Van egy szeretőm, akivel ha nem vagyok együtt hiányzik, de mikor együtt vagyunk úgy érzem tudnék élni nelkule. Ez a férfi szeret nekem fájdalmat okozni, az izgatja ha nekem faj. Ott akkor mikor együtt vagyunk nekem tényleg sokszor faj de nem szólok. Otthon azt érzem ezt soha többé nem akarom újra. Aztán ahogy telik az idő egyre jobban kezd hiányozni, es újra találkozom vele. Nem hiszem hogy ez normális.
Kedves Kérdező,
Az extrém szex és a hozzátartozó viszony csak akkor lehet működőképes, ha a résztvevők igényei kiegészítik egymást és az együttlét a hozzátartozó “játékokkal” mindkét fél gyönyörét szolgálja. Kölcsönös öröm nélkül ez a fájdalomjáték sajnos nem több egy öncélú aktusnál, amiben a partnered eszközeként szolgálsz. Hiszen a partnered nyilván tud róla, hogy számodra fájdalmas, amit tesz, mégis így közeledik hozzád. Ez puszta önzőség, de megkockáztatom a bántalmazás szót is… Az, hogy egy fájdalom okozásban örömet lelő személy egyszercsak megváltozzon, sajnos csak a mesében van. Ez a viselkedésmód, a függőségekhez hasonlóan progresszív, tehát egyre fokozódik az idővel. Így megeshet, hogy később még durvább aktusokra lesz igénye. Ezt tartsd szem előtt. Légy őszinte magaddal, vess róla számot, hogy jó-e neked ez a mostani helyzet, mit ad és mit vesz ki belőled, teljes értékű, megbecsült partnernek, vagy eszköznek érzed-e magad…? Néha az érzelmek helyett jobb a józan észre hallgatni, bármilyen nehéz is!
Minden 3. CSAK 1 FT + Totálisan INGYENES kiszállítás a Peakshopban, Valentinra! Szép Valentint!
Üdv: Izabella
Töltsd le most Dávid Kornél étrendjét és életmódtippjeit!
Kérd el INGYEN a tudásanyagot!
