Üdvözlöm!
Azzal a gonddal fordulok Önhöz, hogy a férjem teljesen elhidegül tőlem, mit tegyek?
31 évesek vagyunk. Lassan 8 éve vagyunk együtt, abból 7 éve együtt is élünk. 4,5 éves a nagyobbik gyermekünk. 2 éve vagyunk házasok, 5 hónapos a kisebbik gyermekünk. Az első várandósságom alatt a férjem nagyon féltette a kicsit, így nem volt közöttünk intim kapcsolat, de lángoló szerelem és vágyakozás, várakozás a baba után, igen. A szülésnél bent volt. Utána a vággyal nem volt gond, én nehezebben regenerálódtam, de idővel múlt a fájdalom, újra élvezettel tudtunk szeretkezni. Idővel nőtt a férjem munkája, a gyermekünk miatt is nehezebben tudtuk megoldani az intim együttlétet, ritkult a dolog. A második várandósságnál a férjem szintén féltette a kicsit, de én nem hagytam teljesen kizárni a szexet. Így csak a legvégén nem voltunk már együtt, akkor már én sem mertem. Nem volt semmilyen intimitás, pedig nagyon kívántam és ezt mondtam is neki. A hétköznapokban is monoton megszokássá váltak a puszik, ölelések. A szülésnél most is bent volt. A visszatérés most könnyedén megy. Illetve menne, ha ő is akarna velem szeretkezni. De nem akar. Ha én nem kezdeményezek, akkor neki eszébe se jut, pedig eddig nem volt gond az étvágyával. Ha kezdeményezek az esetek 98%-ban visszautasít, fáradtságra hivatkozva. Tény, hogy rengeteget dolgozik, ez állandó téma nálunk. Én próbálom lassításra bírni. A hétköznapokban nem veszekszünk, azt mondja szeret, nincs gond azzal, hogy rajtam maradt 10 kg (65 kg vagyok), nem taszítja a szoptatás, sőt örül neki. (A nagyobbik gyerkőcnél sajnos sikertelen volt a szopi.) Állítása szerint szeret, kíván, de nincs ereje estére. Napközben a 2 gyermek és a férjem munkája miatt nem megoldható. Megcsalásra gondoltam már, de tényleg nagyon sokat dolgozik, telefonban nyomát nem tálaltam, de lehet, hogy csak nagyon óvatos, mert egyszer egy véletlen miatt kiderült, hogy a régi nagy szerelmével írogatott, és amiket írt azzal nagyon megbántott. Rossznak állított be, pedig békés, gond nélküli időszakunk volt akkor, azt írta neki, hogy ő volt az igazi, meg ha elölről kezdhetné, más lenne. Vele felhőtlen volt a kapcsolat. Mikor ez kiderült, azt mondta nem így gondolja, nem tudja megmondani az okot, hogy miért írt ilyeneket. Elvileg egyből megszakadt a kapcsolat, de ezt nem hiszem el, hiszen amíg nem tálaltam meg az üzeneteket, addig minden nap írtak egymásnak. Vagy valami jósként megérezte a csaj, hogy lebukott a férjem, vagy kellett legalább egyszer beszélniük, hogy mi történt. Tehát valami sánta ebben a sztoriban. Sokáig tartott míg ezt a felszínen megbocsátottam, de a tüske mindig bennem maradt. Viszont tepert értem, bántotta, hogy ekkora fájdalmat okozott. Ez még a második gyermek előtt történt. Most viszont, hogy nincs nemi életünk, persze eszembe jutott, mi van, ha a csaj miatt nincs, bár ezzel nem támadtam le, mert anno megbeszéltük, hogx nem fohom folyton felhozni. Próbáltam a férjemmel beszélni, hogy mi a baj, csábítani, újra beszélni, de nincs változás. Neki teljesen jó, hogy a hálóban a tv, és a telefonos játék köti le, és nem én. A hétköznapokban is csak a "kötelező" elmentem-megjöttem puszik vannak meg. Ha én nem bújok oda hozzá, neki eszébe sem jut, hiába vagyunk egymás mellett nem érint meg, nincs simogatás, nincs csók. Hiányzik, ő is és az intimitás is. Szeretem őt, de nem tudom, mi tévő legyek. Ez így nem maradhat. Tönkre fog menni a kapcsolatunk. Ráadásul itt vagyok fiatalon, és kívánom az intimitást. Voltunk egyszer pszichológusnál más okból, és ott szóba került ez. Akkor a hölgy felnyitotta a férjem szemét, és megvolt az áttörés.... egyszer kezdeményezett, 2 napra rá engem megint elutasított. Mi lehet a baj? Mit tegyek? Lehet megkapja máshol, azért nem akar? Meg lehet menteni a kapcsolatunkat? Hogyan?
Köszönettel: egy elkeseredett feleség.

Kedves Kérdező,
A szenvedély általában a kapcsolat elején a legintenzívebb. Az elmélyüléssel, komolyodással (kapcsolatra és egyénre vonatkozóan) változik a fontossági sorrend, majd az időbeosztás is, így az együttlétek is ritkulhatnak. Illetve bizonyos élethelyzetekben a szex hátrébb csúszik a fontossági listán, mint ahogy történt a babavárás időszakában is. Mivel már korábban is megfigyelhető volt ez a hullámzás – szexmentes időszak és újbóli egymásratalálás – , valószínüleg ez a jelenlegi helyzet is csak átmeneti. A munkahelyi stressz miatti testi-lelki fáradtság is okozhatja a szex elmaradozását.
Közel egy évtized hosszú idő, ami alatt a szenvedély nem mindig lángol, néha a legjobb kapcsolatban is takarékon van a vágy. Amire ügyelni kell, hogy ha ritkán is, de legyen egyfajta rendszeresség, gyakoriság, és az ölelés, gyengédség része maradjon az életeteknek. Erről gondoskodj továbbra is! Valóban fontos lenne lassítania, és módot találni rá, hogy a közösen töltött idő ne telefonnyomkodással teljen el. Ez csak tudatos odafigyeléssel oldható meg. Lehet, hogy az elején nehézkes lesz “direkt” beszélgetni, megmasszírozni egymást, lehetőség szerint kimozdulni, de egy idő után vissza tudtok rázódni.
Sajnos a szex, onnantól, hogy teljesítendő feladattá válik, a férfi számára máris stresszforrássá lép elő, de a dolgok ennyiben hagyása sem megoldás. Válts taktikát! Maradj vonzó, de próbáld meg nem szóbahozni a szexet 1-2 hétig és figyeld a reakcióját. Ha nem történik változás, vesd fel újra a párterápia lehetőségét, azokkal az érvekkel, amiket nekem is leírtál: fiatalok vagytok a szexmentes élethez és az intimitásmentes házassághoz. Ha ez így folytatódik, 10-20 év múlva mi marad a szenvedélyből? A férjednek újra fel kell nyitni a szemét.
Ami a korábbi botlását illeti, a szőnyeg alá söprés nem megoldás és nem várhatja el tőled a férjed, hogy ne hozd fel többet, míg ő nem tisztázta magát 100%-ig. A bizalom miatta tört meg, ezért a felmerülő aggályaidat meg kell értenie!
Üdv: Izabella