Sokan irtóznak a lazac, a csirke, a halak és egyéb állatok bőrétől, persze most úgy értem, ha ételként fogyasztjuk – nem pedig divatdiktátorként felvenni és végigslattyogni vele az utcán. 🙂 Mi most a lazacsült bőréről ejtünk szót. ÉS egyáltalán hogy kell megsütni? Csekkold a videóban!
Bőrös lazac sütése!
Ami miatt érdemes megfontolni a bőr elfogyasztását, az a származása, illetve hogy milyen körülmények között került az asztalunkra. Mivel ha tenyésztett és esetleg a víz magas nehézfémtartalmú, vagy egyéb anyagokkal mérgezett, az egyértelműen a bőrrel érintkezik leginkább – így a fogyasztó szervezetébe is bekerül. Ezt kerüljük. Viszont! Ha friss és jó minőségű a lazac, akkor ne ódzkodj a bőrétől! MERT:
1. A bőr sokkal több ásványi anyagot és tápanyagot tartalmaz koncentráltan.
2. A lazac bőre ízletes!
3. Tele van omega-3 zsírsavakkal is. Mivel a szervezet nem képes az omega-3 zsírsav előállítására, így azt külső forrásból érdemes bevinni. Táplálkozási szakértők azt javasolják, hogy legalább heti 2-3 alkalommal érdemes zsíros halat fogyasztani a megfelelő zsírsav bevitel gyanánt.
A lazac rendkívül hideg óceánokban él. Így a bőrében a hőszigetelés és a megfelelő létfenntartás végett sok omega-3 halmozódik fel. Az omega-3 megvédi a szívünket és az érrendszerünket, kiváló hatással van a memóriára, csökkenti a depressziós tüneteket, segít a fogyásban és még a szemet is védi.
30% OFF mindenre a Peak Karácsonyi vásárban! Vigyél egészséges dolgokat Karácsonyi Ajándékba, az egész Családodnak!
4. Kutatások azt találták, hogy a lazac bőrével történő elfogyasztás segíthet a 2-es típusú diabéteszeseken. Az erős antioxidáns hatása miatt a sebek gyorsabban és hatékonyabban gyógyuljanak, illetve gátolja a vörösvértestek összetapadását is.
Diabéteszben szenvedőknek azért üszkösödik el a lába, mivel a vérlemezkék összetapadnak. Ahogy haladunk a végtagok felé, az erek egyre vékonyabbak, a nagy erekben könnyedén elférnek az összetapadt vörösvértestek, viszont a kisebb átmérőjűekben nem, A szerveknek csökken a vérellátása illetve idővel meg is szűnhet, ami a szövet elhalásához vezet.
5. Emellett a sok jó tulajdonság mellett a lazac bőre nagy mennyiségű fehérjetartalommal is bír.
Tehát a lazac az egyik legértékesebb fehérjeforrás a táplálkozási szempontból, amely különösen előnyös a diétázók számára. Gazdag omega-3 zsírsavakban, amelyek hozzájárulnak a szív- és érrendszeri egészség javításához, csökkentik a gyulladásokat, és támogathatják az egészséges koleszterinszint fenntartását. Magas fehérjetartalma miatt ideális a fogyókúrázóknak, mivel segít az izomtömeg megtartásában és fokozza a teltségérzetet, csökkentve az étvágyat .
A benne található D-vitamin elősegíti a kalcium felszívódását, ami fontos a csontok egészsége szempontjából, különösen azoknak, akik diéta során csökkentett kalóriabevitelt követnek . A lazacban található antioxidánsok, mint az astaxanthin, védelmet nyújtanak a sejtkárosodás ellen és lassítják az öregedési folyamatokat. Továbbá, a lazac rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a mentális egészség javításához is, mivel az omega-3 zsírsavak támogatják az agy működését, segíthetnek a depresszió és szorongás tüneteinek enyhítésében . A lazac alacsony szénhidráttartalmú, így kiválóan illeszkedik a keto- és paleo diétákba is. A B-vitaminokban gazdag lazac segíti az energiatermelést, és fontos szerepe van az anyagcserében .
A halfogyasztás egyéb előnyei közé tartozik a vércukorszint stabilizálása, ami különösen hasznos a cukorbetegek számára.
Hogyan érdemes elkészíteni, hogy finom is legyen?
Amikor a lazacot főzzük, füstöljük a bőre nyirkos és gumis hatású lehet. Ami valljuk be nem egy gasztronómiai élmény látszatát kelti. Azonban, ha grillezed vagy serpenyőben sütöd, a bőre finom roppanós lesz. A lazac sütésénél nagyon jó ötlet azért is a bőr meghagyása, mivel megóvja a húst a kiszáradástól és a leégéstől. Emellett még tálalásnál is nagyon szép ábrázatot kölcsönöz.
Hogyan érdemes sütni?
A sütést mindenképp közepes lángon érdemes végezni, mivel a túl magas hőfok hatására a fehérjéi kicsapódnak és akkor lesz olyan fehér színű kiválás a húson. Ami se nem finom, se nem szép.
Azt gondolom már tudjátok, hogy sütni csak zsíron szabad, mivel a növényi olajok a magas hő hatására károsodnak. Így a csodálatos olajokból – akár olíva olajból, ami kiváló – csinálunk egy nagyon rossz minőségű és eloxidálódott olajat, ami már felettébb káros. Szóval sütni ghí vajon, kókuszolajon vagy valamilyen állati zsiradékon érdemes, mint a mangalica vagy akár a kacsazsír.
> Peak-tipp! Ha diétázol, akkor pedig javasoljuk, hogy a kalóriamentes PAM olajsprayt részesítsd előnyben, Tökéletes húsok, halak, grillsajtok, zöldségek, krumpli készítéséhez, ropogóssá tételéhez! Nincs mellékíze, enyhe vaj ízű, így kifejezetten ízletes!
Most már csak annyi a dolgod, hogy elmész a közeli halashoz és beszerzed a kiváló minőségű szép vörös húsú lazacot.
A halaknál nagyon fontos, hogy minél frissebben kerüljön az asztalodra, mivel a halak nagyon gyorsan bomlásnak indulnak – így nem ajánlottak hisztamin allergiában/érzékenységben.
Ketogén diéta könnyen! Töltsd le INGYEN a felkészülésedhez!
Referenciák:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5192457/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4094407/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4094407/
Calder, P.C. (2020). Omega-3 fatty acids and inflammatory processes: from molecules to man. Biochemical Society Transactions, 48(1), 17-29.
Mozaffarian, D., Wu, J.H.Y. (2012). Omega-3 fatty acids and cardiovascular disease: Effects on risk factors, molecular pathways, and clinical events. Journal of the American College of Cardiology, 58(20), 2047-2067.
Volek, J.S., et al. (2008). Dietary protein and muscle retention during weight loss. British Journal of Nutrition, 100(2), 352-358.
Holick, M.F. (2007). Vitamin D deficiency. New England Journal of Medicine, 357(3), 266-281.
Guerin, M., Huntley, M.E., Olaizola, M. (2003). Haematococcus astaxanthin: applications for human health and nutrition. Trends in Biotechnology, 21(5), 210-216.
Su, K.P., et al. (2018). Omega-3 fatty acids in prevention of mood and anxiety disorders. Clinical Psychopharmacology and Neuroscience, 16(2), 85-95.
Kennedy, D.O. (2016). B Vitamins and the brain: Mechanisms, dose and efficacy—a review. Nutrients, 8(2), 68.
Lichtenstein, A.H., et al. (2006). Dietary fat and cardiovascular disease: a presidential advisory from the American Heart Association. Circulation, 114(1), 82-96.
Parker, R.W.R., Blanchard, J.L. (2020). Sustainability of global seafood needs. Nature, 591, 551–557.
