Vajon az édesburgonya valóban egészségesebb, mint “normál” burgonya? A vörös húsok tényleg a sírba visznek? Ha hallottál már ehhez hasonló állításokat, akkor mindenképp olvass tovább.

A sok fehérje károsítja a veséket!

Kezdjük talán az egyik legelterjedtebb tévhittel, miszerint a túl sok fehérje fogyasztása káros a veseműködésre. A feltevés 1983-ból származik, a kutatók rájöttek arra, hogy a fehérjék fogyasztása növeli a GFR szintet – glomeruláris filtrációs ráta. A GFR tulajdonképpen azt mutatja, hogy a veséd percenként mennyi vért képes megszűrni.

A tudósok következtetésként azt vonták le, hogy a megnövekedett GFR szint miatt – amit a magas fehérjefogyasztás okoz – a veséd nagyobb munkának van kitéve. Az eredmények azonban egy kissé túl lettek magyarázva. Bár a fehérjefogyasztás valóban növeli a GFR szintet, ez azonban semmiféle plusz munkára nem kényszeríti a vesét. A lényeg, hogy életminőségednek és céljaidnak megfelelően táplálkozz, ha nem vagy testépítő, nem sportolsz intenzíven heti szinten 6-7 alkalommal, akkor valóban nem lesz szükséged akár 2 g/testsúlykilogramm fehérjére naponta. Lődd be a normál értéket 1,3-1,5 g közé.

33,5% OFF mindenre a Peakshopban! Kezd az ÚJ évet, még egészségesebben, a Peakkel!

Az édesburgonya egészségesebb!

Az állítás Amerikából ered, mivel ott a legmagasabb a sültkrumplik fogyasztási aránya, amit összekapcsoltak a különböző szív-és érrendszeri problémák, cukorbetegség és elhízottság kialakulásával. Míg az édesburgonya leginkább csak az egészséges étrendben fordul elő – hasábburi nem igazán kelendő belőle a gyorséttermek kínálatában – ezért csak, mint pozitív hatású élelmiszerként hallhattál róla. Ez azonban így nem állja meg a helyét, ugyanis egyiket sem lehet károsnak és jótékonynak beállítani.

Az édesburgonya és a normál burgonya kiegészítik egymást, egyik sem feltétlenül jobb, mint a másik. Például az édesburgonya valóban gazdagabb vitaminokban és rostokban, de a normál burgonya sokkal több ásványi anyagot tartalmaz, mint a vas, magnézium és kálium. Bár az édesburgonya glikémiás indexe sokkal alacsonyabb, de a fehér burgonya általában a mellé járó tranzsírsavaktól, krémes szószoktól és sótól kap olyan rossz értékeket. A probléma az összehasonlításnál ered, de ha megfelelően készíted el, akkor nem kell azon gondolkodnod, hogy édes-vagy fehér burgonyát használsz a menühöz.

A vörös húsok rákot okoznak!

1986-ban japán kutatók felismerték, hogy azoknál a patkányoknál, amelyeket “heterociklikus” aminokkal (a húsok magas hőn történő túlsütése során keletkező vegyületek) tápláltak, jóval nagyobb arányban alakultak ki rákos megbetegedések.

A kukoricaszirup jobban hizlal, mint a sima cukor!

Ez egy kicsit hasonlít az édes burgonya és a fehér burgonya helyzetérem, valamint az amerikaiak táplálkozási szokásaira. 2002-ben Amerikában jelentősen megugrott a kukoricaszirup és fruktóz fogyasztásai aránya, amit összefüggésbe hoztak a megnövekvő elhízással és egyéb betegségek kialakulásával. A valóság azonban az, hogy mind a kukoricaszirup valamint az asztali cukor hasonló mennyiségű fruktózt tartalmaznak. Nincs rá bizonyíték, hogy egyik rosszabb lenne a másiknál, egy a biztos, hogy mindkettő ugyanolyan mértékben hizlal!

A só magas vérnyomás okoz!
A megállítás 1940-ből ered, amikor a Duke Egyetem kutatója, Walter Kempner sómegvonással kezelte a magas vérnyomással küszködő pácienseit. A két dolog azonban nem függ össze. Most, ha már kialakult a nálad a betegség, hasznos lehet a bevitt só mennyiségének korlátozása. Az alacsony káliumszint ugyanolyan hatással lehet a vérnyomásodra, mint a túlzott sófogyasztás.

A lényeg, hogy törekedj káliumban gazdag ételek fogyasztására, egyél minél több zöldséget, gyümölcsöt és hüvelyeseket. Például a banán, spenót, burgonya és a legtöbb babféle akár 400 mg káliumot tartalmazhat adagonként.
Nagyon sok hasonló tévhit terjeng az élelmiszerekkel kapcsolatban (is), aminek nem árt, ha előtte utána nézel, még mielőtt elhiszed.

Élelmiszerek

Káros élelmiszerek

Ketogén diéta könnyen! Töltsd le INGYEN a felkészülésedhez!