Mára nagy bögre teát vagy kávét tényleg készíts! 🙂
Annyi diétát és életmódot próbáltam már, hogy természetesen nem maradt ki a vegetáriánus étrend sem. Részben etikai okokból, részben kíváncsiságból, részben pedig az egészséges életmód iránti vágyaimból merítkezve kezdtem bele.
1. Ebben az írásban, igazi pro és kontra anyagot szeretnék Neked adni. Leírom a saját tapasztalataim, aztán bemutatom neked 3 barátnőm történetét, akik vegetáriánusok voltak, vagy azok maradtak, a mai napig.
Mivel „A” a vércsoportom, azt gondoltam, hogy abszolút nekem való lesz a vegetáriánus életmód. Így nagy hévvel vágtam bele. Nem szeretem az időt húzni 😀
Az átállás meglepően könnyű volt. Nagyon szeretem a zöldségeket, így nem okozott problémát a mindennapos étrend megtervezése. A tojás benne maradt.
Most pedig adom, a dolog gyakorlati részét:
A gyomrom meglepően könnyű volt. Élveztem, hogy nem eszem húst. Különlegesnek és könnyűnek éreztem magam. A könnyű szót, szó szerint értsd. 😀 Nagyon elkezdtem fogyni. Élveztem a lapos hasam, eltűnt a narancsbőr – amit én a húsokban lévő hormonoknak tudok be – kisimult a bőröm. Azt hittem enyém a Szent Grál.
De az első 2 hónap után, egyre rosszabbul lettem. Hiába ittam a növényi fehérjét, az izmaim leépültek és ellaposodtam. A kerek popsim is eltűnt. Gyenge és feszült voltam, sőt már éjszaka is hússal álmodtam. Először erős lelkiismeret furdalásom volt, hogy elbuktam, de újra jól akartam magam érezni, így szépen visszavezettem a húst. Először a halakkal, aztán jött a csirke és a pulyka.
Azóta is tartok néha húsmentes napokat, mert nagyon jót tesz, de teljesen már soha nem iktatnám ki!
2. Most pedig jöjjön Tünde beszámolója:
Mindig húsevő és mindenevő voltam. Kifejezetten szerettem is az állati eredetű táplálékot. Az egészséges táplálkozás, sportolás, az alakra való odafigyelés is, tinédzser korom óta részei voltak az életemnek.
Többször átgondoltam ezért a lényegi különbözőségeket, de a veganizmus továbbra is kivitelezhetetlennek tűnt. Aztán lassan megérett a gondolat, és a sok-sok agyalgatás után vegánná váltam.
Párhuzamos volt az elhatározásom és az új étrend bevezetése, az ismereteim kibővítésének megkezdésével. Lassacskán azonban belerázódtam és nagyon élveztem. Rengeteg új íz, új fűszer, izgalmas variációk és megoldások vártak, az állati eredetű alapanyagok helyett. „Tiszta” érzésem volt és a tudat, hogy mindez erőszakmentes, így az egész vállalkozás örömmel töltött el.
Lemondtam a számomra nagy kedvenc gumicukorról. Ma már rengeteg vegán verzió van, korábban ez még nem így volt. Ha megkínáltak, kibírtam, hogy vegyek belőle, és nem éreztem lemondásnak. Ugyanakkor a táplálkozásom messze nem volt egészséges, és az alakom, teherbírásom sem volt a régi.
Felugrott pár kiló.
A hosszú hajam elkezdett hullani és elvékonyodott, így levágattam. Akkor azért felmerült, hogy esetleg valamit nem jól csinálok, de elhessegettem a gondolatot. Amikor azt vettem észre, hogy az egyébként rugalmas bőröm erősen ráncosodásnak indult, a koromra fogtam.
A vegán termékek („húspótlók”) sok esetben elég sok növényi zsírt, olajat tartalmaznak. Korábban amolyan „gyúrós” étrenden voltam, normál mennyiségű szénhidráttal, alacsony zsír bevitellel és a kettő közötti (inkább magasabb) fehérje fogyasztással.
Szerettem volna, a vegán módszerekkel, de ugyanilyen makrótápanyag bevitellel, újra egészségesen táplálkozni, és újra a megszokott jó formámba kerülni.
Ráálltam egy étrendre, ami főként hüvelyesekből, teljes kiőrlésű gabonákból, rizsből, burgonyából állt. Úgy gondoltam, hogy a zsír minimális legyen vagy semmi, fehérje meg lesz elég majd a fentiekből. Tudnod kell, hogy a vegán étrend alapból ellenzi a fehérje-fixációt, mert szerinte az embernek a manapság javasolt mennyiségnél sokkal kevesebb fehérjére van szüksége.
Ez remekül működött, ami a súlyvesztést illeti. Hónapok alatt vékonyabbra fogytam, mint valaha voltam. Közben annyit ettem, hogy szinte egész nap volt előttem valami étel. Könnyű volt főzni, remek ízeket ehettem.
DE: én nem bírom a hüvelyeseket, pláne nem ennyit. A zöldségektől is legtöbbször puffadok. Soha nem volt jóllakott érzésem negyed óránál hosszabban. Állandó haspuffadásom volt.
Először a sportnál vettem észre, hogy hamar fáradok, és nem vagyok túl jó erőben. Szívdobogásom lett, ami addig nem volt. Egy kis sprint a busz után, majdnem megfullasztott. Ezek mellett továbbra is jelen voltak a korábban már említett haj, köröm és bőr problémák.
Mindeközben egyre mélyebben kerültem egy levert, apatikus és depressziós hangulatba. Minden mindegy, semmi sem lesz már soha jó, mintha folyamatosan dementorok repkedtek volna körülöttem (Forrás: Harry Potter).
Szedtem vitaminokat, táplálékkiegészítőket, de a helyzet nem javult.
Az étrend szerepe fel sem merült bennem, hiszen ennél egészségesebben nem lehet étkezni. Tele volt az étrendem zöldséggel, gyümölccsel, teljeskiőrlésű gabonával, rizzsel, hüvelyesekkel. Semmi egészségtelent nem ettem akkoriban. Eljutottam oda, hogy lassan minden feladat, kihívás, sírásközeli állapotba hozott, egy kétségbeesett érzést okozott, hogy nekem ez a feladat túl sok, nem bírom el, nem tudom megcsinálni. Itt a normális napi teendőkről van szó, amiket addig észre sem vettem.
A hétvégék apatikus plafon bámulással teltek, semmi nem érdekelt, semmiben nem leltem örömöm. Egyik reggel aztán, amikor már sírtam, kínomban jött az érzés, hogy húst kellene ennem.
Napokig érleltem ezt a gondolatot. Nehéz volt nagyon megtenni az első lépést. Viszont én nagyon kétségbeesett voltam, de az életösztön csak bugyogott még valahol.
Végül egy nap, a munkahelyen a kantinban vettem egy szelet húst ebédre, hogy nehogy nekem kelljen bármit elkészíteni, oda se kelljen néznem. Szinte csukott szemmel ettem meg, mardosott a bűntudat. De OLYAN FINOM VOLT. Bár a lelkem tiltakozott, a testemnek jól esett. Aznap nem puffadtam.
Hirtelen jött a váltás és ez radikális volt. Átcsaptam húst a hússal halat a hallal állapotba. Csak ezeket kívántam, mást meg se tudtam enni. A kedvem és az erőm viszont napról napra látványosan javultak.
Növésnek indult a hajam – mit indult, inkább rohant. Körmeim szintén. A bőröm – addig valami pergamen szerű fakó volt – most kisimult. A ráncaim elmúltak. Valahogy kitelt újra a testem is és az arcom is.
Mikor újra sportolni kezdtem, rájöttem, hogy ilyen ramaty kondiban sosem voltam még. Egy fekvőtámaszt sem tudtam rendesen kinyomni. Akkor állt össze az is, hogy azért „esett” így össze a testem, mert főleg izomból fogytam. Semmi izmom nem maradt, pálcika voltam, de ugyanakkor puha. (jó kis skinnyfat).
A váltást megelőzően történt az is, hogy 2 fogam is kilyukadt gyorsan egymás után, pedig nekem soha nem volt még fogproblémám.
Tehát összefoglalva, a tünetek, amelyek a vegan étrendem során kialakultak és később elmúltak:
Ráncosodás egész testen, hajhullás, lassú haj és körömnövekedés, gyenge körmök, fogszuvasodás, levertség, depresszió, energiahiány.
Egy idő után lecsengett ez a nagy hús- és halevés, és elkezdtem újra vegyesen táplálkozni. Próbáltam visszaváltani, de pár nap után megint süllyedni kezdtem. Vannak pillanatok, amikor nem tudom megenni a húst, de vannak olyanok, amikor rávetem magam. Elkészíteni még mindig nem nagyon szeretem, mert szembesülök a „tetten” érzéssel. Sok tojást eszem, azt piacon nénikéktől bácsiktól veszem. Most valahol itt tartok. Másfél évig voltam vegán.
3. Most következzenek azok, akiknek bevállt a dolog:
- Pistyur-Kocsis Ági Ultrafutó:
Tinédzser koromban, sok-sok évig voltam vegetáriánus, de ekkor még csak húst nem ettem. (Tejterméket, tojást, mézet igen) Teljesen spontán alakult így. Nem emlékszem minek hatására hagytam el a húst, teljesen spontán jött az egész.
Az biztos, hogy nem állatvédelmi okok álltak a háttérben. Csak ki akartam próbálni, hogy milyen így élni, és nagyon megtetszett, mert sokkal könnyebbnek éreztem magam és minden változás csak pozitív volt.
Aztán jött a terhesség és úgy éreztem, nekem sült csirkét meg mindenféle húst kell ennem. Nem erőszakoltam meg magam, hanem azt ettem amit kívántam. A szoptatás befejezése után egyre többször jutott eszembe a gondolat, hogy vissza kellene térni a vegasághoz. De bevallom, lusta voltam és féltem tőle, hogy hogyan fogok majd kétfelé főzni, hogyan fogom megoldani azt, hogy én mást eszek, mint a családom. Ebben az időszakban kezdtem el rendszeresen sportolni.
Sokszor gondom volt a gyomrommal, az emésztésemmel, de mindenféle kifogást és okot találtam.
Eltelt néhány év, és én csak fontolgattam a „visszatérés” dolgot. Néha eszembe jutott, néha elfelejtettem. Éppen amikor már a tettek mezejére akartam lépni, találkoztam két szuper futóval, akik nem hogy vega, hanem vegánként (semmilyen állati eredetűt nem fogyasztanak, mézet sem) élik az életüket, sportolnak rendszeresen. Ez adta meg az utolsó lökést.
Semmi gondot nem okozott a váltás. Sőt! Egyenesen megkönnyebbültem. És kiderült, a főzés sem gond. Csak okosan kell tervezni Ma rántott karfiol vs csirkemell volt a menü. Mindenre van vega vagy vegan megoldás. Semmiről sem kell lemondani. Van vegan Pavlova tortára akár egészséges vega gumicukor is! Ráadásul vega módban sokszor finomabb és ízletesebb az eredmény.
Minden előnyét érzem a hús- és a tejmentes étkezésnek. Gyorsabb a regeneráció a verseny, vagy akár edzés után. Nincs betonkocka a gyomorban. Könnyebb és gyorsabb az anyagcserém. Szebb a bőröm és hajam. Kevesebbszer vagyok beteg.
Változatosan étkezem. Sok nyers gyümölcsöt, zöldséget, magokat fogyasztok. A hüvelyesekben, gabonákban bőven van annyi fehérje amennyi kell. Szerintem egyébként a mai modern ember sokszorosát viszi be a szükséges fehérje mennyiségnek.
Rendszeresen járok vérvételre. Húsevőként rosszabb eredmények születtek.
Ma már a fiziológiai pozitívumok mellett a “lelkiismereti”, etikai okok is kezdenek előtérbe kerülni a hús és tejtermék fogyasztás kapcsán, de azt vallom, hogy mindenkinek szíve-joga eldöntenie, hogyan táplálkozik.
Nekem ez a döntésem. És nem akarok megtéríteni senkit sem. De arra szívesen bátorítok mindenkit, hogy adjon egy esélyt ennek az életmódnak. Terepfutó vagyok. Most vasárnap a Salomon Ultra Trail Hungary 112km-es távján lettem női 10., és összetett 48. (több, mint 113 induló közül)
Heti 10 órát edzek terepen. Az idén már 5 ultratávú versenyen voltam és eddig kb. 1500 km-t futottam.
Számomra ez a tökéletes életmód!
4.Veronika:
20 éves voltam, amikor elmentem egy természetgyógyászhoz a születésem óta fennálló bőrproblémáim miatt. Első körben azt javasolta, hogy álljak le a húsevéssel. Beijedtem rendesen: AKKOR MIT FOGOK ENNI?
Na, ez az a kérdés, amit azóta is feltesznek nekem sokan, sokszor. Ezt a kérdést, az információhiányból, sztereotípiákból eredő tudatlanság szüli, amire egyetlen megoldás létezik: az ember járjon utána a dolgoknak alaposan, és ne mástól várja tálcán nyújtva a tudást!
Azóta rengeteget fejlődtem, sok téren. Vegyünk hát akkor egy kalap alá mindent, ami állati eredetű és ehhez képest a tapasztalataim:
- bőrbajok: főleg a tejtermékek elhagyása utána javult rengeteget (szárazság, hámlás, gyulladt pattanások felnőttkorban is, piros foltok, ekcémás foltok, szőrtüsző-gyulladás). Hazudnék, ha azt mondanám, hogy elmúlt teljesen, de magamhoz képest óriási javulás volt.
- jobban alszok, még az sem terhel le, ha alvás előtt eszek.
- a TUDAT, hogy nemet mondok az értelmetlen gyilkolásra – könnyebb harmóniába kerülni magammal.
- jobb a hajam minősége is, kevésbé hullik és nem korpásodik már a fejbőröm.
- izzadásnál kevésbé vagyok büdös. 🙂
- emésztés:- a nagyon lassú anyagcserémen sokat javított az új étrend. Korábban 1-2 naponta 1-szer, mostanság naponta 2-3-szor van székletem (bocsi, de ez fontos)- régen nem mertem gyakran enni gombát és hüvelyeseket. A gázok, ugye. Ezt úgy oldottam meg, hogy kb. két hónapig minden nap ettem vegyesen, és növeltem az adagot fokozatosan. Így hozzászokott az emésztésem és a fehérje bevitelem is stabilizálódott (igaz, másból is be lehet vinni fehérjéket, de fő a változatosság)
– apropó fehérje: rendszeres plazmaadó vagyok, ahol folyamatos kontroll alatt van az összfehérje szintem, és évek óta nincs vele gond.(+ adalék: Váli Tamás vegán testépítő nem számolja a fehérjebevitelét – ez a mítosz már rég megdőlt)– sokkal változatosabban főzök, sütök, étkezek mint az átlag húsevők: folyamatosan keresem és kísérletezem a kreatív megoldásokkal. Tény, hogy lehet rosszul csinálni a vegetáriánus étrendet és ekkor egyoldalúvá válhat. De ugyanez igaz lehet a vegyes táplálkozás esetén is.
– miket eszek, miket szedek?gyümölcsök, zöldségek, magvak (kevés), gabonák és tészták, hüvelyesek, gombák, növényi sajtok, növényi felvágottak (lehetőleg szójamentes), növényi tejtermékek, növényi tejfőző automatával pofonegyszerű és olcsó. Szedek rendszeresen: C vitamint, D vitamin, magnéziumot, B12 vitamint, Superfood-okat (kölescsíra őrlemény, chia, maca, Spirulina alga), A és E vitamint kúraszerűen.- Vizet, teákat, nagyon ritkán kávét iszok, préselek leveket, csinálok smoothie-kat.
– Kedvenc ételeim pl. csicseriborsóból és szálzellerből készült vadas, cukkinispagettivel vagy kölestésztával. A kelkáposzta chips, pizza, steak burgonya grillezett zöldségekkel és sajttal, sütemények, palacsinta, gofri – ez mind megvalósítható. Nekem abszolút bevált!
Hát íme! Objektív és ŐSZINTE!
4 történet, 4 különböző tapasztalat. Van min elrágódnod. Mérlegelj, tapasztalj és dönts saját belátásod szerint. Akármelyik utat is választod mi igyekszünk alkalmazkodni hozzá kiváló minőségű Paleo fehérjével és annak mintájával is.
Szerző: Pataki Renáta
vegán étrend
vegetáriánus étrend
Hozzászólások
Eddigi hozzászólások a "Vega vagy nem vega? Ez itt a kérdés!" című cikkhezNagyon jó cikk!! Mindkét oldal bemutatva! És tetszik a valós sztorik vonulata.Gratulálok Renáta!
Nagyon jo cikk !! Elozo kommemtem nem ment at . Mindket oldalt hitelesen tamadas nelkul muitatja be. Gratulalok !!
Köszönöm ezt a cikket, Reni, van min gondolkodnunk! 🙂
Nagyon klassz cikk Reni <3
Régen el nem tudtam képzelni, hogy elszakadjak a 120 grammos csirkéktől, a vegaság meg pláne eszembe nem jutott sokáig. Közben meg tökre zavart, hogy pl. ha déli 12-kor eszek csirkét ebédre, az este 6-os edzésen ugrál felfelé, pedig nem vagyok refluxos. Aztán körülöttem egyre több ember mondogatta, hogy még a 120-as fehérjemennyiség is sok és felesleges. A tejjel való kevésbé baráti viszonyom miatt viszont először a tej alapú fehérjéket hagytam el, így ráparáztam, hogy de ha a hús is kiesik, hát miből fogok én fehérjét bevinni.
Aztán egyszer (miután már eléggé belevonódtam keleti tusományokba) fogtam és így kvázi kidobtam az összes dogmát, amit eddig alkalmaztam, mert valahogy amúgy se használt semmi (és ki is derült, hogy 90%-ban lelki oka van a nem fogyásomnak és az atomdurva vizesedésnek) és elkezdtem úgy enni, ahogy kívánok.
Na most kb. heti 1x ha van húsos nap, de van, hogy 2-3 hétig alig eszek húst, max egy kis sonkát. A fehérje az az elfogyasztott zöldségekből, tojásból, némi rizsfehérje, ahogy esik úgy puffan – és az izmaimnak az égvilágon semmi baja! 🙂
Szóval azt gondolom, hogy a vegaságban van egyébként potenciál, az én esetemben nem 100%-osan, de úgy 80%ban vega vagyok most. Ha kívánok egy kis húst, akkor megeszem. Ha nem, akkor nem erőltetem.
Nagyon tetszik a cikk.Mindig érdekes,változatos és jól érthető
Kiváncsi vagyok, mi késztette Pataki Renátát arra, hogy egy az egyben az én írásomat adtad le, mint saját cikkét. A szavahihetőség erősen megkérdőjelezhető. Ha ezért pénzt is kap, etikus lett volna osztozni rajta, h már bemásolta az enyémet.
Kedves Tünde! Kérlek, hogy küldd el nekem a cikked forrását a [email protected] címre, és természetesen azonnal töröljük az oldalról, téged pedig kárpótolunk valamivel. Nagyon köszönöm!
Szia Reni,
Köszönjük a bizalmad. Nem az a lényeg, hogy vega vagy vagy sem, hanem hogy az étrended MINŐSÉGE milyen. Ha vegaság ételeit meg kell tanulni elkészíteni, változatos ételeket kreálni, és arra is ügyelni, hogy minél többféle tápanyag is jusson.
Még ekkor sem garantált a helyes végeredmény – a növényekben már nem sok vitamin és tápanyag van, így valóban, jól sejted: manapság, vegának, de nem vegának is lenni, vitaminok nélkül, elég könnyelműség.
Puszillak, Móni