Üdv! Olyan "problémám" van, hogy barátnőm nem kívánja, igényli, szereti a szexualitás bármilyen formáját. Az alább azt mondom, amit ő mondott nekem, nagyjából 100%, hogy az igazat mondta, számtalan megerősítést nyert már, hogy ez régóta így van nála. A helyzet a következő.
23 éves ő, autoimmun emésztő rendszeri betegséggel, ezen kívül pajzsmirigyét is kivették az egyiket kb. fél éve. Alapvetően nyitott, kedves, oda adó lány. Esténként Xanax-al alszik 18 éves kora óta, másképp nem tud elaludni. Pulzusa magas, nem tudom, hogy ez a pajzsmirigye miatt volt, szorongás játszik ebben is közre, vagy mitől. Nagyon szorongós, utálja, ha rá figyelnek nyilvános helyen, nem szeret beszélni, csendes, visszahúzodó. Nincsenek barátai, pedig kedves. Keveset jár ki a házból. Nehezen nyílik meg másoknak. Szégyenlős. Külsője ellentétje belsőjének, külsőre vagány, merész. Belül ártatlan, és messze nem fiúzós.
18 éves korában 1éves szerelem után vesztette el a szűzességét. Állítása szerint nem kívánta sose a dolgot, nem is igazán izgatta, érdekelte. Viszont a barátja már kezdett nagyon feszült lenni, ezért bele ment. Nem volt jó, rossz élmény volt neki, és később emiatt szét mentek. Ez után nem sokkal egy német fiúval, akivel régóta beszégletett az interneten összejött, ki költözött hozzá, majd 1-1.5 évig rendszeres nemi életet éltek. Ez a fiú nem tudott a problémáiról, a lány úgy tett, mintha élvezte volna. Rendszeres, kemény aktusok voltak, amiket ő úgy élt meg, mintha saját magát erőszakolta volna meg. Ennek a kapcsolatnak is vége lett, később voltak kisebb próbálkozásai, de mind rossz volt neki. Ezen kívül utálja, ha hozzá érnek akár a kezénél is. Azt mondja ő nem emlékszik olyanra, hogy a szülei akár ölbe vették volna, neki idegen az érintkezés. Szülei sosem voltak házasok, 12éves korában szét váltak, előtte sem volt túl romantikus a kapcsolat, mindig külön szobában aludtak.
Az elején nem szólt ezekről a dolgokról, de mivel nagyon hamar egymásba habarodtunk, mikor tudta, hogy komolyra fordulhatnak a dolgok el mondta ezeket nekem. Neki akkor az volt a nézőpontja, hogy a fiúknak szüksége van szexualitásra, és ő ezzel tisztában van, és nem önzősködik. Mivel én nem szerettem volna, hogy olyat tegyen amit ő maga nem akar, ezért korán mondtam neki, hogy nekem jó szexmentesen, nincs nagy igényem. Ami igaz is volt, viszont most 1.5 év után már nagyon tetszik nekem, és kivánom őt.
Ami a problémám, hogy nem tudom ő nála ez megváltoztathatatlan? Nem csak belső, mély szorongás és szégyen érzet ez? Vagy pedig amit lehet olvasni az interneten, ez az aszexualitás örökös? Ő szeretne változni, de nincs ereje keresni a segítséget. Én sokat keresgélek, mert mai napig nem szeretném rá kényszeríteni semmire sem, viszont ő meg szégyenkezik szerintem bárkitől is segítséget kérni. Én viszont ezt hosszú távon nem birom el, túl szép ő, és túlzottan szeretem. Mit kellene tegyek?
Kedves Kérdező,
a barátnője problémája igencsak összetettnek tűnik. Biztosat ezzel kapcsolatban csak a kezelőorvosa tudna mondani, de a libidóhiánya összefügghet az egészségügyi gondokkal is: többek között a pajzsmirigy-problémák is okozatnak szexuális zavarokat, emellett a szexuális aktivitást befolyásolják a gyógyszerek, a stressz és a pszichés egészség, illetve az épp aktuális lelkiállapot is.
Ám nem szabad elsiklani a korábbi, kellemetlen tapasztalatok felett se, beleértve szeretetmentes családi légkört és a nem kívánt érintkezések okozta traumákon.
33% OFF az Őszinte visszajelzésedért! Csak pár kérdés, és a Tiéd a kupon!
Az aszexualitás a népesség körülbelül 2%-t érinti. Amennyiben a kedvese valóban szeretne kilépni az állapotból, terápiával sikerülhet változásokat elérni, de ha ő mégis inkább a szexualitást nélkülöző élet mellet dönt, akkor sincs miért szégyenkeznie (bárhogy is dönt, a korábbi traumák feldolgozása érdekében mindkét esetben fontos lenne felvennie a kapcsolatot egy pszichológussal.)
Üdvözlettel:
Izabella
A Mr. Olympia 2. helyezett, és Arnold Classic győztes Mike Sommerfeld tippjei, Neked is elérhetőek!
Kérd el INGYEN a tudásanyagot!
