Kálium

A kálium a makroelemek közé tartozik, vagyis olyan ásványi anyag, amely az emberi test több mint 0,01%-át alkotja. Az emberi szervezet átlagosan 150 g káliumot tartalmaz, a szükséges napi bevitel mennyisége 2-3 gramm. A kálium alapvető szerepet játszik a sejtek megfelelő működésének biztosításában. Most mindent megtudhatsz a káliumról!

A kálium olyan tulajdonsággal bír, hogy a sejtek belsejében halmozódik fel, és mindössze csupán 2%-a található meg a sejten kívüli terekben. Szintje attól függ mennyire összehangolt a szervezet működése.  A felesleg a szervezetből a vizelettel és a széklettel távozik.

Ajánlott kálium tartalmú termékek. Kattints a képükre ha megnéznéd őket!

Vitaminok és ásványi anyagok

Nagyon fontos a sejtek életjelenségeihez szükséges anyagok sejtmembránon keresztüli szállításában. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a hidrogénionok szállítása is a kálium jelenlétéhez kötött, ezért a kálium a szervezet sav-bázis háztartásának egyensúlyában is esszenciális szerepet tölt be, mivel képes a pH változásait a szervezet számára kedvező irányba befolyásolni.

Szív és érrendszer

A kálium segít szabályozni a vérnyomást és a magas vérnyomásban szenvedőknél csökkentheti azt.
A vérplazma 4-5 mg káliumot tartalmaz 100 ml-enként.
A kálium-hiány következtében bradycardia (lassú, szabálytalan szívverés) léphet fel.
A kálium segít fenntartani a transzmembrán elektromos potenciált a szívizomban és ezáltal szabályozni a szívizom-összehúzódást.
A kálium pozitív hatással lehet a pangásos szívelégtelenség kezelése során.
A vörösvérsejtek átlagosan 420 mg káliumot tartalmaznak, a kálium szükséges a vörösvérsejtek optimális működéséhez.
A kálium segíthet az agyvérzés megelőzésében.
Hasznos lehet a szívszélhűdés következtében kialakuló szívritmuszavar enyhítésében.

Sejtek

Visszamaradt növekedés fordulhat elő kálium-hiány miatt.
A kálium az elsődleges kation (pozitív-töltésű ion) a test sejtjeiben, a sejtközi folyadékban 5,220 mg per liter koncentrációban megtalálható.

Méregtelenítés

A kálium csökkenti bizonyos típusú radioaktív izotópok felszívódását a szervezetben.

Emésztőrendszer

A kálium-hiány székrekedést okozhat.

Kiválasztó rendszer

A kálium (különösen kálium-foszfát formában) enyhítheti az inkontinenciát.
A kálium segít megelőzni a vesekő kialakulását (azáltal, hogy gátolja a kalcium vizelettel történő kiválasztását).
A kálium fokozhatja a méreganyagok kiürítését a vesékből.

Szemek/Látás

A kálium megelőzheti vagy enyhítheti a szem szárazságát (sok szem szárazsággal küzdő személynél kálium-hiányt állapítottak meg).

Immunrendszer

A kálium segíthet megelőzni a gégerák kialakulását.
A kálium hasznos adalék a leukémia kezelésében.

Anyagcsere

A kálium-hiány következménye lehet étvágytalanság.
A kálium segíthet enyhíteni a cukorbetegséget (a glükóz glikogénné való átalakulásának előmozdításával).
Kálium-hiány következtében krónikus fáradtság léphet fel.
A kálium-hiány okozhat alacsony vércukorszintet.
A kálium segíthet az inzulin-rezisztencia megelőzésében.
A kálium javíthatja a nitrogén-visszatartást.

Csontozat/Izomzat

A kálium segíthet megtartani a sovány testtömeget diéta alatt.
A kálium javíthatja a csontok egészségét (a kalcium csontokban való visszatartásának elősegítésével).
A megfelelő szódium:kálium egyensúly elengedhetetlen az izmok megfelelő működéséhez.
A káliumra szükség van az izmok összehúzódásához.
A kálium segít megelőzni az izomgörcsöket és csökkenti az izomgörcsök gyakoriságát.
Kálium-hiány következtében izomgyengeség léphet fel.
A kálium enyhítheti az izomrángást (az idegi impulzusok elektromos vezetőképességének növelésével az idegek és az izmok közötti pályákon).
A kálium segíthet megelőzni a csontritkulást, a kálium-bikarbonát pedig alkalmazható a csontritkulás kezelésében (mivel semlegesíti a savakat, amelyek az étel anyagcseréje során képződnek – ez a folyamat máskülönben a kalcium segítségével történne, ami így távozna a csontokból.)
Egyes feltételezések szerint a reumás ízületi gyulladás krónikus kálium-hiányra vezethető vissza.

Idegrendszer

A kálium-hiány következtében anorexia alakulhat ki.
A kálium-hiány szorongást okozhat.
A kálium-hiány eredményeként depresszió léphet fel.
A kálium enyhítheti az epilepsziát.
A kálium-hiány álmatlanságot okozhat.
A kálium-hiány kiválthat ingerlékenységet is.

Légzőrendszer 

A kálium segít az oxigénszállításban az agyba.

Nemi rendszer

A kálium bizonyos esetekben enyhítheti a nők meddőségét.
A kálium-foszfát enyhítheti a korai magömlést férfiaknál.

Bőr/Haj

A kálium-hiány aknés bőrt okozhat.
Az idegességhez kapcsolódó ekcéma szintén előállhat a kálium-hiány következtében.
A kálium-hiány hajhulláshoz is vezethet.

Vízháztartás

Az extrém kálium-hiány következménye dehidratáció lehet.
A kálium-hiány ödémát okozhat.
Folyamatos túlzott szomjúságot eredményezhet a kálium-hiány.

Hogyan hasznosul a testedben a kálium? Hogyan szívódik fel?

Az kálium elsősorban a vastagbélből szívódik fel, és jól szívódik fel.
A felesleges kálium a vizelet és az izzadás útján távozik.

Figyelmeztetés:

• Cukorbetegek szigorúan csak orvosi felügyelet mellett szedhetnek kálium-kiegészítőt
• A napi 17,6 g fölötti kálium-kiegészítés mérgezéses tüneteket okozhat.
• 8-9 mmol/l szérum káliumkoncentráció felett kamrai tachycardia, kamrafibrilláció, szívmegállás következhet be.

Felhasznált referenciák:

Frederick, I. O., et al. Dietary fiber, potassium, magnesium and calcium in relation to the risk of preeclampsia. J Reprod Med. 50(5):332-344, 2005.
Altura, B. T., et al. Biochemistry and pathophysiology of congestive heart failure: Is there a role for magnesium? Magnesium. 5(3-4):134-143, 1986.
Flyvbjerg, A., et al. Evidence that potassium deficiency induces growth retardation through reduced circulating levels of growth hormone and insulin-like growth factor 1. Metabolism. 40(8):769-775, 1991.
D’Elia, L., et al. Potassium intake, stroke, and cardiovascular disease. J Am Coll Cardiol. 57:1210-1219, 2011.
Breslau, N. A., et al. Physicochemical effects of a new slow-release potassium phosphate preparation (UroPhos-K) in absorptive hypercalciuria. J Bone Miner Res. 10(3):394-400, 1995.
Bidoli, E., et al. Micronutrients and laryngeal cancer risk in Italy and Switzerland: a case-control study. Cancer Causes Control. 14(5):477-484, 2003.
Friedland, J., et al. Potassium and fatigue. Lancet. 2(8617):961-962, 1988.
Kelly, G. S. Insulin resistance: lifestyle and nutritional interventions. Alternative Medicine Review. 5(2):109-132, 2000.
Borek, C. Bone up on osteoporosis. Nutrition Science News. November 2000.
Yu-Yahiro, J. A. Electrolytes and their relationship to normal and abnormal muscle function. Orthop Nurs. 13(5):38-40, 1994.
Harrington, M., et al. High salt intake appears to increase bone resorption in postmenopausal women but high potassium intake ameliorates this adverse effect. Nutr Rev. 61(5 Part 1):179-183, 2003.
Orotates: calcium, lithium, magnesium, potassium, zinc. LifeLink Product Catalog. 2001:20.
Cox, J. R., et al. Changes in sodium, potassium and fluid spaces in depression and dementia. Gerontology Clin. 13:232-245, 1971.