Hús hús és hús, de hogy kerül a testépítő asztalára a legkedveltebb fehérjeforrás?

HúsKedves olvasók és hűséges PEAK vásárlók, mivel a hús az egyik legfontosabb tápanyag a testépítők szempontjából, így most a hús kerül górcső alá. Ez egy többrészes cikksorozat lesz, melynek első részében az általánosságokról fogunk beszélni, de a későbbiek során szót ejtünk az egzotikusabb húsfélékről is.

Fehérjefogyasztás

A teljes népesség húsellátásának megfelelő biztosítása egy elég nehéz feladat. 6.89 milliárd ember évente kb. 260 millió tonna húst fogyaszt. A csúcsot az amerikaiak és a spanyolok tartják 120kg/fő/év-el. Németország a top 10 húsevők között van. Nagyjából 85/kg/fő/év a fogyasztás. Az egy főre jutó összes húsfogyasztás Magyarországon 2007-ben mindössze 63 kg/fő/év volt.

Általában megfigyelhető, hogy az elfogyasztott hús mennyisége arányosan nő az adott ország kereseti arányával (minél nagyobb a kereset = annál több húst fogyaszt)

Nem csak a vágójószágok által biztosított húsra, de a haszonállatok által termelt termékekre, mint a tejre és tojásra is egyre nagyobb szükség van.

A szükséges mennyiség problémája mellett a hús előállítás hatékonysága is egy nehéz téma. 1 kg hús gyártásához átlagosan 7 kg gabonára van szükség. Ez az érték az adott állatfajtól függ. A marha például 16 kg tápot igényel 1 kg húshoz, míg 1kg disznóhoz 4 kg, 1 kg szárnyashoz pedig 2 kg szükséges.

Összességében a hús gyártása lényegesen drágább és közel sem olyan hatékony, mint a növényi élelmiszerek termelése, mint pl. a krumpli, a rizs vagy gabona.

A haszonállat és a vágójószág megkülönböztetése

A vágójószág kategóriába Németországban a marhák (marha- és borjúhús), bivalyok, disznók, bárányok valamint a kecskék tartoznak. A vágójószág azt jelenti, hogy ezeket, az állatokat csak és kizárólag a levágásra tenyésztik. A haszonállatokat viszont azért tenyésztik, hogy azok termékeiből, mint a tej, tojás vagy gyapjú profitáljanak. Tehát a haszonállatokat hosszabb időtartamig tartják.

evesKi mit eszik a legszívesebben?

Az ízlések különböznek. Országtól és régiótól függően az emberek más-más húsféléket preferálnak. A Közel-kelet például a birkahúst részesíti előnyben, míg Ázsiában inkább a disznóhúst szeretik. Az USA-ban pedig leggyakrabban marhahúst fogyasztanak. Németországban az egyértelmű győztes a disznóhús. A teljes húsfogyasztás 2/3 része sertéshúsból áll. A második leggyakrabban az asztalra kerülő hús, a szárnyas. A sor végét pedig a marhahús zárja. Hazánkban a legnépszerűbb a baromfihús, második helyen található a sertéshús, a harmadik helyen pedig a marhahús. A birka és kecskehús fogyasztás elenyésző.

Állati eredetű fehérjeforrás

Vallás

Sok vallásban a hívőnek meg vannak tiltva bizonyos húsfélék fogyasztása. A zsidóknál és az iszlámban a disznó tisztátlan állatnak számít, és tilos a fogyasztása. A hinduknál az emberek nem fogyaszthatnak marhahúst, mivel ott a marha szent állat. Bizonyos időközönként egyes vallások követői pedig teljesen felhagynak a hús evéssel, mint például a keresztények az úgynevezett böjt alatt.

A személyes ideálok

A vegetarianizmus hívei teljesen lemondanak a húsfogyasztásról. Ennek oka lehet etikai, egészségügyi vagy akár ökológiai. A legextrémebb irányzat követői pedig nemcsak a húsról, de az állati származékokról is lemondanak pl. tej, tojás.

Különbségek a húsokban

A vörös és fehér húsok megkülönböztetése faj alapján

A konyhanyelvben a húst „vörös” és „fehér” húsok csoportjaira bontjuk. A vörös húsok csoportjába a marha, borjú, disznó, bárány, kecske, nyúl, és a vadhúsok tartoznak. A fehér húsok csoportjába a szárnyasok tartoznak (tyúk, pulyka, liba)illetve a  kacsa, a galamb, a vadszárnyas,a fácán, a gyöngytyúk, a strucc, a fajd, a fürj.

A vörös és fehér hús megkülönböztetése funkció szerint is fontos. A húsok színkülönbsége első sorban a különböző myoglobin szint miatt van. A myoglobin az oxigén szállítója a vérben. A vörös húsok a jószágok azon részein találhatóak, amelyek az állat aktivitásáért felelősek (szárnyasoknál pl a szárny és a comb). A fehér húsok azon a helyeken vannak, melyek kevésbé aktívak pl. a mell. Azt lehet tehát állítani, hogy a vörös hús a rendszeres napi mozgáshoz szükséges, míg a fehér hús a gyors reakcióra van kitalálva.

Melegítés során a myoglobin metmyoglobinná alakul át. Ez az oka annak, hogy a hús színe a sütés vagy főzés során szürkétől egészen szürkésbarnáig is változhat.

A fehér és vörös húsok között íz terén is vannak különbségek. A világos húsok lágy, míg a vörös húsok intenzívebb ízűek. A rostok a húsokban hosszantiak, keresztirányúak és átlósak is lehetnek.

Különbségek fajokon belül

A hús összetétele a jószág korától, fajától és tartásától is függ. Így alakulnak ki a minőségi különbségek a húsok között. Feltűnő fajon belüli különbségek vannak például a marhánál. Itt a minőség különbözik az ökör, a borjú és a fiatal bika esetében. Minden állatnak vannak részei, amelyek legfőképpen izomhúsból állnak, más részek gazdagok zsírban, ínakban és kötőszövetekben.

Zsírtartalom

Egy húsrész zsírtartalma lehet felületi, izmon belüli (intramuszkuláris) vagy az izmok közötti (intermuszkuláris). A felfekvő zsír jól látható és könnyen eltávolítható. Az intermuszkuláris zsír ugyan felismerhető, de nem mindig lehet könnyen eltávolítani, kivéve, ha a húst teljesen szét akarjuk darabolni. Az izomrostok között fekvő intramuszkuláris zsír alig észlelhető és ezért „rejtett” vagy „láthatatlan” zsírnak is szokták nevezni. Ez a sovány húsokban is megtalálható.

Mi történik a hússal vágáskor?

Miután lezajlott a vágás, a húsban biokémiai folyamatok zajlanak le. Először is a hús rövid időn belül keménnyé és merevvé válik (hullamerevség) – összehúzódik. Az összehúzódást az úgynevezett anaerob (oxigéntől független) glikogenézis (a glikogén lebontása az izomban) és az azzal összefüggésben lévő laktátképzés valamint az ATP lebontása által következik be. Amint az energia (ATP) az izomban teljesen lebomlik, az izomzatban az izomrostok kereszthálósodása zajlik le. Emellett a Ph érték 7,7-ről 5.5-re esik, ami által a hús „merev” lesz.

Fajtól és vágási módtól függően, ez a folyamat változó időtartamot vesz igénybe. Marhahúsnál hűtött körülmények között 36-40 óra, míg a disznóhús esetén ez 6-8 óra.

Ha a hús frissen van vágva, akkor rágós és csak kis mennyiségű vizet képes megkötni. Sütés közben hamar kiszárad és főzéskor sok vizet veszít.

Enzimatikus húsérlelés

A hullamerevség után kezdődik az enzimatikus húsérés (úgynevezett porhanyítás). Fehérjebontó enzimek a húsban gondoskodnak a Ph érték emelkedéséről, ami a vízmegkötést javítja. A hús kevesebb vizet veszít az elkészítéskor és lágyabb lesz. Az enzimek a baktériumok szaporodásáért felelősek, melyek a hús érését tovább fokozzák. Mivel nem kívánt kórokozók és baktériumok is juthatnak a húsba, ügyelni kell a megfelelő, állandó tárolási hőmérsékletre (-1 és +2 °C között). Az érés során az izomrostok ugyan változnak, de a kötőszövet nem, ezért minőség szempontjából döntő fontosságú, hogy milyen magas a kötőszövet tartalom. A hátszín optimális érlelés végén már rövid sütés után is lágyan tálalható. Az első negyed részei kötőszövetben gazdagok. Csak hosszabb főzés után válik a kötőszövet szerkezetekből könnyen rágható és emészthető zselatin.

A hőmérséklet, a Ph—érték, és az idő határozzák meg a minőséget

Ha a húst a vágás után túl hamar hűtik le (az izommerevség fellépése előtt), az izomzat megrövidül és a hús rágóssá válik. Sem az érlelés, sem az elkészítés módja nem változtat már ezen. Minél magasabb a hőmérséklet, annál gyorsabban zajlanak le az enzimatikus folyamatok, de a nem kívánt enizmek és baktériumok is annál gyorsabban fészkelik be magukat. Az imént említett -1 +2 °C a feldolgozás minden szintjén betartandó.

A savas hús (Ph 5.5) gátolja bizonyos baktériumok növekedését, de kevésbé kívánatos íz komponenseket okoz a húsnál (keserű). Emellett elveszíti a vízmegkötő képességét. Attól függően, hogy milyen gyorsan változik a vágás után a hús Ph-értéke, különböző mértékben veszíti a hús a levét.

Fontos tehát, hogy az érlelés során a Ph-érték újra megemelkedjen, hogy a hús visszakapja a vízmegkötő képességét.

Megfelelően érlelt hús kifogástalanul lágy. A vágást követő hét napban a hús egyre lágyabb, ezután már folyamatosan csökken ez a szint. Mivel manapság vákuumban érlelnek, az érlelést a megfelelő darabokra külön lehet szabni. Félbevágva, felakasztva ma már nem nagyon érlelnek.

A hús közvetlen vágás utáni lefagyasztása azonnal megállítja az összes érési folyamatot. Ha a húst egy későbbi időpontban kiolvasztják, az érési folyamatok hamarabb mennek végbe, mivel az izomstruktúra megváltozik ez által az enzimek számára könnyebben elérhető. A konyhában klopfolás, pácolás vagy marinírozás által meg lehet úgy változtatni az izomszerkezetet, hogy még érettebb és lágyabb legyen.

Az erős felmelegítés megállítja az érlelődési folyamatokat. A hús maghőmérsékletének 45 fokra való emelése az érlelést jelentősen aktiválja, és a lágyságát órákon belül jelentősen javíthatja. Az alacsony hőmérsékletű elkészítés is ezen az elven működik, viszont csak tárolatlan húshoz ajánlják. Már tárolt húsnál fenn áll annak a veszélye, hogy túl gyorsan megérik és savanyú ízű lesz.

Teljesen érett hús hamar romlik. A folyamatos hűtés a húspulttól otthonig tehát szigorúan betartandó. A szavatosság növelésére különböző konzerválási lehetőségek vannak, mint a besózás, füstölés, befőzés és a vákuumcsomagolás. Számos hentes felajánlja ezt a szolgáltatást.

A szaklapokban a legkülönbözőbb vélemények keringenek, azzal kapcsolatban, hogy bizonyos mennyiségű hús fogyasztása esetén veszélyeztetjük az egészségünket. Felsorakoztatnék néhány érvet ellene, és mellette is.

Húsellenőrzések – romlott hús

csirkeEurópa országaiban a hústermelés során számtalan előírást be kell tartani. Ezek a munka és tenyészterületek higiéniájára, az állatok gyógyszerezésére (antibiotikumokat tilos növekedésfokozóként használni) és a húsok kifogástalan minőségének ellenőrzésére vonatkoznak, csak hogy néhányat említsek. A húsimportnál is szigorú előírásoknak kell eleget tenni. Aki húst árul, fel kell tudnia mutatnia a hús származását egészen a tenyészetig visszamenőleg. Mind ezen előírások ellenére a lakosság tart attól, hogy romlott hússal kerül kapcsolatba. A nem is, olyan régen napvilágot látó döghús botrány is minden bizonnyal jelentősen kivette a részét ebben. Ahhoz hogy védjük magunkat a „döghústól”, alapvetően kerülni kell a lejárt szavatosságú húsok vásárlását, még akkor is, ha nagyon kedvező áron adják el. A túl hosszú tárolás által a húsban baktériumok és penészgombák terjedhetnek el. Ezek a húst olyan szinten megváltoztatják, hogy emészthetetlenné válik. Emellett lehetséges, hogy szalmonella, staphylococcus, kólibacilus vagy clostridia mérgezést okoznak.

Ha a hús fogyasztása után, a vásárlás alatti legnagyobb óvatosság ellenére is rosszul lesz, keresse fel az orvosát.

A hús mint betegséghordozó – madárinfluenza, kergemarhakór stb.

A madárinfluenza esetén figyelembe kell venni, hogy a fertőzés csak akkor megy végbe, ha közvetlen érintkezünk a beteg állattal, vagy annak ürülékével. Maga a hús csak akkor veszélyes, ha nyersen fogyasztják, ami a baromfihúsnál elég ritka.

A disznópestis valamint a száj és körömfájás járványánál is csak ritkán következett be emberi megbetegedés, de azok is csak a vágóhidakon.

A pár évvel ezelőtti kergemarhakór botrány miatt az ellenőrzési eljárásokat megszigorították

A hentesnél vásárolt hús jobb, mint a csomagolt hús a hipermarketből?

Mind a csomagolt húsnál, mind a hentes hűtőjéből származó húsnál fel kell tüntetni a hús szavatosságát és származását. Kicsivel talán frissebb húst kapunk hentestől, mivel ott a húst a vevő kérésére vágják fel vagy dolgozzák fel darált hússá.

Minden esetre a hús vásárlása bizalom kérdése. A saját véleményem az, hogy keressük fel azt a hentest, akiben megbízunk és beszéljünk a termékei származásáról. Esetleg meg lehet kérni, hogy mutassa meg a hűtő és feldolgozó területet, hogy bizalmat keltsen Önben. Így teljesen nyugodtan lehet húst vásárolni és fogyasztani. A hipermarketekben vásárolt húsoknál gyakorlatilag zsákba macskát veszünk.

vegaHÚS ELLEN SZÓLÓ ÉRVEK

Íme néhány kijelentés, melyek a hús fogyasztása ellen szólnak.

Antibiotikum ellenállás

A hústermelés során alkalmazott antibiotikumok, kutatások szerint ahhoz vezetnel, hogy az emberek, akik sok húst fogyasztanak antibiotikum ellenállást fejlesztenek ki. Ezt az USA-ban TBC gyógyszerek esetén ki is tudták mutatni, amelyekre sok állampolgár már nem reagál.

Civilizációs megbetegedések

Ha a táplálkozásban nagy szerepet tölt be a hús, akkor betegségeket okozhat. Vegetáriánusok ritkábban szenvednek magas vérnyomásban és a koleszterin szintjük is alacsonyabb. Húsban szegény táplálkozás csökkenti a rizikóját bizonyos rákos megbetegedéseknek, mint a bélrák vagy mellrák. Emellett a vegetáriánus étkezés csökkenti a reuma, oszteoporózis és érelmeszesedés rizikóját.

Halálrizikó

Egy nagyszabású tanulmánya a National Cancer Institute-nak felfedezte, hogy a legnagyobb elhalálozási rizikó azoknál az embereknél az adott, akik a legtöbb húst eszik. Ezért legfőképpen a rákos- és szívmegbetegedések a felelősek, amelyek a húsfogyasztásból következnek. A magas koleszterin és a sok telített zsírsav is egészségkárosítónak lett nyilvánítva.

Köszvény

A köszvény nevű anyagcsere megbetegedésnél a vér magas húgysavtartalma miatt, kristályosodások és lerakódások következnek be az ízületeken valamint a szervekben. A megnövekedett húgysavértékek a test saját húgysavtermelésének és a táplálékon keresztül bevitt purinok által keletkezik. A köszvényes megbetegedést tipikusan a magas húsfogyasztással magyarázzák.

HÚS MELLETTI ÉRVEK

Természetesen vannak tanulmányok, amelyek éppen ellenkező eredményeket mutatnak.

Így például kimutatták, hogy a vörös hús fogyasztása nem feltétlenül növeli a rizikóját a szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedéseknek és a cukorbetegségnek sem. Ez alól a tézis alól kivételt jelentenek a feldolgozott húsok pl. a kolbászokban, mivel az ott felhasznált nitrátok, és a só jelentősen befolyásolja az egészséget.

A köszvény kialakulása is sokoldalúbb annál, mint hogy csak a hús fogyasztása a felelős, pl.: túlsúly, alkoholfogyasztás vagy más purin tartalmú élelmiszerek fogyasztása. A hús csak nagyon ritkán az egyedüli okozója a köszvény kialakulásának.

Összegzés

Szinte minden ellen érvvel szemben vagy egy a hús mellett szóló érv. Jómagam azon a véleményen vagyok, hogy egy bizonyos mennyiségű hús fogyasztása gond nélkül bevehető a napi étkezésbe. Úgy gondolom, hogy a feldolgozott húsok fogyasztását kell első sorban kerülni.

kolbiA hús jó – a kolbász nem

A különbségek a hagyományos hús és a biohús között az ellenőrzött tartásban, kizárólag biotáppal való etetésben, valamint a tápadalékok és antibiotikumok kerülésében (csak a legvégső esetben használják) rejlik. A biojószágoknak hosszabb időtartamot kell várniuk a vágási engedélyre. Egy biomalac például csak 8 hónap után vágható, míg egy hagyományos malac már jóval korábban.

A bio húsok vásárlása egész biztosan egészségügyi előnyökkel jár. A legnagyobb előny véleményem szerint a jószág etetésében rejlik. Ez döntő szerepet játszik a hús omega-3 zsírsav tartalmában, ez pedig a hús minőségében.

Figyelem! Csak azért mert a polcon az egyik hús drágább, mint a másik, az nem azt jelenti, hogy jobb is a minősége. Ritka, sovány húsok alapvetően drágábbak, mint a nagy számban előforduló zsíros húsok. Keressen különböző minőségi jelzéseket a húsokon, mint a „bioland” „demeter” vagy „gutfleisch”. Ezek biztosítják, mint bio jelvény, hogy emeltebb a hús minősége.

Még ha abszurdnak is tűnik, vannak elméletek azzal kapcsolatban – bizonyos húsellenes emberektől – hogy a hús hogyan befolyásolja az érzelmeinket és a viselkedésünket. Vannak tanulmányok, melyekből kiderül, hogy a húsevők – elsősorban marhahúst fogyasztók – gyakrabban éreznek dühöt, félelmet és folyamodnak erőszakhoz, mint a vegetáriánusok. Ezt az elméletet azzal magyarázzák, hogy a vörös hús képes érzelmeket tárolni. Kutatások melyeket szervátültetetteken hajtottak végre kimutatták, hogy a beültetett szervekkel a donor érzelmeit is megkapták. Állítólag emlékek és hangulatok is átadhatóak így. A szervek mellett más testszövetek, mint az izomzat, bőr valamint a vér is képesek érzelmeket továbbítani, akkor is, ha az eredeti szövetet táplálékon keresztül vesszük fel.

A pánik, agresszivitás és a stressz, amit a jószág érzett a vágás előtt és közben, az erőszak amit a szállításkor alkalmaztak stb. a szövetben negatív energiaként elraktározódik és a fogyasztónak leadja. Ezzel az USA erőszakossága is magyarázható, mivel ők fogyasztják a legtöbb marhahúst.

Ezt csak a teljesség igénye kedvéért írtam bele a cikkbe, hogy láthassák milyen szerteágazó az emberek véleménye ezzel a témával kapcsolatban. Hogy hisz-e ebben, és mennyire, azt teljes mértékben Önre bízom.

A hús első sorban fehérjeforrás. A legsoványabb marhahúsokban pl. 21% fehérje és csak 1.7-2% zsír van. A maradék víz. Az aminosav tartalma miatt a hús nagyon magas biológiai értékkel rendelkezik. Sok vitamin pl. a B-komplexumból (B12) A-, és D vitamin, valamint ásványi anyagok, mint a kálium, nátrium, vas található jelentős mennyiségben, a húsban. Vas forrásként a hús jelentősen jobban felszívódó formát nyújt, mint a növényi vas.

A húsban megtalálható anyagok pozitív hatásai:

B1 Vitamin: A B1 vitaminra azért van szükségünk, hogy a szénhidrátokból felhasználható energiát gyártsunk. Emellett az idegrendszerünk regenerálódásában is fontos szerepet játszik. A napi szükséglete egy átlagembernek 1.2mg/nap. Már 150g fehérpecsenyével felvehető ez az adag.

B12 Vitamin: A B12 vitaminra a vérképzéshez és az izom glikogénraktározásához elengedhetetlen. Mind a két tulajdonság fontos mindenkinek, de sportolók számára döntő fontosságú. Egy átlagember napi 0.3μg-ot kell felvegyen, sportolók esetén ez a duplája. Ebből a hús már kis mennyiségben is a szükségesnél többet szolgáltatja. 100g baromfimájban például 50μg van míg 175g sovány marhahúsban 9μg B12 vitamin van.

Vas: A vas a hemoglobintermeléshez nélkülözhetetlen. A vörös színtest szállítja a véráramban az oxigént, oda ahol szükség van rá. 10-15mg a napi szükséges mennyiség. Húsokból a birkahús tartalmazza a legtöbbet (125g 10mg-ot).  Növények közül a köles (100g 9mg-ot) és a spenót (200g 8.2mg-ot) említhető jelentősebb vas forrásként.

Cink: A cink sok szempontból fontos. Támogatja az immunrendszert, irányítja az inzulintermelést és kihagyhatatlan a tesztoszteron szintetizálásánál. Sportolók körében természetes ösztrogén gátlóként híres. A napi szükséglet férfiak esetén 10-15mg. Nőknek már 7mg is elég. Húsok esetén nagyobb mennyiséget marhahúsból tudunk nyerni. 50g marhapörkölt 8mg cinket szolgáltat, 200g marhahús 7mg-ot.

CarnitinA carnitin a sportétkezésben úgy ismert, mint az a tápanyag, amely fokozza a zsírégetést. Az L-Carnitin valóban gondoskodik arról, hogy a hosszú láncú zsírsavak a mitokondriumokba (a sejtjeink erőművei) jussanak, hogy ott le tudjon zajlani az anyagcsere. Emellett az L-Carnitin számos testi és agyi funkcióban is részt vesz. Az L-Carnitin legfőképpen izomhúsban fordul elő, azaz sovány húsok, elsősorban birkahús tartalmaz nagy mennyiséget.

Creatin

Elsősorban a vörös húsok és az izomhúsok tartalmaznak creatint. Az izomzatban az ATP másolatként használt energiaforrásként kerül felhasználásra az izomkontrakciókhoz. A creatin elsősorban az erősportokban elterjedt táplálék-kiegészítő, ivel jelentős erő és izomnövekedést okoz.

Fontos a húsok elkészítésénél:

  • A hús levének és ezzel a tápanyagok veszteségét kerülni kell – ezért a húst mindig egészben mossuk meg (vízben oldódó vitaminok vesztesége miatt)
  • Vegyük figyelembe hogy, főzés és párolás során a hús a B1 vitamin tartalmának 30-60%-át elveszíti
  • A húst már forró zsíradékba téve a pórusok bezáródnak, ezzel elkerülhető a további húslé vesztés
  • A vágott felületek megsütése is gátolja a húslé kifolyását
  • A húst lehetőleg ne villával vagy késsel vágja meg, mivel ez által is kifolyhat a húslé
  • A megsütött hús 8-10 perces pihentetése által a húslé egyenletesen eloszlik a húsban, és amikor felvágja, nem folyik ki annyira
  • Emellett a kifolyt húslé jó íz hordozó, és jó alap lehet egy öntetnek

A grillezésről
grillÍme néhány tipp, mire kell ügyelni a grillezésnél, hogy a sportolói étrenddel is összhangban legyen.Először is kerüljük a füstöt grillezés során

Biztos mindenkivel előfordult már, hogy a grillezés során húslé, zsír vagy pác csöpögött a szénre vagy az elektromos grill fűtőszálára, ami füstöt okozott. Ha ez történik, akkor a füsttel egyidejűleg PAK nevű anyagok képződnek (poliziklikus aromatikus szénhidrogének). Ezek lerakódnak a húson vagy belélegezzük őket. A PAK hátránya az, hogy bizonyítottan rákkeltő. A PAK-t a füst kékes színéről lehet felismerni.

Egy csoportja a karcinogén anyagoknak a HCA (heterociklikus amin) akkor képződik, amikor a hús túl sokáig vagy túl forrón kerül grillezésre.

A következő Tippek segítenek elkerülni a PAK-t és a HCA-t

  • Grillcsészék használata
  • A húst csak akkor tegyük a grillre, amikor a szén már izzik, emellett kerülni kell a PAK-val való érintkezést
  • Kevesebb PAK képződik sovány húsoknál
  • Sörbe, zöld teába, borpácba pácolt húsokban alacsonyabb a HCA képződés
  • A hús rövid ideig tartó grillezése csökkenti a HCA képződést, szintúgy mint a grillezés előtti mikrohullámú sütőbe melegítése

Nitroaminok – Grillcsapda

A sózás az a folyamat amely során a húst vagy kolbász nitrites sóban való befektetés által kerül tartósításra. Erős melegítés során, mint az a grillezésnél, a só nitroaminokká válik, ami rákkeltő.

TIPP

Ellenőrizze a húsok csomagolását, és ne használjon olyan terméket grillezésre, ami nitrites sót tartalmaz.

Grillezés a sportolói étrendben

Sportolóként a grillezésnél első sorban a sovány marha és baromfihús játszik szerepet. A grillkolbászok túl sok telített zsírsavat és egyéb adalékot tartalmaznak, hogy jónak nevezhessük őket. Sportolóként az előre pácolt húsoknál is figyelni kell. A kellemes íz érdekében a pácok gyakran glükózt, répaszirupot, cukorot valamint hozzáadott zsírokat és olajokkat is tartalmaz. A legjobb megoldás egyértelműen az, hogy magunk készítjük el a pácot, a kiválasztott hozzávalókból.

bbqÖntetek

A grillöntetek egy másik fontos téma. Eléggé hízlaló kombinációban tartalmaznak zsírokat és cukrokat, ami miatt ugyancsak kerülni kell őket, vagy csak kis mennyiségben érdemes használni. A hipermarketekben már kaphatóak light-ketchupok és light-öntetek is. De itt is ellenőrizni kell, honnan származik a „light”. Gyakran elvonják ezekből az öntetekből a kalóriabomba zsírt, de még több cukrot adnak hozzá. Viszont az 1g zsír és 1g szénhidrát közötti kalóriasűrűségben lévő különbség miatt mégis kalóriaszegénynek számít és „light” formában kerül eladásra.

Köretek

A grillhúsok köreteiről is érdemes szólni pár szót. Van néhány köret, amelynél minden táplálkozás tanácsadó haja égnek áll, de vannak, amelyek kifejezetten ajánlottak.

Kerülni kellene legfőképpen a keményítő tartalmú köreteket, mint pl. a kukorica, a fehér kenyér és a krumpli. A fent említett köretek zsír és cukortartalma a húsok zsírtartalmával kombinálva fokozza a testzsír képzését.

Kifejezetten ajánlottak viszont a saláták, amelyek alacsony keményítő tartalmú zöldségekből készülnek, mint pl. az uborka, paradicsom, paprika vagy répa. Ecettel és fűszerekkel finomítva a hús szolgáltatja a vitaminok felvételéhez szükséges zsírsavakat.

Összefoglalás

A hús témaköréről rengeteget lehet beszélni. A mai cikkben megpróbáltunk néhány háttér információt szolgáltatni a húsról, mint pl. az osztályozási lehetőségek vagy a gyártási folyamat.

Összefoglalva sportolók számára, azt lehet mondani, hogy bizonyos fajok meghatározott húsai hasznos élelmiszerek és napi fogyasztásra alkalmasak. A hús a nagy mennyiségű fehérjén kívül, csekély mennyiségű zsírt és egy sor életfontosságú, sőt teljesítményfokozó anyagot is szállít.

grillHús vásárlásánál lehetőség szerint sovány húsokra koncentráljunk. A bio húsok az etetés és tartás által kialakult magasabb omega 3 zsírsav és alacsony antibiotikum tartalom miatt előnyösebbek.

A megfelelő elkészítéssel, megvédhetjük magunkat a veszélyes anyagoktól és a tápanyag, ásványi anyag és vitamintartalmat a maximumon tarthatjuk.

A következő cikkben külön részletezem a húsféléket és az előnyeikkel valamint hátrányaikkal fogunk foglalkozni, sportolói szempontból. Elsőként a marhahússal fogunk kezdeni.

Addig is nem marad más, mint hogy jó étvágyat kívánjak minden olvasónak!Kattints a képre és tudd meg mit eszik egy igazi bajnok!

Szakács Sanyi

 

 

 

 

 

 

 

Peak Man

Tudj meg többet a súlyod menedzseléséről a Google+ oldalunkon!

P. Csaba

P. Csaba

A Peak tartalomfejlesztőjeként dolgozom 2010 óta. A sport az életem része, és a Peakkel szorosan együttműködöm a férfi kiegészítők fejlesztésekor. Lassan 7 éve kizárólag a Peak-ben élek. Edző, és dietetikus vagyok.
P. Csaba
Termékek a Peak Shop kínálatából!
Hozzászólások

Tudj meg többet arról, hogyan lehetsz még szebb a Google+ oldalunkon!

Hús hús és hús, de hogy kerül a testépítő asztalára a legkedveltebb fehérjeforrás?
0 szavazat, 0.00 átl. szavazat (0% pont)

Fontos a véleményed! Itt vagyunk, ha van kérdésed!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Hozzászólás elküldése előtt kérled add meg a helyes számot *

Hús hús és hús, de hogy kerül a testépítő asztalára a legkedveltebb fehérjeforrás?
0 szavazat, 0.00 átl. szavazat (0% pont)
2347
Egészséges sportoló
, ,