Kedves Izabella,
nagy problémával fordulok önhöz. Merevedési zavarokkal küszködöm, sajnos elég régóta már. Így visszagondolva, 16 éves koromtól lehet mondani aktív nemi életet éltem, de már akkor, egyszer - egyszer előfordult, hogy csődöt mondtam, amikor nem kellett volna. Nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget azután, hogy elolvastam egy pár cikket, hogy az ilyen bárkivel előfordulhat, ha nagyon kíván valakit, stb. Az esetek 90 százalékában összejött a dolog, úgyhogy éltem az életem tovább, nem törődve a dologgal. Fura volt, mikor a haverokkal taglaltuk a szex körüli dolgokat, és kiderült, hogy valamelyikük több menetre is képes egymás után, vagy hogy órákon át csinálják, és hogy max pár napig bírják szex nélkül. Nekem ez nem volt meg, vígan kibírtam hónapokig is ha nem volt kivel, nem értettem hogy lehet nem kibírni. Az időtartam nálam max 15-20 perc szokott lenni, és egy nap maximálisan egy menetre voltam képes. Kezdtem sejteni, hogy itt valami probléma lesz, de nem mertem vele senkihez sem fordulni, inkább elhallgattam. Előfordult olyan is, hogy diszkó után hazakísértem egy barátnőmet, aki megkívánt, és nem tudtam neki eleget tenni, mert nem voltam 100 százalékosan bekeményedve. Az alkoholra fogtam, máskor a fáradtságra, mindig volt ürügy, de tudtam, hogy valami nem jó. 25 évesen összeismerkedtem a jelenlegi párommal, aki szexuálisan aktívabb tőlem. Lényegében normálisnak mondható a nemi vágya, de nekem kicsit sok volt, amit szeretett volna tőlem. Kitartottunk egymás mellett, tolerálva ezeket a dolgokat, és született egy gyönyörű fiunk is. Ma egy boldog család lehetnénk, de a problémám tovább fokozódott a 14 év együttlét óta, már nem ment a heti kettő alkalom sem, aztán már a kéthetente egy sem, végül a havi egynél tartottunk. Aztán már nem volt kedvem este sem, mert fáradt voltam, reggelente meg itt-ott összejött a dolog, de az utóbbi időben arra jöttünk ra, higy egyszerűen nem megy. Próbálkoztunk minden napszakban, de egyszerűen a merevedési zavarom állandó lett. Nem működik, nem lesz akcióképes, csak félkemény maximum, és a vége egy totális csőd, újra és újra. Már nem merek nekifogni sem, ami nagyon zavaró, a feleségem egy gyönyörű nő, szeretem és kívánom őt, de egyszerűen nem megy. Félek, hogy hamarosan elfogy a megértés, nekem pedig a magabiztosságom, és tönkremegy az egész életünk. Nem tudom mi lehet a probléma, milyen jellegű, és hogy merre keressem a megoldást.
Köszönöm a válaszát.

Kedves Kérdező,
A leveled alapján úgy tűnik, hogy egy sosem volt eszményképet kergetsz régóta a tökéletes teljesítményről, amihez mérve a saját, teljesen normális testi reakciódat és teljesítőképességedet igencsak alábecsülted. A magaddal kapcsolatos kétségeid pedig önbeteljesítő jóslatként működve valódi problémát kezdtek okozni: a szorongás, a stressz, a kudarctól való félelem teljesen blokkolhatják a testi reakciókat.
Az, hogy alkalmanként merevedési zavaraid voltak, teljesen normális, ahogy az is, hogy fáradtan vagy alkoholos állapotban nem ment a dolog! A szexuális étvágy egyénenként különböző és széles spektrumú, a barátok igényei, történetei és lódításai nem kellett volna, hogy összehasonlítási alappá,vagy kétségek táptalajává váljanak. Úgy érzem, hogy az önértékelésed ez időben sem volt egészen reális, mintha alábecsülted volna magadat, talán kisebbrendűségi érzéssel is küzdöttél, amit a nagyobb libidóval rendelkező párod iránt érzett megfelelni akarás tovább erősíthetett. A behatolásnak egyébként nem feltétele a merev pénisz, lankadt, vagy félkemény állapotban is be lehet vezetni a hüvelybe és ilyenkor, bármilyen furcsán hangzik, de kicselezve a testet, létrejöhet a merevedés. Mivel a dolog nem újkeletű, itt az ideje kísérletezések helyett terápiás segítséget igénybe venni, de előtte érdemes részt venni egy általános kivizsgáláson, hogy az egészségügyi eredetet ki lehessen zárni.
Üdvözlettel: Izabella