-+=

Olvasási idő: 3 perc

“A leggyakrabban nem is tudjuk, hogy mit miért teszünk.” – Dr. David R. Hawkins, orvos és író

Na ez a legjobb.

Szeretem, mikor olyan emberekkel beszélek, akik erről az alapinformációról nem tudnak, mert akkor külön kihívás a közös munka, vagy az edzésterv, vagy valójában bármi.

Addig amíg nem tudjuk, mit miért teszünk, nincs megoldásunk saját magunk számára.

Ha megkérdezek 10 embert, miért eszik többet mint kellene, ebből 10 nem tud választ adni. A legjellemzőbb válaszok:

– Nem tudok lefogyni (nem vagyok képes rá)
– Nem eszek semmit, vagy alig eszek valamit
– Van valamiféle betegségem és emiatt ez nem megy

Ezek felületes válaszok, és még senki sem merte vállalni a felelősséget saját magáért, tehát még egyszer sem mondta ezt senki sem: azért eszem többet, mert rosszul érzem magam. (vagy nem érzek semmit)

Hogy ebből kikeveredjünk, értelmezzük egy kicsit, mit jelent ez? Mit nem érzünk? Miért nem tudjuk, mikor mit teszünk?

Bármit teszünk, akár tudatosan, akár tudattalanul, minden ember elsődleges célja a túlélés. Az emberek leginkább attól félnek, hogy elveszítik a tapasztalás képességét, ezért alapvető érdekük a test túlélése, hiszen úgy vélik, hogy ők maguk a testük.

Ennek következtében szükségük van a testre, hogy megtapasztalhassák az Életet, a Létezést. Mivel a legtöbben úgy érezzük, hogy elkülönültünk és korlátozottak vagyunk, gyakori bennünk a valamiféle hiányérzet nyomása.

30% OFF mindenre a Peak Karácsonyi vásárban! Vigyél egészséges dolgokat Karácsonyi Ajándékba, az egész Családodnak!

Megszokottá vált, hogy a szükségleteink kielégítését, önmagunkon kívül keressük, és emiatt sérülékenynek érezzük magunkat.

Az elménk egy túlélő mechanizmus, és a túlélés eszköze az érzelmek használata. A gondolatainkat tehát alapvetően az érzelmek szülik, és egyetlen érzelem megjelenésekor több ezer, sőt több millió gondolat is felvillanhat.

Ez röviden azt jelenti, hogy egy gondolat-érzelem felhőben élünk, ami körkörösen egymást hergeli, vagy éppen lenyugtatja.

Az érzelmek, a mentális folyamatoknál elemibbek, ősibbek és primitívebbek, így aki “okos” :), és ma már mindannyian azok vagyunk, ragyogóan megmagyarázza agyból, mit miért gondol, miközben eredetileg valamilyen érzés generálta az első gondolatot.

Amikor ezt az elemi felszín alatt meghúzódó érzelmet, az intellektusunk felhasználja, az adott érzelem általában tudattalan marad, ha nem végzünk valamilyen lelki munkát.

Röviden kialakul ez a kaotikus, ám emberi állapot: nem tudjuk mit miért csinálunk, hiszen nem tudjuk mit érzünk.

Akkor érzünk egy érzelmet, ha a tudatos elménkbe beengedjük azt. Ez azt jelenti, hogy érzelmeink AKKOR is vannak, vagy lehetnek, HA a tudattalanban maradnak. Nem érezzük őket, de a cselekvéseinket akkor is BEFOLYÁSOLJÁK.

Rettentő jó ez a kombináció :), és így alkottak meg bennünket. Ezért történik a rengeteg vita a világban, ezért vannak háborúk, ezért bántjuk egymást.

Ha tudnánk minden egyes érzést, amit érzünk, akkor nem ennénk túl sokat, nem vitatkoznánk ennyit egymással, és egyáltalán képesek lennénk felmérni a saját cselekedeteink következményeit.

Eme felismerés nélkül tehát, igen nehéz lesz a felelősségvállalás saját magunk után. Nézzük meg, hogyan tudhatjuk meg, mit éreztünk, majd mit gondoltunk és mit tettünk emiatt?

Van egy egyszerű módja annak, hogy tudatosítsuk, valamely tevékenységünk miatt megbúvó érzelmi indíttatásokat. Ez a módszer a “miért?” kérdés ismételt feltevéséből áll.

Újból és újból tegyük fel a kérdést önmagunknak, egészen addig, amíg az elemi érzés kendőzetlenné nem válik önmagunkban.

Nézzünk erre egy példát, úgy hogy legyünk arról képben, hogy mindenkinek más-más alapérzelmei lehetnek ezzel kapcsolatban.

Lajos le szeretne fogyni 20 kilót.

– Miért akarsz lefogyni 20 kilót? Most is jól nézel ki.
– Azért mert zavar a nagy hasam.
– Miért akarsz nagyobb pocak nélkül lenni?
– Azért mert akkor jobban tetszem a nőknek.
– Miért akarsz nekik tetszeni? Valakinek a 100 kilós maci férfiak tetszenek.
– Azért mert szeretnék egy barátnőt.
– Miért akarsz egy barátnőt?
– Mert boldog akarok lenni.

Ebben az esetben is ugyanaz tárul fel elénk, mint ami szinte 100%-osan biztos volt: minden vágyunk, valamiféle cél elérésére irányul. Voltaképpen minden embernek, és itt is ennek a lánynak az a VÁGYA, hogy boldog legyen, és ragyogó módon, ezt kívülről várja. (jelen esetben egy nőtől)

Az érzelmeink azzal állnak összeköttetésben, amiről úgy VÉLJÜK, hogy biztosítani képes a túlélésünket, és nem azzal, ami VALÓBAN képes erre.

Azaz ez átverés.

Maguk az érzelmeink az alapvető félelmeink okai, amely mindenkit arra ösztönöz, hogy valamiféle biztonságot kutasson. A feladatunk tehát az, a jóllétünk érdekében, hogy az érzelmeinkkel foglalkozzunk. Számos kutatás létezik már arra vonatkozóan, hogy a leggyorsabb önismereti út, az érzelmeinkkel való munkán keresztül vezet, ehhez azonban bátornak kell lenni.

Én nagyon szeretem használni ezt a tudatossági, vagy érzelmi skálát, melyet Dr. David R. Hawkins dolgozott ki, és mindenki könnyen megkeresheti magát rajta. Amint tehát láttuk, a gondolataink és érzelmeink bizonyos cselekedetekbe fordulnak. Mindenkin látszik, milyen a belső világa, az alapján ahogyan viselkedik.

Az alábbi skálán azt érthetjük meg, hogy az érzelmeink milyen hatással vannak a saját mindennapi életünkre. A skálát azonban törölnöm kellett, hogy ne legyen ebből copyright probléma – így ezt Dr. Hawkins Elengedés című könyvében találod.

Az önromboló (destructive) vagy a kreatív érzelmi tartományban tartózkodsz TÖBBET? Ez fogja meghatározni az Életed összes területét, beleértve a fogyást, egészséget, emberi kapcsolatokat, és a munkához való hozzáállást.