Valahogy mindig divat volt egy főbűnöst kikiáltani, amit aztán azzal vádoltak, hogy felelős a tömege elhízásért. A 80-as években ez az étkezési zsír volt, manapság viszont a cukrot, és feldolgozott ételeket ültettük a vádlottak padjára. Ám a hízás okai nem ilyen könnyen megfoghatóak: valójában igen összetettek.
Nos, a műkajákban jelen van a cukor, a só, számos adalékanyag, tartósítószer, és a telített zsír is, persze minimális tápanyag tartalom mellett. Nézzük, miért olyan károsak ezek a finom, ártatlannak tűnő ételcsodák.
A feldolgozott élelmiszerek az előre elkészített ételeket takarják. Ide tartoznak a zacskós levesek, tészták, a kólák, cukros üdítők, a csipszek, ropogtatni valók, valamint a gyorséttermek kínálatának 99%-a. Még jó, hogy finomak, hiszen tele vannak ízfokozókkal, de vajon mit kapunk az élvezetes percekért cserébe? Hát súlytöbbletet a javából…
> Peak-tipp! Mi is hedonisták vagyunk, és igen, imádjuk a palacsintát nutellával, a mogyikrémet, a rágcsákat és a csokit… így elkészítettük magunk…izé..Neked cukormentesen, fehérjedúsan! Kukkantsd meg!
Az elhízási arány utóbbi évtizedekben való emelkedéséért főként a magas cukortartalmú, kalóriabomba műkaják a ludasak.
Zabáljuk őket, hiszen könnyen elérhetőek, olcsóak, és nem kell bíbelődni az elkészítésükkel. A mai karrierista világban sokan inkább dolgoznak plusz két órát, mintsem hogy otthon főzzenek, ételként pedig bőven megteszi a mirelit pizza, a csipsz és társai, a desszertekről már nem is beszélve.
Mi magunk ugyan ártatlanul azt hisszük, hogy alig ettünk valamit, de közben már busásan átléptük a napi kalóriakeretünket, és ahogyan telnek a hetek, az övünket egyre kijjebb és kijjebb csatoljuk. Ehhez társul még a krónikus mozgáshiány, a lustaság dicsérete, és mi magunk testileg és lelkileg is lejjebb kúszunk a lejtőn.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szerint a magyar lakosság körében az elhízás aránya 28-31 százalék, és ezzel a számmal az elhízottak arányát tekintve a negyedikek vagyunk a világon.
Büszkék lehetünk erre? Nem hiszem.
Ébresztő! Ha nem akarod, hogy egyre magasabb legyen testtömeg-indexed (BMI), és ehhez hozzácsapódjon egy vagy több egészségügyi probléma (szív és érrendszeri betegségek, daganatos betegségek, alvásproblémák, légzésproblémák, epekövesség, depresszió), akkor itt az ideje a tettek mezejére lépned.
Egy kis érdekesség mindezekhez: 2007-ben Jane Wardle úgy találta, hogy az emberek elhízásában a genetikai és környezeti tényezők is szerepet játszanak. Egyszerűen vannak olyan embertársaink, akik genetikailag kódolva imádnak enni, és így sokkal szívesebben és gyakrabban nyúlnak az ízletesebb kajákhoz.
Sőt, a kutatónő tovább ment, és azt találta, hogy egyeseknél a gének kevésbé érzékenyek a teltség érzet észlelésére, és így sokkal nagyobb adagokat nyelnek le egy-egy étkezés során. Ekkor alakul ki a túlfogyasztás, és ez persze hamar megmutatkozik a súlygyarapodásban is. A túlfogyasztást jelentősen megnövelik a feldolgozott ételek, hiszen észre sem vesszük, olyan könnyű behamizni őket.
A sok kicsi sokra megy alapon minden kis kcal számít, és ezekből bőven van a feldolgozott élelmiszerekben: jóval több, mint gondolnád. Csak napi plusz száz kalória azon felül amire szükséged van, máris évi 5 kg zsírt tapaszt rád, és ha nem veszed észre magad, akkor lesz ebből 10, 20 kg is.
Ezért a saját érdekedben legközelebb inkább ne nyúlj a műkaják után a polcon (brrr, beteggé, fáradttá, és elhízottá tesznek), vagy csak azért, hogy elrémiszd magad a tápértéki adataikkal. Plusz, ha nehezedre esik megtalálni az arányokat, eleinte mindenképp számold ki a napi szükséges kalóriabeviteledet. Ha elszaladt veled a ló, egy kis segítséget nyújthatnak a természetes zsírégetők.
Sok sikert, és hajrá! A PEAK segít, és fogja a kezed!
hizlaló
hizlaló ételek
Referenciák:
• Health impacts of Obesity
• Behavioural Susceptibility Theory: Professor Jane Wardle and the Role of Appetite in
• Genetic Risk of Obesity
• Nicola Temple: Best Before: The Evolution and Future of Processed Food