Az epret mindenki ismeri és szereti, a rebarbara viszont kevésbé ismert és elterjedt, pedig számos hasznos tulajdonsággal bír. A piros szárakat általában gyümölcsökkel – elsősorban az eperrel – édes ételekben, sütikben szokás használni, pedig a rebarbara valójában egy zöldségféle ami a keserűfűfélék családjába tartozik és a sóskafélék rokona. Mintegy ötven faja ismert, közülük többet gyógynövényként használnak, fogyasztásra nem mind alkalmas.

A zöldségként termesztett rebarbara étkezési célra szánt részei a pirosló levélnyelek, azonban a levelei mérgezőek. A levélnyeleket is csak áprilistól nyár elejéig ajánlott fogyasztani, mert később megnő az oxálsav-tartalmuk. Az oxálsav nagy mennyiség (rendszeresen napi 1 kg rebarbara) fogyasztása esetén vesekövet okozhat. Ennek oka, hogy kalciumot von el a szervezettől, amivel együtt oldhatatlan sót képez. Ha azonban tejtermékkel együtt fogyasztod, annak kalcium-tartalmával fog reakcióba lépni, így nem kell aggódnod csontjaid és véred megfelelő kalciumellátottsága miatt.

Rebarbara

A rebarbarát többnyire édességet, sütemények elkészítésére használják. Jó ötlet például egy rebarbarás-túrós süti. A rebarbarában az oxálsav mellett almasav és citromsav is magas koncentrációban fordul elő, ezek okozzák savanykás ízét, aminek köszönhetően olyan jól harmonizál az ételekben az édesebb gyümölcsökkel.

Dolgozzon helyetted a Zsírégetőd! A Munka Ünnepére: 33% OFF a Peak Zsírégetőidre!

Mivel egy zöldségféléről van szó, azok minden hasznos tulajdonsága igaz a rebarbarára is, többek között a magas rosttartalom és az alacsony szénhidrát- és kalóriatartalom. 100 gramm rebarbara mindössze 21 kcal-t, 4,5 g szénhidrátot tartalmaz, amiből 1,8 g rost. Így akár a legszigorúbb étrendbe is beilleszthető.

Rebarbara hatása

További jó tulajdonságai közé tartozik a magas ásványi anyag – különösen a káliumtartalom -, valamint a C-vitamin tartalom. Mindezeken felül a rebarbara gazdag értékes polifenolokban, csersavakban, flavonoidokban.

Főként a fogyasztásra nem alkalmas levelek és gyöktörzs gazdagok antrakinon származékokban. Ezek az anyagok hashajtó hatásúak. Kisebb koncentrációban előfordulnak a levélnyelekben is, így a rebarbara – megfelelő mennyiségben fogyasztva – hasznos a bélműködés szabályozásában. Emellett étvágyjavító és vizelethajtó hatása is van, és előszeretettel használják salaktalanítás és különböző méregtelenítő és tisztítókúrák kiegészítésére.

Fogyasztásra tehát a levélnyelek alkalmasak, azok is akkor, amikor még nem túl öregek, de már bepirosodtak. Külső részüket érdemes lehámoznod, a szárakat pedig 0,5-1 cm-es darabkákra vágnod. Nyersen is rágcsálható, de még jobb, ha egy picit megpárolod édesítős vízben. Más gyümölccsel és fahéjjal keverve, akár egy kis útifűmaghéjjal finom friss lekvárt készíthetsz belőle, amit használhatunk sütikhez feltétként, zabkásába keverheted, vagy akár palacsintatöltelék is lehet belőle.

Mindenkinek ajánlom, aki szereti a frissítő, savanykás ízeket. Használtál már rebarbarát valamilyen receptben?

Peak Girls – Szűcs Noémi, olvasói bejegyzés

Tudj meg többet arról, hogyan lehetsz még szebb a Google+ oldalunkon!

30 napon át minden napra jut 1 fitt recept - ami 5 perces elfoglaltságot kér CSAK Tőled!