“Tetteid ne a félelmet, hanem a reményt tükrözzék!” – Nelson Mandela
Emberek, itt az ideje reménykednünk. A tanult reménykedés, az agytudomány új megállapításain alapul. A két kutató, aki eredetileg a tanult tehetetlenség kifejezést alkotta meg, és korábban már írtam róluk – Martin Seligman és Steve Maier, 50 évvel később új eredményeket tárt fel. Rájöttek, hogy az eredeti kutatásuk téves volt.
Miután a későbbi években már fel tudták használni az agytudomány és a biokémia összes modern fejlesztését, felfedezték, hogy amikor folyamatos nehézségekkel, kudarcokkal vagy csalódással szembesülünk, nem nézünk vissza, és azért nem, hogy gyorsan elfelejtsük mi történt. Az agy előrenéz.
▶▶▶★ Ezek az új felfedezések magyarázatot adnak arra, hogy a rossz események miért teszik passzívvá az embereket. Evolúciósan arra vagyunk tehát programozva, hogy leálljunk, ha valami negatívum, folyamatosan és elhúzódóan történik. Ekkor passzívakká válunk, hogy energiát takarítsunk meg.
▶▶▶★ Ahhoz, hogy ebből a tompaságból, és passzivitásból kilábaljunk, az agyunk munkája szükséges: az agy először felméri, hogy mikor helyes az energiánkat a változtatásra és a remény megvalósítására fordítani.
A remény szempontjából tehát ez azt jelenti, hogy az a képességünk, hogy észleljük, és megvizsgáljuk a lehetőségeinket és az irányítást a jövőben, kihúz minket a zuhanásból. Azaz a reménykedés is tanulható.
33,5% OFF mindenre a Peakshopban! Kezd az ÚJ évet, még egészségesebben, a Peakkel!
▶▶▶★ A Maier és Seligman által felfedezett agyi utat, amely szabályozza a saját jövőbeli előrejelzésünket, reménykörnek nevezik. A kérdés a következő: Hogyan fejlesztheted a tanult reménykedést? Három lépés van, folytatás lejjebb:
▶▶▶★ Ha a múltban történtek helyett arra koncentrálunk, hogy mit lehet tenni a jövőben, az reményt teremt. Az, hogy mennyire jól képzeljük el tehát azt ami még hátra van nekünk, meghatározza a saját belső motivációnkat.
Tehát a három lépés az alábbi a reménykör fejlesztéséhez:
▶▶▶★ 1. Legyünk tudatosabbak. A remény az egyetlen pozitív érzelem, amelynek aktiválásához negativitás vagy bizonytalanság szükséges.
Nincs szükségünk reményre, ha minden rendben van. Ennek ellenére a legfontosabb dolog, amit tehetünk, ha valami negatív dolog történik, az az, hogy szünetet tartunk.
Bármilyen erős is a félelem és a szorongás, egy apró szünet lehetőséget ad arra, hogy tudatosabbá váljon a helyzet. Mit érzek? Mi történik? A siker kulcsa az, hogy ne hagyjuk, hogy a körülmények diktálják a reakcióinkat. A szünet azt biztosítja, hogy átgondolt választ adj, nem pedig egy tudattalan reakciót.
▶▶▶★ 2. Készítsünk értékelést. A következő lépés az, hogy megvizsgáljuk és felmérjük a helyzetet, és feltegyük magunknak a kérdést, hogy mit kell tennünk, mire van erőforrásunk, képességünk és motivációnk.
Szinte biztos, hogy nem tudunk mindent irányítani a változás érdekében. Arra fordítsuk a figyelmünket, amin TUDUNK változtatni. A hited ereje határozza meg, hogy milyen mértékben van reményed. Hiszel magadban? Ha igen, VAN remény.
▶▶▶★3. A tanult reménység: Ha az első két lépést végrehajtottad, már tudod hogy mit kell és lehet tenni, és mit hiszel arról, hogy képes vagy-e rá, vagy sem, már egy nagyszerű kezdet.
Cselekedni kell, és TENNI annak érdekében, hogy próbára tegyük azt a meggyőződést, hogy a kezünkben van az irányítás. Ha működik – akkor olyan változtatást hajtottunk végre, amely előremozdította a reménytelen helyzetet.
Ha nem működik, akkor az első 2 lépést újra végre kell hajtani: ismét szünet, ismét újraelemez, és újra cselekvés.
Ez a három lépésből álló folyamat: a tudatosítás, az értékelés és a cselekvés – feléleszti a reményt, és megindítja a folyamatokat. Már meg is tanultad tehát mi az a tanult reménykedés, használd egy egész életen át, szeretettel.
reménykedés
reménykör
Ketogén diéta könnyen! Töltsd le INGYEN a felkészülésedhez!
Referenciák:
S. F. Maier and M. E. Seligman, “Learned Helplessness at Fifty: Insights from Neuroscience,” Psychological Review 123(4) (2016): 349.
Tomasulo, D. (2020). Learned hopefulness: The power of positivity to overcome depression. New Harbinger Publications
