Ez az elképzelés, hogy a kalória az étkezés egyik legfontosabb fokmérője nem olyan régen jött a köztudatba. Az ételeknek lemérték a kalóriatartalmát attól függetlenül, hogy milyen tápanyagforrásokból származik. Ezáltal aki ezt kitalálta, azt mondja, hogy ha 100 kalóriát beviszel az teljesen mindegy, hogy cukorból vagy esetleg krumpliból van.
Ezt azzal az analógiával tudnám érzékeltetni, hogy az embert egy gőzmozdonynak nézték, belapátolják a szenet, aztán megy vele. Viszont ha átgondoljuk, még a mozdonyba sem mindegy, hogy mit lapátolunk, nyilván ha beleöntenénk 1 kupac zsebkendőt vagy 1 kupac szenet más lenne a hatásfoka.
Itt arra érdemes kitérni még, hogy egységnyi anyagban, mondjuk 1 köbméter szénben, illetve egy köbméter zsebkendőben mennyi az energia. Ezt annak az elkerülése végett írtam pontosításnak, hogy elkerüljem azt, hogy valaki zsebkendőgyárból szállítana anyagot és azzal is menne csak több kellene bele.
Nos, az ételeknél is ugyanez a helyzet.
Az emberi test egy nagyon összetett biokémiai rendszer, amivel szabályozza az energiamérleget és a hormonrendszert. Fontos azt megemlíteni, hogy a különböző ételek és az abban lévő tápanyagok jelentős hatást gyakorolnak az éhségérzetre, a viselkedésre a hormonrendszerre és az idegrendszerre is. Így lehet hogy nem mindegy, mit eszel!
Néhány példán bemutatom nektek azt, hogy mennyirre különböző hatásokról van szó.
Glükóz és a fruktóz
Azért ragadtam ki két cukrot nem pedig két ételt, mert könnyebb vizsgálni a hatásaikat ebben az esetben. Egy gramm fruktóz és egy gramm glükóz ugyanannyi kalóriát tartalmaz. Viszont ahogy a test metabolizálja (átalakítja) őket, teljesen más útvonalakon zajlik.
A glükózt a szervezet összes szövete fel tudja használni. A fruktóz pedig felszívódás után a májba jut ( mint ahogy a mérgek vagy az olyan anyagok amelyek veszélyesek a szervezetre), ahol átalakul glükózzá vagy zsírsavakká (ha ez nem kerül azonnali felhasználásra akkor zsírpárnaként lerakódik). – Ez az oka annak, hogy aki sok fruktózt fogyaszt és tele vannak a glikogénraktárai egyből hízik.
Van egy ghrelin nevú hormon, ami az éhségért felel. Ha magas a szintje akkor éhesek vagyunk, ha alacsony akkor nem. Egy tanulmány kimutatta, hogy a fruktóz nagyobb ghrelin szintet eredményez -nagyobb éhséget – mint a glükóz. Emellett a fruktóz az agyban a jóllakottság központját is kevésbé stimulálja, mint a glükóz.
A sok fruktóz fogyasztása, mint az egyik előző cikkemben írtam róla, összefüggésbe hozható a zsigeri zsír kialakulásával, zsírmájjal, inzulinrezisztenciával, a megnövekedett trigliceridszintekkel is – érdekes, hogy a fruktóz okoz magas vérzsír értékeket és nem csak a zsír, ugye?
Most hogy ezt megvitattuk, azért elmondom, hogy a fruktóztól nem kell félni, csupán a nagy mennyiségű fruktóztól. Amit általában szacharóz, vagy valamilyen glükóz-fruktóz szirup formájában ( üdítő) visznek be a szervezetükbe az áldozatok.
Egy alma, áfonya, ribizli vagy az olyan gyümölcsök, amik itt teremnek nálunk teljesen optimálisak. Csupán mértékkel kell őket fogyasztani. Azt pedig, hogy valaki csak gyümölcsöket egyen zöldségekkel érdemes átgondolni. Legalább a gabonákat iktassa be mellé (a gluténmenteseket).
A fehérje hatékonyan csökkenti az étvágyat
A fehérje munkássága nem ér véget azzal, hogy megnöveli az anyagcsere ütemét, jelentősen csökkenti az étvágyat is, így kevesebb kalóriát fogyasztasz. Ha valaki megfelelő mennyiségű fehérjét visz be , akkor általában elkezd fogyni anélkül, hogy számolgatná a kalóriákat és a grammokat.
Itt persze úgy kell érteni, hogy aki természetes feldolgozatlan élelmiszereket fogyaszt, van már olyan tudatossága hogy tudja azt, mennyi az annyi. Ehhez elengedhetetlen hogy eleinte méricskéljünk mindent mérleggel, majd már szemmértékre is tudni fogjuk mennyi ételre van szükségünk, továbbá a szervezetünk is jelez.
Egy tanulmány szerint – akik növelték a fehérjebevitelüket a kalóriájuk 30%-ára automatikusan elkezdtek 440 kalóriával kevesebbet fogyasztani naponta. Amit ha kiszámolunk hetente 3000 Kcal, emellé ha valaki edz is a heti fél kg zsírtól könnyedén megszabadulhat.
Az is egy tény, ha valaki kevesebb fehérjét fogyaszt akkor a szénhidrátból és a zsírból számottevően többet fog bevinni. Előző esetben pl 441 kcal ról van szó. Viszont ha emeljük a fehérjebevitelünket, akkor a szénhidrátból és zsírból is mérsékeltebb mennyiséget fogyasztunk majd.
Láthatjátok, hogy nagyon fontos az, hogy az ember milyen ételeket fogyaszt.
Így ne dőljetek be a kalóriamítosznak, hanem nézzétek az ételek valódi tápértékét, méghozzá azt, hogy érzed magad utána, mikor megetted. Azért fontos az utána, mivel amikor eszed a hamburgert az étteremben sültkrumplival és kólával, akkor nyilván jól érzed magad mert a jutalmazó központja az agyadnak lázban ég.
Viszont 20-40 perc elteltével biztos vagyok benne, hogy érzed azt, hogy lezuhan az energiaszint. Ha ezt nem érzed próbálj meg elmenni utána edzeni vagy futni egy kicsit. Majd másik nap egyél egy feldolgozatlan ételekből álló finom fogást. Akkor is nézd meg mennyi energiád van utána. A különbség szembetűnő lesz!
Kellemes olvasást kívánok, ha tetszett a cikk oszd meg az ismerőseiddel is!
Több segítség az étrendhez ITT!
kalória
kalória szerepe
Referenciák:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17921361
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15181085
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23280226
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16002798