-+=
Olvasási idő: 4 perc

“Könnyen, gyorsan, a semmit!” – írta könyvében Török Sándor író A valódi, fenntartható izmos és karcsú alkat, lelki, fizikai és mentális munkával jár, ám ebbe nem mindannyian akarunk belemélyedni. Miért nem? A könnyű és gyors út, azaz a legtrendibb, nulla diétával járó fogyási módszer, a napi 5 percig tartó zsírrázó eszköz, vagy a csodaszer zsírégető, általában csalódásokhoz vezet.

Figyelem: Peak Meglepetés Est – Facebook LIVE lesz Mónival – itt csatlakozz 2026.11.20-án, este 19 órakor!

Peak Facebook Live Mónival
👉 Miért akarjuk azt, hogy könnyen, gyorsan és MOST fogyjunk le? Hogyan érhetjük el mégis, hogy a vágyott súlyvesztés megtörténjen?

👉 Jelentkezzen aki hajlandó a fogyás, túlsúly, vagy a betegségek témáját KOMPLEXEBBEN látni? Egyáltalán kíváncsi vagy-e arra, hogy:

– mi a jelenlegi, szerinted nem előnyös állapotod  – lelki oldala?
– és milyen mentális beállítódás szükséges ahhoz, hogy a fogyókúra vagy/és az életmódváltás sikerüljön?

Még mindig sokan várjuk el azt, hogy egy egészséges zsírégető, cukormentes étel, fokozó vagy fehérjepor önmagában és azonnal hasson, és 1 hét alatt olvassza le rólunk a zsírt, vagy azonnali állóképesség robbanást okozzon.

Miért akarunk mindent, könnyen, gyorsan, ezzel a SEMMIT elérve?

Azért, mert ez könnyű útnak tűnik, és nem kell dolgozunk vele. Mindannyiunknak megvannak a magunk körei, amelyekben otthonosan mozgunk, tudjuk mi hogyan működik, mikor mire számíthatunk, rutinosan és eredményesen cselekszünk, mert sokszor csináltuk már.

Ezeket a köröket hívjuk úgy, hogy komfortzóna.

Ebből a zónából nem szívesen mozdulunk ki, mert kellemes megérni a saját hatékonyságunkat és jártasságunkat. Ha sokáig maradunk ebben a tartományban, az Élet úgyis úgy fogja rendezni, hogy mindenképpen ki kelljen lépnünk ebből, mert ebben a zónában nem fejlődünk.

Ekkor, ha nem vagyunk erre felkészülve, komoly önismereti sokk, és lecke lesz megtapasztalni, hogy egy másik közegben a bejáratott technikáink nem működnek, és amivel máshol királykodtunk, az új rendszerben, hatástalan.

33% OFF mindenre a Peakshopban! Legyen egy jó Black Fridayod! Tankolj be!

Mr. Olympia – Shop akciók

Persze nyilvánvalóan sokkal kellemesebb, ha számunkra, mindenki azt igazolja vissza, hogy mennyire nagyszerűek vagyunk, de most már tudjuk, hogy ez nem teljesen reális, mert csak a pozitív képet mutattuk magunkról, és azt is a komfortzónánkon belülről. Ez a teljes képnek csak egy része, és egy részigazság, ami önmagában: nárcisztikus hazugság.

👉 Ez az, amiért NEM lépünk ki a komfortzónánkból.

Van aki, ebben az általa felépített illúzióban teljesen elveszíti önmagát, elhiszi a több száz Facebook lájkot, vagy a körbevevő emberek ajnározó dicséreteit, és az egész életvezetés a jó benyomáskeltésre, a homlokzat kialakítására épül. Eme felszín alatt, azonban rettenetesen sok szorongás marad, hiszen a szívünkben érezzük, hogy ez nem a teljes igazság.

👉 Mit lehet tenni, hogy megugorjuk a komfortzónánk határait?

Tanulnunk kell, és egyben érzelmileg is fejlődnünk Mindannyiunknak, és élethosszig.

A túlsúly, az elhízás, de még az izomzat erősítése is általában összefüggésben van, az ember önmagával való viszonyával, és az önkontrolljával.

Gyorsabban haladunk ezen az önismereti úton, és ezzel párhuzamosan óriási mértékben növekszik az önbizalmunk, és a belső útmutatásunk, ha belemegyünk a necces helyzetekbe, akkor is, ha elsőre nem látjuk, hogyan fogunk kikeveregni belőle.

– Kezdd el a diétát, akkor is ha csak félig tudod hogyan kell csinálni.
– Kezdj el edzeni, akkor is ha ciki az edzőterem, vagy halál a futás.
– És kezdd el a kiegészítőket használni, de csak AKKOR, ha az első 2 pontot is csinálod

Just do it – mondhatnám, amely szlogen úgy tudom, valójában Zen Buddhista tanítások mondatai közül emelkedett ki. Van ebben valami. 

Komfortzóna: mit mond erről a pszichológia?

A „komfortzóna” szemléletes, de inkább köznyelvi metafora, mint pontos pszichológiai vagy orvosi fogalom. A kutatók vizsgálják, hogyan viszonyulnak az emberek a megszokott helyzeteken túli élményekhez, de ez a terület még fejlődik.

Egy 2021-es kutatás például azt vizsgálta, hogy az emberek mennyire szívesen vállalnak komfortzónán kívülinek érzett helyzeteket. Az eredmények szerint a határok személyenként és helyzetenként eltérnek. Ezért tudományosan nem pontos úgy beszélni a komfortzónáról, mintha mindenkinek ugyanazt jelentené.

A megszokás önmagában nem hiba. A rutinok segíthetnek abban, hogy kevesebb döntést kelljen naponta meghoznunk. Egy jól működő szokás támogathatja az egészséget, a tanulást és a rendszerességet is. A változás akkor válhat fontossá, ha a jelenlegi rutinok nem visznek közelebb a saját céljainkhoz. Ilyenkor nem feltétlenül nagy fordulatra van szükség. A kutatásokban a komfortzónából való kilépés helyett gyakran konkrétabb fogalmakkal dolgoznak, például önhatékonysággal, önszabályozással és motivációval.

Mi az az önhatékonyság?

Az önhatékonyság annak a hite, hogy képesek vagyunk végrehajtani egy adott feladatot vagy viselkedést. Ez nem ugyanaz, mint az általános önbizalom. Más lehet valakinek az önhatékonysága az étkezés megtervezésében, az edzőtermi edzés elkezdésében vagy egy nehéz nap utáni visszatérésben. Egy szisztematikus áttekintés szerint az önmegfigyelés, a visszajelzés, a célok áttekintése és a társas támogatás növelheti az étrenddel kapcsolatos önhatékonyságot. Egy másik áttekintés a célkitűzést, az önmegfigyelést és a visszajelzést a testsúlycsökkentést támogató viselkedésváltozási módszerek között emelte ki.

Ezért a változás kezdődhet egy kicsi, konkrét lépéssel. Például valaki előre megtervezhet két edzést a hétre. Vagy bevezethet egy olyan reggelit, amelyet könnyű elkészíteni és rendszeresen elfogyasztani. A cél legyen világos és mérhető. Érdemes azt is előre átgondolni, mi nehezítheti meg a megvalósítását. A haladás követése segíthet észrevenni, melyik megoldás működik a való életben. Ha egy terv nem válik be, az információ a következő próbálkozáshoz, nem pedig bizonyíték arra, hogy valaki alkalmatlan a változásra.

Egy kudarc, csak egy visszajelzés.

A kellemetlenség néha együtt jár az új dolgok kipróbálásával, de önmagában nem bizonyítja, hogy jó irányba haladunk. A kihívás mértékét érdemes a saját állapotunkhoz és lehetőségeinkhez igazítani. A túl nagy vagy túl gyors változtatás nehezen fenntartható lehet. A fokozatosság lehetővé teszi, hogy az ember tapasztalatot szerezzen, és szükség esetén módosítson a tervén. A szorongással kapcsolatos kutatásokban az elkerülő viselkedés külön vizsgált jelenség; ebből nem következik, hogy minden halogatás vagy edzéssel kapcsolatos bizonytalanság pszichés probléma lenne.

A testsúlyt és a testösszetételt több tényező befolyásolja, köztük biológiai, viselkedési és környezeti hatások.

Emiatt a fogyást nem lehet egyszerűen akaraterőre vagy önkontrollra visszavezetni. Az életmódváltás része lehet a tanulás és a szokások alakítása, de nem szükséges hozzá szégyenérzet vagy önmagunk hibáztatása. A hasznos kérdés nem az, hogy „miért nem vagyok elég fegyelmezett?”, hanem az, hogy „milyen konkrét lépés fér bele most az életembe?”. A tartós változás gyakran nem egyetlen nagy döntésből, hanem sok megismételt, kezelhető lépésből épül fel.

Mi mindig Veled vagyunk ezen az úton!

 

Felkészítünk a maratonra! Töltsd le a terveket ingyen, és fuss Te is!

Referenciák:

https://diabetesjournals.org/docm-care/article/1/4/536/170058/Screening-Diagnosis-Evaluation-and-Staging-of
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/jhn.13410
https://www.nice.org.uk/guidance/ng246/chapter/General-principles-of-care
Dr. Deepak Chopra
- https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0191886921003998
- https://researchcommons.waikato.ac.nz/entities/publication/11bd92ba-4805-48d7-9cfc-3fe8b2a65fc2
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25907778/
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25053214/
- https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC13460769/
- https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC12373099/
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30629978/
- https://doi.org/10.2337/doci26-0003