Imádjuk a zöldségeket. A zöldeket, sárgákat, pirosakat, lilákat, stb., mert fogyasztásuk hozzájárul az egészséges élethez, alátámasztják a diétát és persze finomak is. De vajon mindig a megfelelő módon fogyasztjuk vagy készítjük el a különféle zöldségeket? Vajon nyersen vagy valamilyen módon elkészítve, melegítve hasznosabb egy-egy zöldségfajta a szervezetünknek?
Fogyaszd nyersen!
Meglepő lehet, de a brokkoli nyersen a jobb. A keresztesvirágúak, mint a brokkoli, a karfiol, a kelbimbó, a káposzta, mind olyan zöldségek, melyek nyersen és főzve is igen hasznosak. Ha nem szimpatikus nyersen elfogyasztani, próbálkozz gőzöléssel vagy rövid párolással, hogy májtisztító enzimjei ne sérüljenek.
A hagymafélék egyes hatóanyagai nyersen hasznosulnak jobban, mások pedig főzéssel. A lila és vöröshagymában több értékes anyag van, mint a fehér színűekben. A hagyma 5 percnél tovább tartó hevítés után veszíteni kezdi értékes anyagait.
A cékla főzéssel azonnal elveszti értékes vitaminjainak 30 százalékát (A-, B1-, B2- és C- vitamint tartalmaz, valamint folsavat, foszfort, ként, nátriumot, káliumot, magnéziumot). Méregtelenítő, májvédő és vérképző hatását nyersen fogyasztva fejti ki legjobban. Salátaként almával nagyon finom.
A paprika C-vitamin tartalma csak nyersen fogyasztva hasznosul.
A fokhagymát is nyersen ajánlott fogyasztani. Fűszernövényként alkalmazva a sütés-főzés végén adjuk csak az ételhez, így az íze is jól fog érződni, és a hatóanyag tartalma is megmarad.
Az édeskömény gumó legegészségesebb nyersen – reszelve adjuk salátákhoz, tésztákhoz. Gyalulva, vékonyan felszeletelve ideális coleslaw salátában, vagy keverjük el görög joghurttal és aprított mentalevéllel. Ideális ropogtatnivaló lehet mártogatóssal tálalva.
Süsd, főzd, párold!
A paradicsom lassú hőkezelésekor lebomlik a növényi sejtfal, ezáltal könnyebben szívódik fel testünkben a benne lévő likopin antioxidáns, mely képes megkötni a szabadgyököket, ezáltal védi a szervezetet a rák kialakulásától. Főzve egészségesebb. A más krónikus betegségek megelőzését is segítő likopinból többet tudunk magunkévá tenni, ha egy kis olívaolajjal készítjük el, mivel egy zsírban oldódó enzimről van szó.
A gombából sütés, főzés, grillezés közben szabadul fel több hasznos kálium.
A spenótot párolva fogyasszuk: a főzés révén több vasat, kalciumot és magnéziumot tudunk hasznosítani belőle. Csak addig főzzük, amíg a levelek összeesnek.
A padlizsán fogyasztása solanin (mérgező) tartalma miatt nyersen és/vagy éretlen állapotban nem ajánlott. A kocsányt leszámítva az érett példány minden része fogyasztható. A nagyobb példányokat használjuk krémek, levesek, töltött padlizsán készítéséhez.
Az édesburgonya húsos, gumószerűen megvastagodott gyökere szénhidrátban és (különösen a sárga húsú fajta) béta-karotinban gazdag. C-vitamin- tartalma 15-30 mg/100 g, de tartalmaz B1, B2, B6, és E vitaminokat is. A többi zöldségféléhez képest sok fehérje található benne, amelynek összetétele a tojáséhoz hasonló. Az édesburgonya gumóit sütve, párolva, grillezve, főzve, pürésítve, húsok mellé köretként vagy főzelékként fogyaszthatjuk, édes sütemény, lepény is készülhet belőle.
És végül a sárgarépa. A főzés megkönnyíti, hogy a bennük lévő antioxidánsok könnyebben beépüljenek szervezetünkbe, különösen a sárgarépában lévő béta-karotin, amit testünk A-vitaminná alakít át. A nyers sárgarépa polifenoljai segítenek megelőzni a rákos betegségeket és a szívünkre is jól hatnak. Főzéssel ezek az antioxidánsokhoz hasonló vegyületek lebomlanak, akárcsak a répában rejtőzködő drága vitaminok. Ugyanakkor azt is mondják, hogy a főtt répából több béta-karotin használható, mint a nyersből, ez a vitamin az A-vitamin elő vitaminja, mely a látásunk egészségét segíti. A sárgarépa nyersen és főzve is ajánlott.
Ezek után már nem csak szimplán megeszed a zöldségeket, hanem fajtájukhoz megfelelő módon elkészítve fogyasztod el őket, ugye?
Forrás:
zoldsalata
eatingwell
.hazipatika