Még a sportolók, edzők, fitneszesek vagy személyi edzők között is megy a vita az alacsony-szénhidrát, magas-szénhidrát, magas zsír, fehérje, húsevés, vagy vegán étrend verziók igazságáról.

Egy valamiben mindegyikük HISZ: Ez pedig az, hogy a ZÖLDSÉGEK jók Neked.

Teljesen mindegy, hogy Paleo, vegetáriánus vagy Atkins diétát folytatsz, mindenki egyetért abban, hogy a zöldségek JÓK.

Hát ez sem ennyire egyszerű és vannak olyan esetek, amikor TÚL SOK zöldséget eszünk, vagy olyanok, amikor nem azt a típusú zöldséget esszük, ami egyes körülmények esetén megfelel nekünk.

A következő lista nem lesz teljes, de hadd mutassak néhány példát!

⇒1. példa, amikor a zöldségek NEM tesznek jót:

Sokan közülünk megrongálódott emésztőrendszerrel élnek. Például ilyen a szivárgó bél, az IBS vagy más emésztőrendszeri probléma. Ezekben az esetekben a túl sok oldhatatlan rost, amely a zöldségekben van, többet árt, mint használ. (a különböző gabona félék is tartalmazhatnak túl sok ilyen rostot, például a búzakorpa).

Ez pont az az eset, amikor a FŐTT zöldségek jobbak, mint nyersen az ilyen emberek számára. Nekik egy-egy zöldség fajtát ki kell emelniük az étrendjükből, de itt minden egyes egyén más és más. Minden attól függ, hogy milyen betegség húzódik meg abban a férfiban, akiről éppen szó van. Ezért lenne nagyon fontos az ilyen emésztőrendszeri problémákkal küszködőknek olyan szakemberekkel dolgozniuk, akik az ember EGÉSZÉT látják.

Pontosan tudod Te is, hogy a hagyományos orvoslás nem mindig rendelkezik azzal a tudással, ami a megfelelő diétát tudná javasolni az ilyen betegségekben szenvedő embereknek. Ha találsz olyan táplálkozási szakértőt, aki nem orvos, lehetséges, hogy érdemes meghallgatnod a tanácsait.

Black Friday! 33% OFF Mindenre a PeakShopban + 1 doboz Cukimentes Szaloncukor is a Tiéd!

Egy biztos: mielőtt egy rakat gyógyszert vennél be, nézd meg nincs-e valami egyéb megoldás az emésztési gondjaira. Többnyire VAN. Lehetséges, hogy a megváltoztatott étrended, étrend-kiegészítés vagy a lelki betegségeid felderítése azonnali eredményt fog hozni, és semmivel sem mérgezted magadat.

⇒2. példa, amikor a zöldségek NEM tesznek jót:

Néhány zöldség több mérget és antinutrienst tartalmaz, amiből szintén tudsz TÚL SOKAT enni. Például igaz, hogy a spenót nagyon egészséges, de ha minden étkezésre, minden egyes nap eszed, akkor lehetséges, hogy TÚL SOK oxálsav jut a szervezetedbe. Ez okozhat vesekövet, de hidd el ehhez rengeted spenótot kell enned.

Én mindig azt mondom, hogy a spenót-kivonat hatékonyabb, mint egy tonna spenót. Ebben az esetben ez még igazabb.

A paradicsom, padlizsán, paprika normál esetben EGÉSZSÉGESEK, de ha ezekből TÚLESZED magad rendszeresen, ez vezethet ízületi gyulladáshoz, vagy meszesedéshez a szövetekben.

⇒3. példa, amikor a zöldségek NEM tesznek jót:

Néhány zöldség (lényegtelen, hogy főzve vagy nyersen) negatív hatással lehet, bizonyos emberekben a pajzsmirigy funkciókra. Ennek egyik oka az, hogy néhány zöldség jód-blokkoló tulajdonságokat mutat. Egy következő szakanyagban szívesen kifejtem ezt, feltéve, ha ezt igényled a Peak Man Zárt Csoportban.

Addig röviden, ilyen zöldségek a: brokkoli, kelbimbó, káposzta, karfiol, kelkáposzta stb.

⇒4. példa, amikor a zöldségek NEM tesznek jót:

Ez a bélrendszered egészségével áll kapcsolatban és mondjuk ki: a székleted minőségével. Tudom, hogy ez kerülendő téma, de az amit a wc-ben hagysz reggelente, az egyik LEGFONTOSABB indikátor arról, hogy HOGY VAGY.

Tényleg jó jelzés a testedből, ha rendszeres bélmozgásokat észlelsz. Egészségesnek mondható, ha 1-3-szor naponta érzékeled ezt. A széklet rendszeressége és az hogy van-e hasmenésed vagy székrekedésed, vagy éppen “tökéletes” a műved állaga, mind-mind jelzi az emésztőrendszered állapotát.

Gyakran előfordul az emberekben, hogy bizonyos ételektől hasmenésük van. Megeshet, hogy a TÚL SOK zöldség ha nem is hasmenést, de gyakori kakilást okoz majd, ami nem azt jelenti, hogy minden rendben van, hanem azt, hogy a sok zöldség irritálja a bélrendszert.

Remélem a TÚL SOK INFORMÁCIÓ nem térített el. Legyenek ezek az írásaink a Peakshopon továbbra is olyanok, amelyek alatt mindent megbeszélhetünk!

Abban biztos vagyok, hogy most már érted, hogy a “minél több zöldség, annál jobb” kijelentés sem tartja magát.

• Említeném újra, hogy a fermenált zöldségek könnyebben emészthetőek, egyszerűen azért mert a fermentálást végző mikrobák már előemésztették ezeket nekünk. Ilyen a kimchi, vagy a savanyú káposzta.
• A glutamin aminosav nagyban hozzájárulhat a leromlott bélrendszered, és immunrendszered helyreállításában. Kizárólag a szabad L glutamin használható jó ebben az esetben.

IBS és zöldség

IBS és zöldségek diétához

A dietary survey of patients with irritable bowel syndrome
P. Hayes, C. Corish, E. O’Mahony, E. M. M. Quigley
First published: 9 May 2013

Y. A. McKenzie, R. K. Bowyer, H. Leach, P. Gulia, J. Horobin, N. A. O’Sullivan, C. Pettitt, L. B. Reeves, L. Seamark, M. Williams, J. Thompson, M. C. E. Lomer, (IBS Dietetic Guideline Review Group on behalf of Gastroenterology Specialist Group of the British Dietetic Association)
Published Date
8 June 2016
Adolescents with irritable bowel syndrome report increased eating-associated symptoms, changes in dietary composition, and altered eating behaviors: a pilot comparison study to healthy adolescents

B. Reed-Knight, M. Squires, D. K. Chitkara, M. A. L. van Tilburg
Published Date
28 June 2016
Asian consensus on irritable bowel syndrome

Kok-Ann Gwee, Young-Tae Bak, Uday Chand Ghoshal, Sutep Gonlachanvit, Oh Young Lee, Kwong Ming Fock, Andrew Seng Boon Chua, Ching-Liang Lu, Khean-Lee Goh, Chomsri Kositchaiwat, Govind Makharia, Hyo-Jin Park, Full-Young Chang, Shin Fukudo, Myung-Gyu Choi, Shobna Bhatia, Meiyun Ke, Xiaohua Hou, Michio Hongo
27 April 2010
Functional bowel symptoms and diet

P. R. Gibson, J. S. Barrett, J. G. Muir
Published Date
18 October 2013
British Dietetic Association evidence-based guidelines for the dietary management of irritable bowel syndrome in adults

Y. A. McKenzie, A. Alder, W. Anderson, A. Wills, L. Goddard, P. Gulia, E. Jankovich, P. Mutch, L. B. Reeves, A. Singer, M. C. E. Lomer, on behalf of Gastroenterology Specialist Group of the British Dietetic Association
Published Date
10 April 2012