“A függőség ellentéte nem józanság. A függőség ellentéte a kapcsolat.” – Johann Harri, író Az alkohol nem véletlenül van jelen minden társadalmi rétegben. Az emberi természet olykor-olykor igényli a kevésbé egészséges dolgokat. Így van ez az alkohollal is. De miért?
Érdekesek lehetnek ezek a tények, amelyek miatt valóban iszunk. Hát akkor ezért:
– Az alkohol ideiglenesen, de csökkenti az idegességet.
– Az alkohol, ideiglenesen, de elnyomja a fájdalomérzetet. Ez lehet ÉRZELMI FÁJDALOM IS. (fokozza az endorfinok és a szerotonin kiválasztását)
– Az alkohol stimulálja a májat, hogy benne tárolt glikogént glükózzá alakítsa.
Ez a folyamat a magyarázata részben annak, hogy egy pohár bor után nagyon energikusnak, és bátornak érezzük magunkat.
A moderált alkohol fogyasztás azt jelenti, hogy 1-2 italt fogyasztasz el naponta. Az ilyen fogyasztásnak lehetnek jótékony hatásai, bár a legújabb kutatások már ebben sem biztosak. Ez a mennyiség kb. 14 gramm alkohol (ethanol):
– 120 ml bor (kb. egy pohár)
– 360 ml sör
– 45 ml valamilyen likőr
Mégis ezeken a mennyiségeket jóval gyakrabban túlteljesítjük. Az a kérdés, hogy miért? Nagyon egyszerű a válasz.
“A függőség ellentéte nem józanság. A függőség ellentéte a kapcsolat.” – Johann Harri, író
A világban egyre többen írják, üzenik azt, köztük Dr. Maté Gábor, a magyar származású függőségi szakember is: a függőségeinket az érzelmi veszteség, és a traumák okozzák. Az, hogy hogyan gondoskodunk magunkról alapvetően befolyásolja, hogyan érezzük magunkat, és jelentősen befolyásolja életünk hosszát és minőségét.
A kutatók és az egészségügyi szakemberek éveket szentelnek arra, hogy megfejtsék az emberi egészségmagatartás jelentős változatossága mögött rejlő rejtélyeket.
– Mi motivál egyes embereket arra, hogy az egészséges táplálkozást és a testmozgást helyezzék előtérbe, míg másokat nem?
– Milyen tényezők késztetnek egyeseket a drogok, az alkohol, az evés és a kockázatos szexuális viselkedés túlzásba vitelére, míg mások távol tartják magukat ezektől?
Na nézzük csak, függőek lennénk? Releváns a függőség mint téma, a Peak írásaiban? Mi a 10 leggyakoribb függőség most a világban:
– étel (túlevés)
– dohányzás
– játék
– internet
– szex
– vásárlás
– munka
– alkohol
– drogok
– szerencsejáték
Úgy tűnik ezekbe a kategóriákba majdnem mindannyian beletartozunk. Úgyhogy nézzük meg, mitől vagyunk FÜGGŐK? Mi az oka ennek?
Johan Harari ötlete az, hogy a kapcsolatok HIÁNYA okozza ezeket a függőségeket. A TED-en van videó is ehhez, itt: https://youtu.be/PY9DcIMGxMs
Ha a kapcsolat a függőség ellentéte, akkor az emberi kapcsolatok az idegrendszerre történő hatását kell vizsgálnunk. 2000 évben jelent meg “A szeretet általános elmélete” című tanulmány, melyet három pszichiátriai tanár együttműködése hozott létre, a Kaliforniai Egyetemen, San Franciscóban.
A szeretet általános elmélete, rámutat arra, hogy az embereknek társadalmi kapcsolatokra van szükségük az optimális agyfejlődés érdekében, és hogy a szeretett környezetben gondozott csecsemők pszichológiailag és neurológiailag „immunizáltak” a szeretet által.
Amikor a dolgok megnehezülnek a felnőtt életben, a szeretettel jól feltöltött gyermekkorban kialakult idegrendszer, arra alkalmassá teszi a felnőtteket, hogy érzelmileg rugalmasan álljanak minden új helyzethez, ami az Életben felmerül. A gyerekeknek egy dolgot kell tehát megadnunk szülőként: feltétlen szeretettel lenni irányukban. Garantálhatja a függőség mentességet felnőtt korban. Ezzel szemben azok, akik olyan környezetben nőnek fel, ahol a szerető gondoskodás instabil vagy hiányzik, kevésbé valószínű, hogy az érzelmi stresszel szemben rugalmasak.
Hogyan kapcsolódik ez a függőségekhez? Mi bajunk van érzelmileg, hogy függünk?
A trauma, a következetesen biztonságos és szerető környezetben való felnevelés szélsőséges ellentéte. Dr. Maté Gábor azt tanítja, hogy a szenvedélybetegekben, akikkel együtt dolgozik, rengeteg a gyermekkori trauma. Szegény srácok emiatt az érzelmi zavarok kezelésére csökkent kapacitással rendelkeznek, röviden: nem tudnak mit kezdeni érzelmileg az új vagy stresszes helyzetekkel, és így alakul ki valamiféle függőség.
Hogyan befolyásolja egy trauma a csatlakozási képességünket más emberekhez?
A mélyebb megértéshez azt kell tudnunk, hogy egy gyermekkori trauma azt üzeni a gyerekeknek: a világ már nem biztonságos, és az emberekben nem bízhatnak meg. Ez a bizalomérzet teljes megsemmisülése a gyerekekben, majd ez felnőttkorban is így marad. Az ilyen ember állandóan csőre töltött pisztollyal jár, jellemzőek az ilyen gondolatok: jobb egyedül, mint másokkal, nem kell nekem párkapcsolat, nem bízom meg senkiben.
Ez az emberi kapcsolatok teljes hiányához vezet, és ezt a hiányt igyekeznek ezek a felnőttek (és a fenitek alapján, igen szembesüljünk vele tehát, többé-kevésbé mi is) valamivel betölteni úgy, hogy a múlt érzelmi fájdalmát magukban, elkerüljék.
A függőség problémájának megoldása társadalmi szinten tehát egyszerű és könnyen megvalósítható. Ha szerető szülők vagyunk (és nem akkor szeretlek, HA….) akkor a függőség el is tűnhetne a világból.
Mégis, amíg eddig az álomig eljutunk, rá kell arra jönnünk, hogy ez folyamatos lelki, érzelmi munkát igényel, amelyre valljuk be, a lakosság kb. 2% hajlandó.
Nem az a kérdés tehát, hogy miért eszünk túl sokat, drogozunk, dolgozzuk halálra magunkat, vagy miért cigizünk, és hajkurásszuk az újabb párt, hanem ez a jó kérdés:
Mi fáj? Mitől van bennem fájdalom?
Mi a teendő, tehát merre vannak a gyógyulás gyökerei?
Bármit is csinálsz, ne próbálj meg menekülni a fájdalmadból. Legyél vele, érezd, fogadd el. Minden, a fájdalom elkerülésére tett kísérlet, MÉG nagyobb fájdalmat okoz. – A tibeti élet és halálkönyv
Na tehát, dióhéjban ennyi: ne kerülgessük, fojtsuk el, vagy meneküljünk előle, hanem álljunk már meg.
Portugáliában lefolyt egy teszt program, aminek a során 50%-kal csökkent a függő emberek száma a társadalomban. Ennek során csak annyi történt, hogy a szeretet hiányos környezetben felnőtt embereknek kialakították azt a környezetet, amellyel azok érezhették értéküket, a barátaik, az emberek, a KÖZÖSSÉG gyakran visszacsatolást adott arról, hogy értékesek, akkor is, ha a saját családjuk értéktelennek tartotta őket.
Tehát szép lassan, de haladjunk efelé: a túlevés, a drogok, a szexfüggőség, és a fenti függőségek érzelmi problémák, vagy inkább helyzetek, amiket meg lehet oldani, ki lehet javítani. Nem leszokni kell a fánkról, hanem kezelni a bennünk lévő érzelmi elakadásokat.
Kezdjük ott, hogy a ránk nézve negatív hatással lévő embereket dobjuk.
Keressük olyanok társaságát, akik képesek szeretetre, képesek minket értékelni, keressünk olyanokat akiktől TANULNI tudunk, és mindenkit rázzunk le, aki csak lefelé húz bennünket, akár tudattalanul, akár szándékosan.
Alkohol függőség
Az alkoholizmusból vagy más negatív függésből való kilábalás tehát nehéz, de abszolút lehetséges. Többféle módszer és eszköz létezik, amelyek közül mindenki a saját élethelyzetéhez, személyiségéhez és függőségének súlyosságához mérten választhat.
Az első lépés a gyógyulás felé az, hogy az illető felismeri: problémája van. Ez sokszor fájdalmas szembesülés, de a változás kulcsa. A belső motiváció – például család, egészség, munkahely megtartása – segíthet a cél elérésében. Ahhoz hogy elinduljunk ŐSZINTESÉGRE van szükség – saját magunkkal.
A terápiás folyamat során a függőség tárgyának használata helyett egészséges megküzdési stratégiákat tanul az illető. Fontos a stresszkezelés, a pozitív rutinok kialakítása (pl. sport, meditáció, kreatív tevékenységek). A baráti és családi környezet megváltoztatása (támogatóbbá tétele) is kulcsfontosságú. Szükség lehet egy jó segítőre, aki empatikusan áll hozzánk. Szeretettel ajánljuk Andrási Éva belső utazás terapeutát itt: https://www.andrasieva.hu/
A függőség kapcsán felmerült kérdésekre adott válaszok összetettek és széles körű viták tárgyát képezik.
A tudományos szakirodalom sokszínűsége az egészségmagatartás számos társadalmi meghatározó tényezőjét vizsgálja, a függőség genetikai markereinek egyre jobb megértésével párosulva. A szabad akarat fogalmát megkérdőjelező filozófiai érvek még azt is kétségbe vonják, hogy képesek vagyunk-e egészségünket és jólétünket illetően, értelmes döntéseket hozni.
Mindehhez hozzáadjuk a folyamatosan bővülő piacot, amelyet elárasztanak a látszólagos egészségügyi megoldások, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy mit együnk, mit igyunk, hogyan sportoljunk, hogyan éljünk. (A végleges megoldás, az EMBERBEN van, belül. )
→→★ Az egészségünkre való odafigyelés motivációját számos hagyományos és nem hagyományos hangból meríthetjük. A tényeken, divathóbortokon és befolyásolókon túl, azonban az “évszázadok bölcseiből” merített inspiráció új lendületet adhat az egészségre és boldogságra való törekvésünknek.
Mindannyian tapasztaljuk az egészségtelen impulzusokat: az egészségtelen ételek iránti vágyat, a tévézés iránti vágyat, a dohányzás vagy az alkoholivás iránti késztetést, vagy a kísértést, hogy a reggeli futás helyett inkább az ágyban heverészünk.
→→★ Miért tapasztaljuk ezeket az egészségtelen késztetéseket?
Az egészségünkre káros késztetésekkel pszichológiai tényezők, evolúciós örökségünk következményei, valamint társadalmi és kulturális ingerek együttes hatása.
→→★ Mindannyian hajlamosak vagyunk az egészségünkre káros késztetések kialakítására! Azaz a kérdés az, hogy hogyan kezelhetjük a Világból érkező egészségtelen impulzusokat?
Buddha tanításai arra bátorítanak, hogy üljünk le és tapasztaljuk meg a gondolatok, impulzusok, késztetések és érzések végtelennek tűnő hömpölygését, amelyek pillanatról pillanatra átjárnak minket.
Ennek a gyakorlatnak a célja, hogy felismerjük, hogy ezek a gondolatok és érzések, és késztetések nem “te” vagy, és hogy felszámoljuk a ragaszkodást és a kapaszkodást, amit a múló mentális és érzékszervi folyamatok iránt érzünk.
A kutatók és az egészségügyi szakemberek kezdenek a mindfulness egészségügyi előnyei mellett érvelni. Ha egyszerűen felismerjük, hogy az általunk tapasztalt egészségtelen impulzusok múlóak, és nem a lényünk velejárói, jelentősen csökkenthetjük a felettünk gyakorolt hatalmukat.
→→★ Ez elvezet minket a következő kérdésünkhöz: Ha ezek a belső ingerek, és késztetések vagy impulzusok nem hozzám tartoznak, akkor mik azok, és miért merülnek fel?
Charles Darwin felvetése, miszerint a fajok a természetes szelekció folyamatán keresztül fejlődnek az idők során, megnyitotta az utat az emberi viselkedés evolúciós szemszögből történő megértéséhez.
Az evolúciós mismatch-hipotézis azt állítja, hogy számos kifejlődött viselkedési tendenciánk nem illik jól ahhoz, ahogyan ma élünk. Ennek oka, hogy az a környezet, amelyben viselkedési és pszichológiai mechanizmusaink kifejlődtek, nagyban különbözött attól a modern világtól, amelyben most élünk.
A mai világban azonban, ahol a kalóriadús élelmiszerek bőségesen rendelkezésre állnak, az evolúciós alkalmazkodás túlfogyasztásra késztethet bennünket, ami elhízáshoz és a kapcsolódó betegségekhez vezethet.
– Tehát Buddha segíthet nekünk felismerni, hogy a túlevés vagy az alkohol, szex iránti késztetésünk CSAK átmeneti, azaz nem kell neki engedelmeskednünk.
– Darwin pedig megtanít minket arra, hogy elgondolkodjunk azon, milyen előnyökkel járt volna ez a késztetés őseink számára, ami MOST MÁR NEM ELŐNY.
Ezek a felismerések segíthetnek megérteni az egészségtelen impulzusokkal kapcsolatos tapasztalatainkat, és gondolatainkat és viselkedésünket az egészségesebb választások felé terelni, azaz elmélyíthetjük a TUDATOSSÁGUNKAT.
Szeretettel ajánljuk másnaposság esetén az SOS segítséged, ami a Magnesium Citrát!
A Mr. Olympia 2. helyezett, és Arnold Classic győztes Mike Sommerfeld tippjei, Neked is elérhetőek!
Kérd el INGYEN a tudásanyagot!

Referenciák:
https://en.wikipedia.org/wiki/A_General_Theory_of_Love
https://truthout.org/articles/portugal-cut-addiction-rates-in-half-by-connecting-drug-users-with-communities-instead-of-jailing-them/
Dr. Máté Gábor, orvos
Richard Brown, pszichológus
Zen Buddhizmus
Peak