Neked is szokott kattogni, ropogni a vállad, bemelegítés, edzés közben? Nem kellemes hallgatni és még akár fájdalommal is együtt járhat a probléma. Vajon tehetünk ellene valamit? 

Most megmutatjuk, mik is okozzák ezt és mit tehetünk ellene. Tartsatok velünk! 

A vállkattogás legtöbb esetben nem jár fájdalommal és nem feltétlen okoz problémát, de tünete lehet egy vagy több felszín alatt meglapuló rendellenségnek. Amennyiben pedig a kattogással fájdalom is jár, az sérülésre utalhat.

Először nézzük meg, mik okozhatják ezt a fura hangot! 

Gáz felszabadulás (kavitáció): 

Biztosan próbáltátok már „kiropogtatni” az ujjaitokat, ilyenkor roppan egyet, majd hosszabb ideig (~10-30 percig) nem tudjátok újra kiroppantani. Ez a vállainkban is előfordulhat, legfőképpen edzések közben.

A kutatók ezt a kavitáció jelenségével magyarázzák, ilyenkor gáz (nitrogén) szabadul fel az ízületekből, a hirtelen nyomás csökkenés hatására. Azonban ennek a pontos mechanizmusa nem ismert. Ez nem jár fájdalommal és a jelenség nem rendellenes.

Mikor 1-1 ízület edzés közben kiropog, az érintett rész „felszabadulhat”, tehát csökken az adott ízületre eső nyomás, ez pedig hanggal jár (kavitáció miatt).

A kiropraktőr által végzett csonthelyreállítás is ilyen roppanó hanggal jár, pont azért mivel a csontok megfelelő helyre rakásával az ízületek közti nyomás is csökken.

Gyerkőcként sokat hallottam, hogy ne ropogtassam az ujjaim, mert később reumás lesz. Azonban kutatási eredmények nem erősítették meg ezt, de a szorítási erőnket csökkentheti.

Szintén nitrogén (és egyéb gáz) felszabadulással jár az ún. „vákuum-jelenség”, melyet leginkább az ízület ficamja (diszlokációja) okozza. Ez pedig legtöbb esetben fájdalommal is együtt jár, illetve folyamatosan kattog, nem csak 10-30 percenként. Ha erre a problémára gyanakszunk, mindenképp forduljunk orvoshoz a kezelést illetően.

Porckopás vagy gyulladás: 

A másik gyakori oka a kattogásnak az ízületeket alkotó sejtek sérülése, ami miatt az ízületek felülete keményebbé válhat, az ízületi folyadék mennyisége is csökkenhet, ezek pedig azt eredményezik, hogy a felületük durva lesz, ezzel is magyarázzák a kutatók a kattogó hangot.

Az ízületek sérülése kialakulhat hosszútávon, a folytonos igénybevétel hatására (porckopás), vagy éppen autoimmun gyulladásos betegségek is kiválthatják (pl.: reuma). Az utóbbi folyamán a szervezet immunsejtjei elpusztítják az ízületek sejtjeit.

Csak a HÉTVÉGÉN: Beérkezett a VEGAN Createston! 33% OFF az összes Createstonokra!

Mindenképp érdemes lehet ízületvédőt használni, mivel az ízületek, ínak építőköveit – ami szükséges ahhoz, hogy az igénybe vett ezáltal sérült sejteket regenerálni lehessen – nagyon nehéz a hétköznapi táplálkozásaink során bevinni. A szedésükkel megelőzhetjük, lelassíthatjuk a porckopást.

Amennyiben pedig autoimmun, gyulladásos betegség miatt alakult ki, érdemes a gyulladást csökkenteni a szervezetünkben életmódváltássál, megfelelő táplálkozással. Itt is előnyös lehet az összetett ízületvédők használata, az egyik hatóanyag (metilszulfonil-metán, MSM) például nagyon jó gyulladáscsökkentő is.

Rotátor köpeny gyengeség: 

Nagyon sok esetben a hibát nem kimondottan a probléma helyén kell keresni, hanem egy attól eltérő, de azzal összefüggő helyen. A szervezetünkben rengeteg minden összefügg egymással, ennek nagyon jó példája a rotátor köpeny és a váll kapcsolata is.

Ez a „kis” 4 részből álló izmot nagyon sokan alábecsülik és nem törődnek vele eleget, pedig ha ez az izom gyenge a többihez képest, akkor számos, vállhoz kapcsolódó problémát okozhat. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk érteni, nézzük meg az anatómiáját.

Az alábbi képen látható a rotátor köpeny elhelyezkedése, a képből is kivehető, hogy amikor ez az izom összehúzódik, akkor a vállunkat hátra húzza. A vállízület pedig gömb alakú, amelyet vápának nevezünk, ebbe ül be a karcsont feje, ez a gömb alak felelős azért, hogy el tudjuk fordítani a karunk.

Mi történik, ha ez a rotátor köpeny gyenge vagy le van tapadva?

A vállunk jobban előre bukik, ami által a karcsont feje jobban beleül a vápába. Karemelésekkor, vállkörzéskor ez azt fogja eredményezni, hogy a vápa és a felkar feje súrlódik, ami pedig kopáshoz, sérülésekhez vezethet.

Tehát ha gyenge a rotátor köpeny, attól is kattoghat a vállunk. Az alábbi képen bemutatnék nektek egy gyakorlatot, ami valamelyest segíthet átmenetileg a megfelelő helyre állítani a rotátor köpeny izmait.

Dőljünk háttal a falnak, a karunkat teljesen a falhoz támasszuk és vállmagasságig emeljük, az alkarunk a felkarunkkal nagyjából derékszöget zárjon be. Majd innen folyamatosan emeljük fel a kezünket úgy, hogy a két tenyerünket kicsit egymáshoz közelítjük.

Nagyon fontos, hogy a karunk és vállunk végig a falhoz érjen, mivel azt fogod észrevenni, hogy egyre nehezebb falhoz tartani őket, a karod egyre jobban el akar majd távolodni a faltól.

Csinálj meg 5-6 ilyen ismétlést, majd nézd meg hogy ugyanúgy kattog-e a vállad, lehet, hogy egy picit csillapodni fog.

Rotátor köpeny erősítése: 

Rotátor köpeny erősítéséről írtunk már nektek egy cikket, ha el szeretnéd olvasni kattints ide. Annyit szeretnék csak kiemelni, hogy a rotátor köpeny edzésekor a kifelé forgatásra fektessünk több hangsúlyt. Miért is?

Egyrészt mivel a befelé forgatásért a lapocka alatti izom (subscapularis) felelős, tehát a rotátor köpeny 4 feje közül csak egy dolgozik ilyenkor. Viszont kiforgatás esetén 3 (tövis alatti: infraspinatus, tövis feletti: supraspinatus, kis görgeteg: teres minor) terhelődik.

A másik pedig, hogy az egyik leggyakoribb tartásbeli hiba, mikor befelé fordul a vállunk. Tehát a tartásunk korrigálása miatt is érdemes több hangsúlyt fektetni a kifelé forgatásra.

Rotátor köpeny nyújtása: 

Ahogy előbb említettem, a tartásbeli problémák magával hordozzák, hogy a vállunk is befelé fordul, ilyenkor a kifelé forgásért felelős izmok eleve megnyúlnak. Tehát a lapocka alatti izmot (ami a beforgatásért felelős) fontos lenyújtani.

Ezt megtehetjük, egy seprű vagy golfütő segítségével. A botot lógassuk a hátunk mögé, mintha egy dzsekit fognánk, ezután a felkarunkat kb. 90 fokra emeljük az alkarunktól, ebben a pozícióban a bot mintha kettévágná a bicepszünk.

A karunkat amennyire csak tudjuk, hátul kell tartani. A másik kezeddel pedig szép lassan felemeled a bot végét. Így tudod lenyújtani a lapocka alatti izmot, ez a képen is látszik.

A kifelé forgatásért felelős izmok lenyújtásához tegyük a tenyerünket fordítva törzsünkre, majd a könyökünket próbáljuk előre és egymásfelé mozgatni.

Hogy még nagyobb legyen a feszülés, a hasunkra tegyük a kezünk, majd guggoljunk le és a térdünkkel próbáljuk egymásnak lökni a könyökünket.

Egyéb okok: 

Számos komolyabb probléma is okozhat kattogó vállakat, melyeket a teljesség igénye nélkül felsorolok, ezek mindegyikénél a kezeléshez orvos segítségét érdemes kérni.

• Borda- vagy lapockatörés után a csontok rosszul forrnak össze
• nyáktömlőgyulladás (bursitis)
• oszteokondromatózis (csontdaganat egy típusa)

A tanácsaim nem helyettesítenek semmilyen orvosi tanácsot, amennyiben valamilyen vállproblémával küszködünk, keressünk fel egy megfelelő orvost.

Remélem hasznosnak találtátok a cikket és egyre kevesebbet fog kattogni majd a vállatok!

Több érdekesség az ízületekrőll ITT!

váll kattogás

váll kattogás oka

Vidd bátran, örülünk, hogy adhatunk neked!

Referenciák:

Felhasznált források:
1. Gregory NK et al.: Real-Time Visualization of Joint Cavitation. PLoS One. 2015; 10(4): e0119470.
2. https://www.healthline.com/health/cracking-shoulder#popping-and-pain
3. https://radiopaedia.org/articles/vacuum-phenomenon-in-shoulder
4. Ahmad R et al.: Vacuum phenomenon in a dislocated joint. Emerg Med J. 2007 Dec; 24(12): 862.
5. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK441844/
6. Deepika S and Zubia V: Association Between Forward Head, Rounded Shoulders, and Increased Thoracic Kyphosis: A Review of the Literature. J Chiropr Med. 2017 Sep; 16(3): 220–229.
7. https://www.health.harvard.edu/pain/does-knuckle-cracking-cause-arthritis
8. Robert LS and Stuart ES: The Consequences of Habitual Knuckle Cracking. West J Med. 1975 May; 122(5): 377–379.
9. Kevin deWeber et al.: Knuckle Cracking and Hand Osteoarthritis. J Am Board Fam Med March 2011, 24 (2) 169-174.
10. Robert DB et al.: “Knuckle Cracking”: Can Blinded Observers Detect Changes with Physical Examination and Sonography? Clinical Orthopaedics and Related Research. 2017 Apr; 475(4):1265-1271.