Ma, 2017-ben is eszünk már elég sok furcsaságot az utóbbi évtizedekhez képest. A 100 évvel ezelőtt született emberek pedig tényleg nem értenék minek esszük ezt vagy azt (miközben pedig lehet csak most jutott el a világ oda, hogy be tudják importálni logisztikailag). De a lényeg, az élelmiszer még inkább furcsább lesz a jövőben, mert egyre többen leszünk kicsiny kis bolygónkon (2050-re 9 milliárdan) és ennek a károsanyag-kibocsátásait is csökkenteni kell.

Bemutatok néhány ételt amivel lassan szokni lehet a gondolatot ha nem találnak ki valamit, könnyen lehet ezt viszed a kis táskádban a munkahelyedre hamarosan!

1. Bogarak
Ez talán annyira nem is meglepő. Tücskök, szöcskék és giliszták. Ma már tudsz venni a boltban tésztát és szeleteket tücsöklisztből, amivel kis extra fehérjéhez jut a szervezeted. 100 grammnyi 13-21 gramm fehérjét tartalmazhat. Mások kutatása szerint a lisztbogár és a hermetia kiváló a zsírbevitel pótlására.

A vita ott folytatódik, hogy mennyivel lenne a környezetbarátabb a feldolgozása mint a húsoknak, de egy tanulmány szerint az étrend minősége nem nőne annyival, mint ahogy a gazdák jobb minőségű takarmányt adnának az állataiknak. A hermatiát nem érinti ez, fehérjét sokkal hatékonyabban tudnánk előállítani.

A rovarok íze állítólag nagyon jó ha megfelelően elő van készítve, a tücsök tészta ízén észre se lehet venni nagyban a különbséget. De ennek az ételnek az elfogadása sok helyen kulturális tabu. Nagyjából 2 milliárd ember kóstolta már az ízeltlábúakat, lehet ez lesz a jövő?

2. Laborban nevelt húsok
A Memphis Meat vagy Mosa Meat tudósok hadseregét toborozta, hogy később leigázzák a világot a termékeikkel. Az állatok szöveteinek mintáját lemásolva próbálják a szintetikus húst előállítani. Egy 2011-ben publikált tanulmány szerint ennek előállítása 7-45%-al kevesebb energiát, 78-96%-al kevesebb üvegházhatást érintő gázkibocsátást és 99%-al kevesebb területet igényelne Európában.

Nagyjából 10-20 évre van szükség a sorozatgyártáshoz, de pár éven belül elkezdik árusítani. Az első mintákat kóstolók szerint az ízük nem a legjobb, ehető, de nem kellemes. Dolgoznak az aromán.

3. Tenyésztett halak
Természetes, hogy néhány országban etikai tiltás vonatkozik a húsevésre – tehén, kecske és a malac is ilyen. De ha még mindig hús után vágyódnak, van egy biztos élőlény, ez a hal. Az említett kibocsátási problémák, a sok terület és takarmány helyett a hal tenyésztése ennek a töredéke, és nagyjából azonos mennyiségű fehérjét tartalmaznak.

Dolgozzon helyetted a Zsírégetőd! A Munka Ünnepére: 33% OFF a Peak Zsírégetőidre!

A túlhalászás egy komoly probléma a mai világban, ha ez így folytatódik 2050-re komoly halellátási problémái lesznek a Földnek. A kutatók szerint 2011-ben jött el az idő, hogy a vízi élelmiszer termelése több legyen, mint a halászat, ezért több halat kezdtek tenyészteni mint marhát.

4. Kamu hal
Ha tudunk húst növeszteni a laborban, miért ne lehetne halat? A NASA kutatóti teljes halfilét csináltak az aranyhalba injekciózott szarvasmarha magzata által, amely folyamatos a hamis húst gyártók is használnak. Egy másik cég arra törekszik, hogy szintetikus garnélarákot csináljon a vörös algából.

5. Alga
A mikroalgák, mint más növények, ők is a szén-dioxidból táplálkoznak. Egy 2013-as tanulmányban egy algakutató megállapította, hogy ezek a kis zöld lények lassan lebomló fehérjét, zsírt és szénhidrátot termel, amely alkalmas élelmiszerek tápanyagforrásának növelésére. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint egyes fajok omega-3 és egyéb zsírsavakat is tartalmaznak, amely pedig a szív egészségét védi.

Talán hallottál már arról, hogy valaki algát evett. A Soylent étkezéshelyettesítő italpor algalisztet is tartalmaz. Kereskedelmi forgalomba kerülése után hibáztatták ezt az összetevőt a gyomor- és bélrendszeri problémák miatt, ezért kivették az összetevőkből. De valószínűleg nem ez lesz az alga történet vége, mert az újabb termék tartalmaz alga alapú olajat is.

6. GMO minden
Genetikailag módosított dolgok már most benne van az élelmiszerek többségében (sajnos), kukorica, szójabab, burgonya, repce, cukorrépa és más népszerű zöldségben, aminek a termését nem teszi tönkre bizonyos baktérium. De miért állnának itt meg? Az új génszerkesztő eszköz CRISPR/Cas-9 lehetővé teszi, hogy megváltoztassák a növények genomját hihetetlen precizitással, ezáltal nem barnul az alma, kerek marad a burgonya és vírus-rezisztens lesz a malac.

7. 3D nyomtatott étel
3D nyomtatott étel megspórolja a főzési időt és energiát, illetve az időskorúak számára segítség lehet nyelési nehézségek esetén. Még a NASA is energiák fektetett az élelmiszer 3D nyomtatásába az asztronauták számára az űrmissziókra.

8. Hagyd abba az evést és fotoszintetizálj!
Talán egy nap mindenki vega lesz és elég lesz kiülni a napra. A tengeri csiga (elysia chlorotica) már ellopta az algák DNS-ét amivel fotoszintetizálni tud. Mi lesz velünk? Valójában még ha lenne is ilyen cholorplast sejtünk, huzamosabb ideig nagy felületet kellene érnie a napnak a testünkön.

műkaja

műkaja a jövőből

Források:

Ana Paula Batistaa, Luísa Gouveiab, Narcisa M. Bandarrac, José M. Francod, Anabela Raymundoa: Comparison of microalgal biomass profiles as novel functional ingredient for food products – Alga Research March 2013

G. R. DeFoliart, M. D. Finke, M. L. Sunde: Potential value of the Mormon cricket (Orthoptera: Tettigoniidae) harvested as a high-protein feed for poultry – 1 October 1982

K Gunnarsdottir, R Strand, N Stephens, K O’Riordan: Reporting on the case study of synthetic meat: summary of findings and policy considerations 2015

J Bartholet – Scientific American, 2015: Inside the Meat Lab

Ângelo Paggi MatosEmail authorRafael FellerElisa Helena Siegel MoeckeJosé Vladimir de OliveiraAgenor Furigo JuniorRoberto Bianchini DernerErnani Sebastião Sant’Anna: Chemical Characterization of Six Microalgae with Potential Utility for Food Application – 27 May 2016

D Man, B Sansbury, P Bialk, K Bloh, EA Kolb, EB Kmiec – 2016 – Am Soc Hematology: Target Site Mutagenesis during Crispr/Cas 9/Single-Stranded-Oligonucleotide Directed Gene Editing for Sickle Cell Anemia.

B Agarwal, P Vijay, PJ Pradeep, R Tripathi, V Goel – 2014: Tangibot–Augmenting food printing experience of kids using smart blocks

Vidd bátran, örülünk, hogy adhatunk neked!