Kedves Izabella!
Párommal lassan 2 éve élünk, szinte amióta járunk. Ahogy lenni szokott az elején tomboló majd a hétköznapok "megjelenésével" mérséklődő szexuális aktivitással. Ennek ellenére így sincs okom panaszra. :) Az utóbbi időben azonban számunkra teljesen érthetetlen már-már szexomniás tüneteket tapasztaltunk egymáson és egymással, azzal a különbséggel, hogy valamennyire emlékszünk az aktusra. Pár hónapja, az első 1-2 alkalommal még fel tudtuk idézni, hogy ki kezdte, de erre csak a "megtámadott" fél emlékezett, a kezdeményező sosem és volt hol ő volt hol én kedztem a pásztor órát. Azóta azonban már ezt tudjuk felidézni, sem hogy hogyan jön, egyszer csak félálomban arra ébredünk, hogy már szexelünk, az egész aktus alatt félálomban vagyunk, de a testünk mindent úgy csinál, mint normális éber együttlét alatt. Reggel pedig (már vagy 2 hónapja) hullafáradtan kelünk és bizonytalanul kérdezzük egymástól, hogy "Este mi tényleg lefeküdtünk vagy csak álmodtam?"
Kedves Izabella! Normálisak vagyunk vagy valami tudatalatti elfojtás tör fel ezzel? Mit jelent ez az egész? Miért csinálja ezt a testünk? Mi történik bennünk és köztünk?
Válaszát nagyon várva és előre is köszönve,
Zs

Kedves Zs,
aggodalomra semmi ok, az “álombeli” összebújások annak jelei, hogy a tűz – habár a mindennapokban mérséklődött – valójában még ugyanúgy tombol. Az erotikus álmok, és az éjszakai merevedés/alvás közbeni orgazmus is természetes jelentés, illetve az ember álmában is szívesen öleli át a párját. Így könnyen megeshet, hogy a tudattalan érintések hatására a testi reakciók is beindulnak. Kifejezetten örömteli, hogy (a kezdeményezőtől függetlenül) a másik félnél is pozitív fogadtatásra lel a spontán erotika. Ez is csak azt bizonyítja, hogy 2 év után is remekül működik a kémia.
Ha az éjjeli együttlétek a pihenés rovására mennek, próbálják még az elalvás előtt “kifárasztani” magukat, vagy egy-egy nehezebben lehúzható pizsama is a segítségükre lehet.
Üdvözlettel: Izabella