Minden helyzetben készítesz magadról képet; amikor munkába indulsz, a családdal vagy, esetleg pihensz vagy eszel, majd jó részét feltöltöd a közösségi oldaladra.  Na és persze az edzés sem maradhat ki ez alól. Sportolóknál, edzőknél létszükséglet, hiszen a legjobb reklám a szelfi, annak megmutatása, hogy milyenek is valójában, mennyit edzenek ők, a tanítványiak. Ettől lesznek hitelesek. Mert az az edző, aki nem tud saját maga, vagy a tanítványai képével, eredményeivel reklámozni, hanem a netről kell levennie képeket, és azzal hirdeti edzéseit, abszolút hiteltelen. Ez normális. Azonban saját edzésekről nemcsak sportolók, és edzők posztolnak, hanem az átlagemberek is lövik a képeket magukról, majd küldik is az éterbe. Erről mi a véleményed?

Amikor szelfi nélkül nem ér semmit az edzés!

Ugye ismersz olyan anyukát, aki egymás után tölti fel a cuki családi képeket, posztolja ki, hogy mennyit foglalkozik a családjával, holott köztudott, hogy legkevésbé sem így van? Ez engem nagyon tud irritálni. Éppen annyira irritáló, mint amikor valaki kiírja, hogy mekkora szenvedés volt az edzése, mellé lefotózza magát és már posztolja is. Saját meglátása szerint ő egy hős, hiszen annak ellenére, hogy kedve sem volt elkezdeni a tréninget, mégiscsak lenyomta a napi penzumát, és hogy idézzem kedvenc szófordulatukat: „mai edzés szenvedős volt, de ez már az enyém”. Majd hősünk várja a pozitív megerősítéseket, hogy „ügyes vagy”, „így kell ezt csinálni”, és sorolhatnám. Mi értelme az egésznek?

Az edzések jó részéhez nincs kedve hozzákezdeni az embernek, viszont az első pár perc után megváltozik minden, jön a semmihez nem fogható érzés, a tudat, hogy bármire képesek vagyunk, és elkezd termelődni az örömhormon. Egyébként szerinted miért lenne bárki kíváncsi arra, hogy neked nem volt kedved edzeni, vagy nem? Tudod, mi fordul meg ilyenkor az én fejemben, és hidd el, mások fejében is, csak túl udvariasak, és nem mondják meg? Hogy keress magadnak olyan mozgásformát, amihez kedved is van, mert nem vagy hivatásos sportoló, hogy pontosan be kelljen tartanod az edzéstervedet. Nem tudom, sikerült- e érzékeltetnem a különbséget aközött, hogy valaki azt írja, hogy „mai edzés szenvedős volt, de ez már az enyém”, és aközött, hogy „nehezen kezdtem el”. A különbség abban van, hogy a másodiknak csak az edzéshez való nekigyürkőzés a nehéz, míg az első magára kényszerít egy feladatot, amihez semmi kedve, leginkább azért, hogy kiposztolhassa, ismét legyőzte önmagát. Ebben nagy mértékben közrejátszik sajnos az is, hogy emberek egy versennyel a hátuk mögött már saját sportolói oldalt hoznak létre, posztolják, mit ettek, milyen ruhában vannak, mit edzenek. Egy a közös mindben. Leginkább a hiányos ruházat az, ami szemet szúr.

Black Friday! 33% OFF Mindenre a PeakShopban + 1 doboz Cukimentes Szaloncukor is a Tiéd!

Az emberek többsége azt látja, hogyha így csinálja, neki is lesznek követői, kapja a megerősítő üzeneteket idegenektől. Abba már nem gondolnak bele, hogyha ezeknek az egy versenyes „versenyzőknek” a célközönségét megnéznénk, akkor milyen érdeklődésű, státuszú emberek alkotnák a követőket. Tehát, ha valaki olyan olyan „példaképet” választ magának, aki valójában semmit nem tett le az asztalra a magamutogatáson kívül, akkor saját magának is hasonlóak lesznek a posztjai, gyakran megspékelve a „mai edzés szenvedős volt, de ez már az enyém”, már-már általánossá vált szófordulattal. Mert nekik nem az edzésről és a példamutatásról szól a posztolás, hanem egyértelműen a magamutogatásról, amihez az edzés csak egy nem kívánatos, ám kényszerűen rossz eszköz.

Mikor van tényleg haszna az edzésen készített szelfiknek?

Végigpörgetve a posztjaidat felhasználhatod azokat egyfajta virtuális edzésnaplóként is, amikor kicsit megerősítésre van szükséged, hogy jó úton jársz. Azt tudnod kell, hogy az élsportolók pszichológiai jellemvonása, hogy magukat tudják erősíteni, ezért tudják kihozni a maximumot magukból kritikus helyzetekben is. De TE nem vagy élsportoló, és ezért nagyon fontosak a pozitív visszajelzések, amiket minden egyes posztod alá megkapsz azoktól, akik értékelik a befektetett munkádat. Ezekhez tudsz nyúlni a nehezebb pillanatokban bármikor

Könnyen találsz hasonló cipőben, életszakaszban járó társakat magadnak, ha tudják az emberek, Te honnan indulsz, és mi a célod. Ha hasonló emberekkel veszed körbe magadat, egy olyan védőburkod lesz, ami átsegít minden akadályon. A közösség ereje megsokszorozza a Te erődet is, érzed, nem vagy egyedül, és akikkel legtöbb időt töltesz, azoknak az átlaga leszel. Ha olyan társakra van szükséged, akik maguk is fejlődni akarnak, vitalitással teli életet élni, céltudatosan, pozitív életszemlélettel, akkor erre az általad kitett ilyen témájú posztok a legalkalmasabbak.

Segítesz másoknak. Szerinted az én bajnokaim nagy része miért vállalja fel nyíltan azokat a gyengeségeit, amik ellen az életmódváltással küzd? Lyme-kór, elhízás okozta betegségek, nőgyógyászati problémák, ízületi problémák, étkezési rendellenességek, és sorolhatnám. Senki nem szereti, ha tudnak a gyengeségeiről. Mégis eljutnak olyan szakaszba, hogy önként posztolnak azoknak a sorstársaiknak, akiknek csak egy VALÓDI EMBER valódi példája kell a kezdő lökéshez az életmódváltás felé.

Tehát összességében edzésről szelfizni nemcsak neked, hanem a sorstársaidnak is nagyon hasznos – feltéve, ha nem a magamutogatásról szól az egész!

Szelfi

Edzős szelfi

Vidd el a BOMBABIZTOS és CUKORMENTES bejgli receptet - amit a Peak CUKRÁSZA készített.