzsmirigy megfelelő működésében.
Idegrendszer
A terhesség alatti jód-hiány figyelemhiányos/hiperaktív rendellenességet okozhat a magzatnál.
A jód-hiány autizmust okozhat.
A jód-hiány depresszióhoz vezethet.
A jód-hiány összefüggésben van az alacsony intelligencia-szinttel.
A jód-hiány csökkentheti a tanulási képességet.
Száj
A szájszárazság lehet a jód-hiány következménye.
A jód javíthatja a fogak egészségét.
Nemi rendszer
A jód bizonyos esetben visszafordíthatja a petefészek cisztákat.
Bőr/Haj/Körmök
A jód csökkentheti a haj szárazságát.
A jód javíthatja a körmök egészségét.
A jód-hiány a bőr szárazságához vezethet.
Felhasznált referenciák:
Molnar, I., et al. [Iodine deficiency in cardiovascular diseases.] Orv Hetil. 139(35):2071-2073, 1998.
Gulaboglu, M., et al. Urine iodine levels in preeclamptic and normal pregnant women. Biol Trace Elem Res. 136(3):249-57, 2010.
Gao, H., et al. [Iodine deficiency and perceptive nerve deafness.] Lin Chuang Er Bi Yan Hou Ke Za Zhi. 12(5):228-230, 1998.
Garcia-Solis, P., et al. Inhibition of N-methyl-N-nitrosourea-induced mammary carcinogenesis by molecular iodine (I2) but not by iodide (|-) treatment Evidence that I2 prevents cancer promotion. Mol Cell Endocrinol. 236(1-2):49-57, 2005.
Patrick, L. Iodine: deficiency and therapeutic considerations. Alternative Medicine Review. 13(2):116-127, 2008.
Verheeesen, R. H., et al. Iodine deficiency, more than cretinism and goiter. Med Hypotheses. 71(5):645-648, 2008,
Pizzorno, L., et al. Iodine: the next vitamin D? Part II: not just for thyroid. Longevity Medicine Review.
Eskin, B. A., et al. Mammary gland dysplasia in iodine deficiency. Journal of the American Medical Association. 200:115-119, 1967.
Ghent, W. R. Choose molecular iodine to treat fibrocystic breast disease. Modern Med. 62:54-57, 1994.
Konlee, M. „Iodine” for treating athlete’s foot, candidiasis, fungal and other infections. Journal of Immunity. 4(4), 2006.
Kessler, J. H., et al. The effect of supraphysiologic levels of iodine on patients with cyclic mastalgia. Breast J. 10(4):328-336, 2004.