Mit tud a kókuszolaj, amit a hagyományos étolaj nem, ill. fordítva? Ezt a témát járom körül, hogy tisztába tegyem számodra is és megkönnyítsem a választást akkor, amikor olajos ételt szeretnél enni. A zsírokra szükségünk van, mert védelmet nyújtanak a hideg ellen, egyensúlyt biztosítanak a hormonok és az idegsejtek között, valamint a bőr és ízületek rugalmasságáért is felelnek. Mindenek előtt csak néhány adalék a pontosabb megfogalmazás érdekében és máris érthetőbb a dolog.
Telített és telítetlen zsírsavakat különböztetünk meg, amelyek másképp hatnak az egész szervezetünkre. Telített zsírokat tartalmaznak pl. az állati termékek, a feldolgozott élelmiszerek, a vaj, a húsok, tejtermékek, a chips-ek és a sütemények (ez utóbbi elsősorban a margarin jóvoltából). Nem akarok nagyon a kémiába belemenni, de ezek kettős kötést tartalmaznak, emiatt a szívre vannak negatív hatással, ezért is nevezi a köznyelv „rossz koleszterinnek”.
A telítetlen zsírsavak pedig a „jó koleszterinek” csoportjában vannak, amelyet elsősorban a magvak tartalmaznak, mint pl. a dió, avokádó, olajbogyó, mandula, vagy akár a többszörösen telítetlen zsírsavak, mint pl. a kukorica olaj, napraforgó olaj, olíva olaj, kókuszolaj, stb. Szemben a telített zsírokkal, ezek a zsírok képesek az LDL koleszterint csökkenteni és növelni a HDL koleszterin mennyiségét fogyasztáskor. (az LDL jelentése: az alacsony sűrűségű lipoprotein, a HDL pedig nagy sűrűségű lipoprotein). Az LDL-re is szüksége van a szervezetednek, a gond akkor van, amikor már túl sok LDL tartalmú zsírt fogyasztasz, a szervezet nem tudja feldolgozni és ahelyett, hogy a májba szállítaná a zsírsejteket, az erek falára pakolja le azokat és érelmeszesedéshez, érszűkülethez vezet vagyis rugalmatlanná válnak az érfalak. Ez azért veszélyes, mert az érfalak vastagodása a véráramlat csökkenéséhez vezet, ami gátolja egy idő után a szív megfelelő vérellátását. Nyilván ez egy hosszabb folyamat, évekbe telik ennek kialakulása.
De nem csak a szívre van káros hatással, hanem ha az agyi erek záródnak el, akkor stroke keletkezhet és halált is okozhat a rendszeres fogyasztásuk. A jó hír viszont az, hogy ez a folyamat visszafordítható. A koleszterinszint csökkenéssel az érfalakról is fokozatosan leválnak az évek alatt lerakódott, raktározott zsírok és ezáltal a véráramlat is nagyon úton közvetíti az ellátó anyagot a vérsejtekbe.
Tehát a szervezetünknek telítetlen zsírsavakra van szüksége ahhoz, hogy a hormonháztartásunk rendben menjen, illetve a zsíranyagcserét fokozzák. Ez utóbbi különösen fontos az edzésben lévő embernek, hiszen a célok között előkelő helyen szerepel hogy a lehető legalacsonyabb szintre küzdje le a test zsírmennyiségét, és ebben a többszörösen telítetlen zsírok/ olajok segítenek, mint a kókuszzsír.
A napi ételkészítésben a régi sertészsírhasználatát 30-40 éve az olaj váltotta fel, mondván, hogy egészségesebb. Majd jött az extra szűz olívaolaj, most pedig itt van a kókuszzsír.
De miért is jobb a kókuszzsír, mint a hagyományos étolaj?
A kókuszzsír óriási mennyiségben tartalmaz laurinsavat és monolaurint, amelyek elpusztítják a szervezetünkre káros baktériumokat, gombákat és vírusokat. Mivel nem rakodnak le az ér falaiban, segítenek a fogyásban, és a jóllakottság érzetet is növelik. Mindemellett a bőr és a haj károsodását is megelőzik, és semleges íze miatt bármilyen étel elkészítéséhez felhasználható.
Az érrendszeri betegségek ellen kiváló helyettesítő és kiváltja a hagyományos étolajat minden tekintetben. Tehát ha lehetőséged van rá és egy kicsit többet szeretnél tenni egészséged érdekében, a kókuszolaj vagy kókuszzsír az egyik legjobb választás hogy beépítsd a mindennapjaidba és kiváltsd az egészségtelen olajokat az étrendedből.
Hozzászólások
Eddigi hozzászólások a "Kókuszzsír vs étolaj! Melyik győz az egészségért és a fogyásért vívott küzdelemben?" című cikkhez“Érdekes, hogy míg a telítetlen zsírsavakban dús disznózsírt sokáig kiátkozták a konyhákból, újabban nagyon divatosak a sokkal magasabb telítettzsírsav-tartalmú pálma- és kókuszolajok. ”
xxxx. index.hu/index2/#bloghu/nemgondoltadvolna/2016/12/10/eletelixir_vagy_tularazott_divatcikk
A kémia egy kicsit sántít a leírásban.
Kémiában azokat a szerves vegyületeket nevezzük TELÍTETT -eteknek amelyekhez már nem lehet más gyököket hozzáadni, nem tartalmaz kettős vagy hármas kötést. Telített egy vegyület, már nem lehet több gyököt hozzáadni a szénlánchoz, csak helyettesíteni.
Azokat a szerves vegyületeket amelyek kettős vagy hármas kötést tartalmaznak TELÍTETTLEN vegyületeknek
nevezzük, mivel ezekhez még lehet egyéb gyököket hozzáadni. A hozzáadási reakció folytán a kettős vagy hármas kötés felbomlik és kettő darab gyököt képes az adott vegyület befogadni…
Tehát a cikk írója téved amikor a cikk elején azt állítja, hogy a telített zsírsavak kettős kötést tartalmaznak…
Pont fordítva igaz…