“Meg kell tanulni elviselni és feldolgozni bizonyos mennyiségű stresszt és agressziót, mert a felnőttéletben ez az a képesség, ami megvéd és a konstruktív megoldásokat biztosítja.”  – Tari Annamária, pszichológus

Miért van az, hogy ugyanaz a helyzet, az egyikünknek csak egy kisebb kellemetlenség, míg másikunk számára ugyanaz egy komplett katasztrófa?

Ez a változékonyság a stresszkutatás egyik legfontosabb megoldatlan kérdése. Amit már tudunk, az az hogy a kontrollálhatatlanság az elsődleges jellemzője azoknak az élményeknek, amelyek kifejezett stresszválaszhoz vezetnek az emberekben.

→→★Azok a helyzetek, amelyeken nem tudunk változtatni, irányíthatatlanok vagy váratlanul érnek – nagy stressz választ váltanak ki belőlünk. Hogyan készüljünk fel EZEKRE a szituációkra? 

→→★ Miért lehet az irányítás lehetősége nagyon erős védőfaktor, mindenfajta stresszel szemben?

Sokféle kísérlet készült ezekben a szituációkban, főképpen olyan stresszhelyzeteket létrehozva a résztvevő embereknek, amelyekben pénzt veszítettek – a stressz szimulációjára. 

Nyilvánvalóan a kontroll, azaz az irányítás, lehetővé teszi számunkra, hogy az adott stressz helyzetre ELŐRE felkészüljünk, vagy közben ki tudjunk szállni belőle, vagy pedig meg tudjuk változtatni azt. Ez így már nem is STRESSZ. 

33,5% OFF mindenre a Peakshopban! Kezd az ÚJ évet, még egészségesebben, a Peakkel!

→→★Az ellenőrizhetetlenség és irányíthatatlanság tehát a stresszhelyzetekre jellemző, ami hatással van a stresszválaszunkra.

→→★ Milyen tulajdonságok teszik az egyik embert fogékonyabbá a stressz hatásaira, mint a másikat? Ki hal ebbe bele előbb? 

Sokan ismerik az úgynevezett “A-típusú” viselkedésmintát, amelyet az agresszivitás, a versengés és az ellenségesség jellemez.

Bár ez nem klinikai diagnózis, anekdotikusan ezt a mintát magas stresszel és a stresszel kapcsolatos betegségek, például a szívroham nagyobb valószínűségével hozhatjuk összefüggésbe.

Az erősen ellenséges férfiak/nők nagyobb valószínűséggel haltak meg bármilyen okból 9 évvel korábban, ami arra utal, hogy az ellenségesség több szempontból is negatívan hat az egészségre (Everson és mtsai., 1997).

Talán igaz lehet, hogy a magas ellenségességgel rendelkező emberek, nagyobb valószínűséggel értelmeznek egy helyzetet úgy, mint ami kikerült az ellenőrzésük alól. Ott is ellenségeket és támadásokat lát, ahol nincs is.

Az emberek tehát különbözőképpen reagálnak a stresszre, mind fiziológiájuk, mind viselkedésük tekintetében. A stressz káros hatásainak csökkentésére hatékony módszer lehet, ha megtaláljuk a helyzetek feletti kontroll megszerzésének módját. (ami sokszor NEM lehetséges)

→→★Mit tehetünk, ha nem irányítható szituációval szembesülünk, TARTÓSAN?

Nagyon sok helyzet van, amit nem lehet könnyen kontrollálni (negatív főnök, bántó párkapcsolat, nehéz emberi kapcsolatok) és még rosszabb a szituáció, ha nem tudunk egykönnyen kiugrani ezekből.

Ekkor, ha nem vagyunk erre felkészülve, komoly önismereti sokk, és lecke lesz megtapasztalni, hogy a bejáratott technikáink nem működnek, és nem tudjuk leállítani a stresszt okozó körülményeket.

Ilyenkor nincs más út, mint magunkba tekinteni, és önvizsgálatot tartani, mi vitt minket az adott szituációba. Az ilyen élethelyzetekben szükség van egy jó terapeutára, szakemberre, akivel kivezető utakat találunk, és egyben megismerjük a saját felelősségünket a kialakult helyzetben – amin ekkor már, az új ismereteink fényében – VÁLTOZTATNI tudunk majd. 

Tovább kell haladnunk, ha kell TANULNUNK, de még fontosabb:  ÉRZELMILEG fejlődnünk. Szeretettel ajánlom a meditációt, a tai chit, a szellemi irányzatokat is tartalmazó küzdősportokat,  vagy a természettel való kapcsolódást a stressz helyzeteket csökkentésére, és a belső erőnk fejlesztésére.

Ne feledjük: Az Életet nem lehet kontrollálni. Amit kontrollálni lehet az az, ahogyan válaszolunk rá. Bennünk van a kulcs.

stressz kezelés

stressz ellen természetesen

Ketogén diéta könnyen! Töltsd le INGYEN a felkészülésedhez!

Referenciák:

Dickerson, S. S., & Kemeny, M. E. (2004). Acute stressors and cortisol responses: A theoretical integration and synthesis of laboratory research. Psychological Bulletin, 130, 355–391. https://doi.org/10.1037/0033-2909.130.3.355
Everson, S. A., Kauhanen, J., Kaplan, G. A., Goldberg, D. E., Julkunen, J., Tuomilehto, J., & Salonen, J. T. (1997). Hostility and Increased Risk of Mortality and Acute Myocardial Infarction: The Mediating Role of Behavioral Risk Factors. American Journal of Epidemiology, 146(2), 142–152. https://doi.org/10.1093/oxfordjournals.aje.a009245
Weiss, J. M. (1971). Effects of coping behavior in different warning signal conditions on stress pathology in rats. Journal of Comparative and Physiological Psychology, 77(1), 1–13. https://doi.org/10.1037/h0031583