Túlélni egy kihívásokkal teli versenysorozatot!?

Legutóbb ott hagytam abba, hogy a következő versenyem a Pilis kupa lesz. Nos ember tervez… Én baromira nem így terveztem.

Egyszerűen a verseny előtti héten majdnem minden megtörtént, amit csak el lehet képzelni, hogy meghiúsuljon az első hazai versenyem az idén. Először is elszakadt a bringás cipőm, amit elvileg megígértek a nagykerben, hogy szombatra megcsinálnak. Ám, mikor kimentünk érte közölték, hogy sajnos mégsem lett készen. Így fél nappal a verseny előtt már cipőm sem volt. De ez volt még talán a kisebb gond. A nagyobb, hogy mikor a pályajáráson tönkre ment a cipőm, nem hallgattam a jelekre és a megérzésekre és tovább kísértettem a sorsot. Ennek a vége az lett, hogy alaposan hazavágtam magamat. Konkrétan nemhogy váltani, de a kormányt fogni sem tudtam úgy kificamítottam a nagy ujjamat. Szombatig élt a remény, hogy ha meglesz a cipőm valahogy megpróbálom a vasárnapot.

nutrixxion-endurance-medium-erdei-gyumiEgy szó, mint száz, bár nagyon letörtem, de el kellett ezt a verseny engednem és a következőre koncentrálni, amire volt 2 hetem.

Versenysorozat

Sokat edzettem és elég jól is éreztem magam, de a verseny hetére ez teljes mértékben elmúlt. Sok magánjellegű dolgom és gondom is akadt, nem is aludtam jól. Emellett február óta tartó folyamatos versenyzés is kezd visszaütni. Gondolhatod, ha kvótafutó csapattársaim is fáradtak, én mit érzek!? Míg a többiek hosszú évek vagy évtizedek óta versenyeznek, nekem ez a második szezonom az elit kategóriában, és most májusban van egy éve, hogy komolyabb edzői segítséggel készülök. A legnagyobb hiba amit elkövettem, kipróbáltam a szénhidrát raktárak leürítése, majd visszatöltése étkezési módszert. Az elv jó, mivel a szuperkompenzáción alapul. De azt már biztosra tudom, hogy nálam ez nem válik be.

Péntekre olyan szinten kimerült voltam, hogy nem tudtam másra gondolni, csak az alvásra. Persze ez sem így történt. Szilárddal lementünk Várgesztesre pályát járni. Ahol konstatáltam, hogy a pálya idén sokkal izgalmasabb, mint tavaly. A legnagyobb kétségbeesésemre egy ugrató is belekerült. Ráadásul egy olyan, aminek a végén egy szép árok volt ásva. Szuper. Soha nem ugrattam még! Hol a kerülőút? Jaaa, hogy az a fél várost megkerüli!?

Ezek után Ronival és Szilárddal szereztünk egy raklapot, amit a lyukba tettünk, hátha úgy jobban megy. Nem sok bizodalmam volt az ügyben. Jó ideig elnézegettem a dolgot, majd gondolta nézzük meg. Ha más nem, majd átgurulok rajta, úgyis ott a raklap, nem történik semmi. Neki is indultam, félúton pedig úgy döntöttem, nem ugrom, átgurulok rajta. A tervem nem jött be, ugyanis szépen elugrottam. A pulzusom legalább 200 lehetett, amikor leérkeztem, az biztos. Innentől már ment a dolog szerencsére. Soha nem ugrattam még, úgyhogy ezzel meg is volt a hétvégi verseny csúcspontja számomra. Nem viccelek.

linda-ugratas

Állóképességi versenysorozat

Másnap reggel irány a Vértes. Már a bemelegítésél éreztem, hogy ez kellemetlen lesz. Nagy nehezen ráhangoltam magam, amikor is kiderült, hogy még a rajtunk is csúszik vagy egy fél órát. Kezdtem éhes is lenni, így toltam a zseléket is befelé, mert enni már nem igen akartam.

Végül eljutottunk a rajtig, ahol összesen 5 lány volt. A verseny előtt már nem voltam pályán, így kicsit aggódtam, hogy egy nappal később is tudok-e még ugratni.  Szerencsére mind a 6 körben tudtam. Bár fittségemhez képest talán gy normálisat ha sikerült ugranom, a többi mind bénácska lett. Igazából az is csoda, hogy a 6 kört túléltem. Mivel egész héten esett és még szombat reggel is, a pálya sáros volt, de csak annyira, hogy felfelé még több erőt elvegyen. Mondjuk verseny közben is ijesztgetett a vihar, hatalmasakat dörgött és elkezdett esni is. Szerencsére komoly vihar nem csapott le ránk, és végül 3. helyen végeztem, de sok örömöt nem éreztem, mert a köridőim számomra kritikán aluliak.

linda-3-helyezett

A verseny után elmentem levezetni. Mivel másnap a maratonon terveztünk indulni, így lent aludtunk a villaparkban. Már, ha tudtam volna aludni, ugyanis a túl sok energiazselé megbosszulta magát.

Hangulatom reggelre a tetőfokára hágott, de már csak becsületből is rajthoz álltam. Bár a beszólításom elmaradt, nem is foglalkoztam vele és beálltam Norbival hátra. A rajt után kb. 20 méterrel Norbinak leesett a lánca én pedig bevártam őt. Nem igen éreztem ezt az egészet, mivel még a bemelegítés is fájt. Végül együtt feltempóztunk a mezőny hátuljára. Az erdőbe beérve kicsit úgy éreztem, hogy magamra találtam.

Mivel középtávra neveztem, elvileg két kört kellett volna mennem a 27 km-es pályán. Menet közben többször is gondolkodtam rajta egyébként, hogy tovább megyek a második körre. De a pálya elég saras volt és a bringámból kezdtek fura hangok jönni, ráadásul az egyik kulacsom is kiesett a tartóból. Így végül úgy döntöttem, edzésnek ennyi is elég lesz.

Viszont, hogy valami jót is mondjak, most versenyeztem először a Dema fully bringámmal, és azt kell mondjam, szerelem ez. Nem hittem, hogy a hardtrail montimat tudja bármi is überelni, de tévedtem.

linda-kis-bico

 

Na jó, ez nem az!:)

Göltl-Zelenij Linda

Nagy Csilla

Nagy Csilla

A Peak főszerkesztője vagyok. Fitnesz modellként indultam versenyeken, részt veszek a termékfejlesztésekben, és a Peak különböző projektjeiben, mint projekt vezető.
Nagy Csilla
Termékek a Peak Shop kínálatából!
Hozzászólások

Tudj meg többet arról, hogyan lehetsz még szebb a Google+ oldalunkon!

Túlélni egy kihívásokkal teli versenysorozatot!?
0 szavazat, 0.00 átl. szavazat (0% pont)

Fontos a véleményed! Itt vagyunk, ha van kérdésed!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Hozzászólás elküldése előtt kérled add meg a helyes számot *

Túlélni egy kihívásokkal teli versenysorozatot!?
0 szavazat, 0.00 átl. szavazat (0% pont)
615
Életmód
, ,