A cukoralkohollal való összegzés második része a cukorhelyettesítőkről. Az első részt megtalálod ide kattintva.
A soron következő édesítő, a Lactitol, ez egy alacsony kalóriaértékű, kb. 40%-os édességű anyag az asztali cukoréhoz viszonyítva. Felhasználják cukormentes cukorkákban, süteményekben, csokoládékban és jégkrémekben. A kutatások alapján azt mondhatjuk erről az édesítőről, hogy teljesen biztonságos, továbbá az a tény is felhasználóbaráttá teszi, hogy ezzel is elkerülhető a fogszuvasodás, mivel a szájban lévő baktériumok nem képesek a megerjesztésére, ebből adódóan szájszagot sem okoz. Úgy mint az előzőekben ismertetett cukoralkoholok, ez sem emeli a vér cukorszintjét. Egy gramm laktitol 2 kcal-t tartalmaz, szóval átlagosnak mondható a poliolok közt. Az előállítása tejsavófehérjéből indul ki.
Édesítőszer
A maltitol a szukróz édességének 75-90%-ával rendelkezik, közel azonosak a tulajdonságai más téren is, kivételt képez ez alól a karamellizálódás. Az asztali cukor kiváltására szokás használni, mivel sokkal kevesebb kalóriát tartalmaz, nem okoz fogszuvasodást és kisebb mértékű a vércukorszintet befolyásoló hatása. A maltitolt a maltóz hidrogénezésével állítják elő, keményítőn keresztül (ez a szintézis első lépése). Az erős édesítő értéke miatt, nem szükséges más édesítőkkel összekeverve felhasználni a termékekben. Sokkal lassabban szívódik fel, mint a szacharóz, ezen tulajdonsága miatt sokkal jobb ötlet használni diabéteszes betegeknek is. Aki eléri a napi 100 grammot ebből a cukoralkoholból, az hashajtó hatásra is számíthat. Egy gramm maltitol 2.1 kcal-t tartalmaz és a szintézis kiinduló anyaga a keményítő.
Természetes édesítőszer
A mannitol ozmotikus diuretikum (vízhajtó) és enyhe módon tágítja a vese ereit. Első alkalommal a mannakőris nevű növényből izolálták, a nevét pedig egy bibliai ételről, a mannáról kapta, így lett a neve mannit vagy mannitol. Keményítő redukciójával állítják elő, a vizes oldatát használják pH beállításra is, mivel gyengén savas anyagról van szó. 20 grammnál nagyobb egyszeri orális adagolás esetén hashajtó hatással kell számolni.
A szorbit megtalálható sok bogyós gyümölcsben, a nevét is egy Sorbus sucuparia -madárberkenye- nevű növényről kapta, amiből először izolálták az 1872-es évben. Viszont felhívnán a figyelmet arra, hogy nem jó ötlet, ha most nekiállunk berkenyét enni, mivel csak kis mennyiségben tartamazza a szorbitot, viszont lekvár és zselé készítéséhez ideális lehet. Az 1950-es évektől kezdődően az ipar nagy előszeretettel használta, egyrészt mivel újdonságról lévén szó, másrészt az új alkalmazási területek miatt. Felhasználták az édesítő tulajdonságán kívül még kozmetikai készítményekben -a humectant- is. Grammonként 2.6 kcal energiát tartalmaz, viszont nem emeli a vércukrot.
Xylitol egy a szukróz édesítő erejével egyenértékű cukoralkohol, viszont a kalóriatartalma grammonként csak 2.4 kcal, ami nem mondható soknak, mindezek mellett a vér cukorszintjét sem befolyásolja. Mint legtöbb cukoralkohol, ennek a fogyasztása is okozhat, emésztési panaszokat, puffadást, fújódást, viszont ehhez nagyobb adagok bevétele szükséges szinte minden esetben. Kis adaggal érdemes próbálkozni. Ezt a cukoralkoholt először nyírfából vonták ki a huszadik században és európában tett nagy hírnévre szert, mint a cukorbetegek édesítője.
A legnagyobb előállító cég a Dán Danisco nevű cég. A xylitolt “fogbarát” édesítőnek is nevezik, mivel a szájban lévő baktériumok nem képesek a fermentálására, továbbá kellemes hűsítő ízt kölcsönöz, ami kiváló a szájápolási termékek piacán is.
Kisállatoknak nem szabad olyan ételt adni, ami xylitolt tartalmaz, mert nekik káros, erre mindenki figyeljen oda. Az osteoporosis, vagyis a csontritkulás kezelésében is használatos.
Ez volt pár napjainkban is használt édesítő, amelyek szélesebb körben terjedtek el. Használjátok őket bátran, sütéshez főzéshez, csak mint mindennel, tartsatok mértéket és akkor biztosan nem fog okozni semmiféle nemkívánatos mellékhatást!
Láss tisztán, dönts felelősséggel!