2 éve orvosi Nobel díjat kaptak ezért nagynevű tudósok, mi meg azt se tudjuk micsoda ez.
Ha néhány szóban akarnánk összefoglani, akkor ez egy olyan belső rendszer, amely 24 órás peridódusokban szabályozza a szervezetünket. Nem csak a fő szerveink működésében figyelhető meg, hanem minden egyes sejtünk esetében.
De hát ez miért is fontos nekem? – jöhet a kérdés.
A válasz nagyon egyszerű: A testünkben lezajló folyamatok időzítve vannak. Az egyes szerveink működése, a hormonok termelése, a testhőmérsékeltünk változása, mind ehhez a biológiai órához van állítva.
Így hát bármilyen változást is szeretnénk elérni a testünkkel kapcsolatban – legyen az kevesebb zsír, több izom, mozgékonyság, gyorsaság vagy akár a hosszú távú egészségünk – megéri odafigyelni erre az órára, hiszen a testünk akkor működik a legoptimálisabban ha “szinkronizálva” van a belső óránkkal.
Ez a biológiai óra nagyon könnyen el tud állítódni. A két legfontosabb külső tényező ami befolyásolja:
- a fény
- a táplálkozás
Ha felborul a belső óránk, akkor borul a hormonháztartásunk, az emésztésünk, romlani fog az alvásunk minősége és még sorolhatnánk. Ezeket a negatív következményeket és hosszú távú hatásaikat senkinek sem kell bemutatni. Nagy valószínűséggel te is azért olvasod ezt a cikket, mert szeretnél egészségesebb életet.
30% OFF mindenre a Peak Karácsonyi vásárban! Vigyél egészséges dolgokat Karácsonyi Ajándékba, az egész Családodnak!
Vessük bele magunkat a témába és nézzük meg, hogy optimalizálhatjuk a cirkadián ritmusunkat. Az első cikk a fény és az alvás kapcsolatáról és hatásairól fog szólni.
Tudom, mindenhonnan ez folyik: aludj eleget! És nem véletlen, mert az egyik legfontosabb tényező az egészséges életmódban. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás elengedhetetlen!!! Ez órában kifejezve átlagosan 7-9 órát jelent, ami egyénenként változik, függ az életmódtól és az életkortól is.
Én például tudom magamról, hogy 7 óra alvással működök optimálisan, 6 óra alvással csak egy pár napig bírom, utána pótolnom kell, 8 óránál pedig hétvégén is alig tudok többet aludni. Figyeld magad, figyeld a tested jelzéseit és aludj annyit amennyit Neked a legjobb! Ma már szuper appok és aktivitás figyelő órák segítenek ebben nekünk.
A fény
Már annyira természetes, hogy oda sem figyelünk rá – sajnos. Megszoktuk, hogy ha sötét van otthon, felkapcsoljuk a lámpát. Ha nagyon besüt a nap, elhúzzuk a függönyt, lehúzzuk a redőnyt. Pedig a fény, melyet érzékelünk a szemünkkel nagyban hozzájárul a cirkadián ritmusunkhoz.
Nagyjából 15 évvel ezelőtt a tudósok felfedeztek egy apró fehérje sejtet a szemünkben, melyet melanopsinnak neveznek. Kb. 5000 ilyen sejtünk van csak – ez sejt szinten nagyon kevésnek számít. Ez a sejt felel a kék-fény érzékelésért. Ezek a sejtek pedig folyamatos jelzéseket küldenek az agyunknak. Rengeteg kék fény érkezik a Napból és ehhez hasonló fény érkezik a technikai eszközeinkből is.
Hallottad már azt a tanácsot, hogy ne mobilozz, tabletezz az ágyban lefekvés előtt?!
Na az pont ezért van! Amíg kék fénynek tesszük ki magunkat, addig az agy folyamatosan azt a jelet fogja kapni, hogy nappal van. Erre jó megoldás, hogy lefekvés előtt 1-2 órával minimalizáljuk a kütyük használatát. Ha van rá módunk, használjunk olyan izzókat, melynek állítható a fény tartománya, figyeljünk rá, hogy a hálószobában teljesen sötét legyen, ne világítson semmilyen kis led fény se.
A testünk azt is meg fogja hálálni ha törekszünk, hogy minden nap ugyanakkor feküdjünk le és keljünk fel.
Ha ezekre az apróságoknak tűnő dolgokra odafigyelünk, klasszisokkal jobb alvók leszünk. És ha jól alszunk, nappal kipihentebbek leszünk, több energiánk lesz és még sorolhatnánk az előnyöket.
Ha szeretnéd a szervezetedet megtámogatni, hogy könnyebben és mélyebben tudjon aludni, akkor válaszd a Peak Tryptophan nyugtató aminosavat, mely hozzájárul a melatonin termeléshez, ezáltal segítve az elalvást.
A következő cikkben a cirkadián ritmust befolyásoló másik tényezőről fogunk beszélni: a táplálkozásról.
kék fény
kék fény alvás
Ketogén diéta könnyen! Töltsd le INGYEN a felkészülésedhez!
Referenciák:
Források:
https://academic.oup.com/sleep/article/38/12/1849/2417944
https://www.pnas.org/content/104/51/20356.short
