Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy az emberek rettegnek a zsíroktól, mert ugye az hizlal, megbetegít és kit tudja még milyen hasonló intelligens és kifinomult állításokat szívhatunk magunkba, akár a média kapcsán. Többféle zsírsavat különböztethetünk meg, most a zsírok telítettségére térünk ki.
Megkülönböztetünk telített, telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavakat. A telített zsírsavak, ahogy nevük is mutatja, a kötéseik telítve vannak H-atomokkal, így nincs szabad vegyértékük (nem/kevésbé vihetők reakcióba, térszerkezetük nem változik).
Az egyszeresen telítetlen zsírsavaknak 1 db kettős kötése van, a többszörösen telítetleneknek pedig értelem szerűen több. A faktor, ami megkülönbözteti az egyik telített zsírsavat a másiktól, az a oldallánc hossza. Kapcsolódhat hozzájuk rövid, közepes vagy akár hosszú oldallánc is.
Pár példa az előzőkben említettekre:
33,5% OFF mindenre a Peakshopban! Kezd az ÚJ évet, még egészségesebben, a Peakkel!
- Rövid szánláncú: Vajsav (tejtermékekben található), Kapronsav (tejtermékekben)
- Közepes szénláncú: Kaprilsav ( kókuszdió, pálma), Kaprisav (kókuszdió, pálma), Laurinsav ( Kókuszdió, pálma)
- Hosszú szénláncú: Palmitinsav, Sztearilsav, Arachidonsav (földimogyoró)
Egyes telített zsíroknak teljesen más hatása van, mint az ugyanebbe a kategóriába tartozó telített zsírnak (úgy értem, többféle telített zsír létezik). Emiatt nem lehet egy olyan nagy általánosságot elmondani róluk, amely mindegyikre egyaránt igaz, mindnek megvan a szerepe az életfolyamatokban.
Mire használja a zsírsavakat a szervezeted?
Első körben, ezekből szintetizálja a koleszterint, például a D-vitamint, a nemi hormonokat (tesztoszteron, ösztrogén, progeszteron DHEA). A felsorolásból is látható, milyen következményekkel járna, ha ezeket a zsírokat nem adnánk meg a szervezetünknek. A vegetáriánus étrendet követőknél, és alacsony zsírtartalmú diétát folytatóknál megfigyelhető, hogy csökken a keringő androgének szintje a vérükben. Egy magasabb zsírtartalmú étrend, amiben a kalóriák 41%-a zsírból származik, és magas volt a telített zsírsavak aránya (mint például a ketogén diétában) növekedett a tesztoszteron szintje a vérben (szabad, nem a fehérjéhez kötött). Az alacsony zsírtartalmú étrend 12%-kal csökkenti átlagosan a tesztoszteronszintet, viszont a magas zsírtartalmú 13%-kal képes ezt növelni.
Mi a zsírsavak étvágyra gyakorolt hatása?
A neuropeptid YY egy hormon, ami elnyomja az étvágyat. Arra a megállapításra jutottak a kutatók, hogy a zsír növeli ennek a szintjét, jobban mint a szénhidrátok és a fehérjék. A telített és a telítetlen zsírok is növelik ennek a hormonnak a szintjét a vérben, igaz, a telített zsírok a legnagyobb mértékben.
Ne félj tehát a zsíroktól, de figyelj rá, hogy milyen formában fogyasztod őket!
Telített zsírok
Egészségtelen telített zsírok
Forrás: 1 Hill P, et al Diet and urinary steroids in black and white North American men and black South African men . Cancer Res. (1979) 2 Wang C, et al Low-fat high-fiber diet decreased serum and urine androgens in men . J Clin Endocrinol Metab. (2005) 3 Dorgan JF, et al Effects of dietary fat and fiber on plasma and urine androgens and estrogens in men: a controlled feeding study . Am J Clin Nutr. (1996) 1 Karra E, Chandarana K, Batterham RL The role of peptide YY in appetite regulation and obesity . J Physiol. (2009) 2 le Roux CW, Bloom SR Peptide YY, appetite and food intake . Proc Nutr Soc. (2005) 3 Lomenick JP, et al Effects of meals high in carbohydrate, protein, and fat on ghrelin and peptide YY secretion in prepubertal children . J Clin Endocrinol Metab. (2009)
Ketogén diéta könnyen! Töltsd le INGYEN a felkészülésedhez!
