Kedves Izabella, azt hiszem a tanácsára van szükségem. 38 éves nő vagyok, 2 éve vagyok együtt a barátommal, aki szintén 38 éves. Egy év távkapcsolat után költöztünk össze, aminek most már egy éve.
Az első évben nagyon heves és aktív szerelmi életünk volt, ami aztán az összeköltözésünket követően teljesen megváltozott. Olyannyira, hogy átlagban 2-3 havonta szexeltünk, szexelünk.
Több alkalommal kezdeményeztem beszélgetést vele a témáról. Volt, hogy a gerinc sérvére hivatkozott, miszerint már nem olyan, mint régen, nem olyan erős a merevedése, holott egyáltalán nincsenek merevedési problémái. Az együttlétek jelentős százalékát én kezdeményezem, ám számtalan elutasításban volt részem, már nem merem, nem akarom én “kényszeríteni” Ez egy erős szó, de mára eljutottam addig, hogy így érzem, így élem meg.
Egyáltalán nem közelít nőként felém, nem csókol meg. Az intimitás ezen része a szájra pusziban és az eszkimó pusziban kimerül a részéről, viszont sokat bújik ölelget, és hív, hogy öleljük meg egymást.
Nyilván először magamban kerestem a hibát, de pozitív testkép változáson mentem keresztül, jobban nézek ki, mint korábban, amit ő is megerősített. Gyanakodtam szeretőre, harmadik személyre, de ma már ezt is teljes bizonyossággal zárnám ki. Egyszerűen nem vonzódik hozzám, nem tudok vele “játszani”, nem tudom elcsábítani, nincs rá hatással ha szexy fehérneműben flangálok előtte, semmi, ami korábban a fegyvertáramhoz tartozott. Számtalan alkalommal, amikor simogatni kezdtem, elvette a kezemet, és máshová helyezte. Mindig találtam magyarázatot a tettére (munkahelyi stressz, előléptetés, költöztünk, új munka) de már nyilvánvaló, hogy a gond máshol keresendő.
A napokban érzelmileg teljesen kimerültem, és sírásban törtem ki. Elmondtam neki, hogy mit érzek, és, hogy mit gondolok (nem vonzódik hozzám, nincs kémia az irányomba, részéről elmúlt a szerelem, “csak” a szeretet maradt), a vége az lett, hogy mindketten sírtunk, bizonygatja, hogy ő így működik (ami nem igaz, hiszen az első év nem ilyen volt, rengeteg romantikus dolgot kaptam, csinált nekem, és a szex is rendben volt), velem akar lenni, velem képzeli el a jövőt, a mindennapjait. Pozitív, hogy szerintem ténylegesen nyitott arra, hogy rendbe hozzuk a kapcsolatunkat, de fogalmam sincs, hogy ez egyáltalán lehetséges-e, miként kezdjünk bele. Sokat olvastam a témában, tudom, hogy fontosak a közös programok, együtt töltött idő, ne erőltessem a szexet (nem is akarom erőltetni) de miként viselkedjek, mit tegyek? Borzalmas módon megalázottnak érzem magam, megfosztva minden nőiességemtől. Nem mondom, hogy sokat játszik a telefonján, de nem is keveset, vajon, hogyan tudnám kideríteni, hogy mit kompenzál, mi hiányzik neki a kapcsolatunkból? Mert férfi lévén nem hiszem, hogy ki tudja magát, ezen komplex érzéseit fejezni. Talán még soha senki nem ragaszkodott hozzám annyira, mint ő, hiszem, hogy érdemes megpróbálni helyrehozni ezt a kapcsolatot.
Válaszát, segítségét előre is köszönöm!

Kedves Kérdező,
A kapcsolat eleji mézeshetekre nem lehet, nem is szabad viszonyítási alapként tekinteni. A randizgatás idején jóval kevesebb időbe kell belesűríteni a hódítást, a testiséget (saját örömre és a másik lenyűgözése, mondhatni a pozíció megerősítése miatt is), így a eseménydús napok és fülledt erotika jellemzi a ritkább találkákat. Ez úgy gondolom távkapcsolatokra fokozottan igaz, majd pedig jön a közhelyes valóság, hogy lakva ismerszik meg a másik.A kapcsolat előrehaladtával egyébként is változik annak dinamikája: a lila ködért és a felfokozott vágyért felelős vegyület, a fenil-etil-amin termelődése cirka másfél év után leáll és a felek ezután már kevésbé idealizált képet látnak a partnerről, a vad szenvedélyt lassan felváltja a ragaszkodó kötődés. Nem hiszek benne, hogy a szerelem eltűnik, de vallom, hogy csendesedik. Ám ez még nem kellene, hogy a vágy halálát jelentse!
Ha a párod úgy érzi, hogy ő egyszerűen csak így működik, akkor muszáj tudatosítani magadban, hogy nem veled vagy az eszköztáraddal van a probléma, mert amit tapasztalsz, valószínűleg korábban is jellemezte a párodat. Mivel nem partnerspecifikus a csökkent vágya (ezt az alacsonyabb libidót hipoaktív szexualitásnak nevezzük), így valószínűleg a legtrükkösebb női praktikáid sem tudnák kizökkenteni a kialakult helyzetből. Szerencsére az intimitásra való igénye továbbra is megvan, így a maga módján képes éreztetni, hogy fontos vagy számára, de ettől még érthető, hogy a jelenlegi állapot közel sem ideális számotokra. Ahhoz, hogy választ kaphass a miértekre, nem neked kell kutakodnod, erre a feladatra mindenképpen egy segítő szakember aktív részvételét javasolnám. A látszólagos vágytalanság fakadhat puszta elkényelmesedésből, de lehet egy mélyen gyökerező probléma tünete is (akár egy túlkontrolláló szülői minta, korai negatív tapasztalatok és számos egyéb ok), és ahhoz hogy valódi változás jöhessen létre, a kiváltó okot kell megtalálni és kezelni.
Minden 3. INGYEN, hiszen JÖN a tavasz - bármit bármivel kombinálhatsz, 550 féle német és japán termék közül + 3 Kollagén Mini is a Tiéd! Tankolj be KORÁN!

A szeretetnyelveitek összehangolásával és a kommunikáció csiszolásával pedig egy olyan alapot tudtok adni a kapcsolatnak, amiben az ilyen és ehhez hasonló problémákat a jövőben könnyebben át tudjátok hidalni, ha valódi szándék van rá mindkettőtök részéről.
Üdvözlettel: Izabella