-+=
Olvasási idő: 3 perc

Szinte minden ember fogyaszt rizst, jelenleg Magyarországon 3000 hektáron termesztenek rizst, ami a hazai igény 20%-át fedezi. A hírek szerint a rizsben lévő szervetlen arzén óriási dózisban van jelen és méregként, lassan öli a szervezetet. Kell aggódni?

Az arzén természetesen fordul elő a talajban, de a szervetlen arzén a rákkeltő kategóriába tartozik az EU által, azaz hivatalosan tudunk róla, hogy rákot okozhat az emberben (becsült halálos dózisa 100-300 mg).

Az arzénmérgezés legdrámaibban Bangladesben kezdett el látszódni, ahol szennyezett víznek van kitéve a populáció. Ez a folyamatot “lassan égő járványnak” is nevezik, ami rákos, szívbetegséget és fejlődési rendellenességeket okoz. A rizs különbözik a többi növénytől, mert mesterségesen elárasztott körülmények között termesztik, ezáltal a talajba zárt arzén könnyebben bejuthat a rizsszemekbe. A szegényebb országokban (Banglades, Chile, Mexikó, Tajvan) szennyvízzel árasztják el a rizsföldeket, nem tiszta vízzel. Ezért van az, hogy a rizs 10-20x több arzént tartalmaz, mint más gabonafélék. Így kis mennyiségben az élelmiszerbe is bejuthat, de megbízhatóbb kínai vagy magyar termék esetén olyan gyenge hatású, hogy nem ad aggodalomra okot!

De mégis mi az a szint, ahol az arzén kárt okoz bennünk?

Az egyetlen dolog, amivel igazán bevisszük az arzént, az a dohányzás (0,25 mikrogramm szálanként). Ha egy vagy két cigarettát használ el valaki, a kockázat sokkal kevesebb, mint aki 30-40 szálat naponta. A jelenlegi szabályozások nem elég szigorúak jelenleg, hogy megvédjék azokat akik sok rizst esznek. Pár adag rizs nem gyakorol akkora hatást egy felnőttre, mint egy fejlődésben lévő gyermek számára.

Az ASHRAM vizsgálatokban az élettartamhoz igazított ivóvíz átlagos arzén koncentrációit 1989-ben és 2002-2004 években 36,9 illetve 27,8 mikrogramm/liternek találták. Az élettartamhoz igazított napi átlagos bevitel 42,8 illetve 35,98 mikrogramm/nap értéknek adódott.

33% OFF az Őszi Életerődért! + akár Ingyenes kiszállítás! Le a betegségekkel!

A tudósok tehát tudják, hogy mi az a szintje az arzénnak, ami már érinti az immunrendszert, a növekedést vagy a szellemi teljesítményt. Magyarországon ezért jelentős szabályzás van érvényben, az ÁNTSZ is egy 9 oldalas tájékoztatót adott ki ezzel kapcsolatban a tévhitek elkerülése végett. A nemzetközi szervezetek (WHO, EU, US EPA) általi szabályozás és állandó arzén-terhelés folyamatos figyelésével kiemelten foglalkoznak a szakemberek.

A 2003 évre a vizsgált megyék ivóvizére megállapított 28 mikrogramm/liter átlagos arzén koncentráció 771 x 10(-6) többlet-daganatkockázatot eredményezhet, amely a populációs szinten elfogadhatónak tekintett „egy eset az egymillióból” valószínűséget jelentősen meghaladja.

De arzén nem csak a rizsben van! A hús, a tej, a gabona alapú termékek is tartalmazzák, bár a tengeri halakban mért 5-30 mikrogramm/kg koncentrációhoz képest lényegesen kisebb mértékben tartalmaznak szerves valamint szervetlen arzént. A sertés és a baromfihúsban 1-10 mikrogramm/kg is előfordul. A szervezetbe került arzén 60-95%-a a vizelettel 5 napon belül kiürül.

Remélem ez alapján nem aggódsz annyira, mint ahogy a média terjeszti.

rizs

arzén a rizsben


Források:
MA Rahman, H Hasegawa, MM Rahman: Accumulation of arsenic in tissues of rice plant (Oryza sativa L.) and its distribution in fractions of rice grain – Chemosphere, 2007 – Elsevier

M Banerjee, N Banerjee, P Bhattacharjee, D Mondal: High arsenic in rice is associated with elevated genotoxic effects in humans – Scientific reports, 2013 – nature.com

Rudnai P., Varró M.J., Borsányi M, Páldy A, von Hoff K, Sárkány E. and Szép H: Arsenic in drinking water and pregnancy outcomes: an ecological study. Epidemiology 2006; 17(6 Suppl):S329-330

Fletcher T, Leonardi G, Hough R, Goessler W, Gurzau E, Koppova K, Rudnai P,Clemens F, Kumar R, Vahter M: Long-term arsenic exposure and cancer risk – sensitivity to choice of indicators based on recent and lifetime arsenic intake. Epidemiology 2006; 17(6 Suppl):S307

Anna-Lena Lindberg, Rajiv Kumar, Walter Goessler, Ranjit Thirumaran, Eugen Gurzau, Kvetoslava Koppova, Peter Rudnai, Giovanni Leonardi, Tony Fletcher, Marie Vahter: Metabolism of low dose inorganic arsenic in a Central European population – influence of gender and genetic polymorphisms. Environmental Health Perspectives 115:1081-1086 (2007); doi:10.1289/ehp.10026 (available at http://dx.doi.org/). Online 27 March 2007

Tony Fletcher T, Leonardi G, Goessler W, Gurzau E, Koppova K, Kumar R, Rudnai P, Vahter M: Arsenic in residential drinking water and cancer in Central Europe – the ASHRAM study. Centr Europ J Occup Environ Med. 14(1):37-38, 2008

Fletcher T, Leonardi G, Hough R, Goessler W, Gurzau E, Koppova K, Kumar R, Rudnai P, Vahter M: Lifetime exposure to arsenic in residential drinking water in Central Europe. Epidemiology 19(6), Suppl., S24, 2008

Vágj bele a futásba és éld át akár életed ELSŐ MARATONJÁT! Töltsd le INGYEN a felkészülésedhez!