-+=
Olvasási idő: 3 perc

Vajon az édesburgonya valóban egészségesebb, mint “normál” burgonya? A vörös húsok tényleg a sírba visznek? Ha hallottál már ehhez hasonló állításokat, akkor mindenképp olvass tovább.

A sok fehérje károsítja a veséket!

Kezdjük talán az egyik legelterjedtebb tévhittel, miszerint a túl sok fehérje fogyasztása káros a veseműködésre. A feltevés 1983-ból származik, a kutatók rájöttek arra, hogy a fehérjék fogyasztása növeli a GFR szintet – glomeruláris filtrációs ráta. A GFR tulajdonképpen azt mutatja, hogy a veséd percenként mennyi vért képes megszűrni.

A tudósok következtetésként azt vonták le, hogy a megnövekedett GFR szint miatt – amit a magas fehérjefogyasztás okoz – a veséd nagyobb munkának van kitéve. Az eredmények azonban egy kissé túl lettek magyarázva. Bár a fehérjefogyasztás valóban növeli a GFR szintet, ez azonban semmiféle plusz munkára nem kényszeríti a vesét. A lényeg, hogy életminőségednek és céljaidnak megfelelően táplálkozz, ha nem vagy testépítő, nem sportolsz intenzíven heti szinten 6-7 alkalommal, akkor valóban nem lesz szükséged akár 2 g/testsúlykilogramm fehérjére naponta. Lődd be a normál értéket 1,3-1,5 g közé.

50% OFF (minden 2.) + AJÁNDÉK diétás Dió v. Mákkrém is a Tiéd - cukimentes ROLÓVAL!

Az édesburgonya egészségesebb!

Az állítás Amerikából ered, mivel ott a legmagasabb a sültkrumplik fogyasztási aránya, amit összekapcsoltak a különböző szív-és érrendszeri problémák, cukorbetegség és elhízottság kialakulásával. Míg az édesburgonya leginkább csak az egészséges étrendben fordul elő – hasábburi nem igazán kelendő belőle a gyorséttermek kínálatában – ezért csak, mint pozitív hatású élelmiszerként hallhattál róla. Ez azonban így nem állja meg a helyét, ugyanis egyiket sem lehet károsnak és jótékonynak beállítani.

Az édesburgonya és a normál burgonya kiegészítik egymást, egyik sem feltétlenül jobb, mint a másik. Például az édesburgonya valóban gazdagabb vitaminokban és rostokban, de a normál burgonya sokkal több ásványi anyagot tartalmaz, mint a vas, magnézium és kálium. Bár az édesburgonya glikémiás indexe sokkal alacsonyabb, de a fehér burgonya általában a mellé járó tranzsírsavaktól, krémes szószoktól és sótól kap olyan rossz értékeket. A probléma az összehasonlításnál ered, de ha megfelelően készíted el, akkor nem kell azon gondolkodnod, hogy édes-vagy fehér burgonyát használsz a menühöz.

A vörös húsok rákot okoznak!

pasis-feliratkozo-1-FB-1200x12001986-ban japán kutatók felismerték, hogy azoknál a patkányoknál, amelyeket “heterociklikus” aminokkal (a húsok magas hőn történő túlsütése során keletkező vegyületek) tápláltak, jóval nagyobb arányban alakultak ki rákos megbetegedések.
Így terjedt el, miszerint a túl sok húsfogyasztás – különösen a vörös húsoké – kedveznek a rákos sejtek kialakulásának. Ettől függetlenül eddig még soha nem találtak ok-okozati összefüggést a rákos megbetegedések és a vörös húsok fogyasztása között. Ha szereted a húst, nem kell lemondanod róla, az eljárásra, ahogyan készíted, viszont figyelj oda!

A kukoricaszirup jobban hizlal, mint a sima cukor!

Ez egy kicsit hasonlít az édes burgonya és a fehér burgonya helyzetérem, valamint az amerikaiak táplálkozási szokásaira. 2002-ben Amerikában jelentősen megugrott a kukoricaszirup és fruktóz fogyasztásai aránya, amit összefüggésbe hoztak a megnövekvő elhízással és egyéb betegségek kialakulásával. A valóság azonban az, hogy mind a kukoricaszirup valamint az asztali cukor hasonló mennyiségű fruktózt tartalmaznak. Nincs rá bizonyíték, hogy egyik rosszabb lenne a másiknál, egy a biztos, hogy mindkettő ugyanolyan mértékben hizlal!

A só magas vérnyomás okoz!
A megállítás 1940-ből ered, amikor a Duke Egyetem kutatója, Walter Kempner sómegvonással kezelte a magas vérnyomással küszködő pácienseit. A két dolog azonban nem függ össze. Most, ha már kialakult a nálad a betegség, hasznos lehet a bevitt só mennyiségének korlátozása. Az alacsony káliumszint ugyanolyan hatással lehet a vérnyomásodra, mint a túlzott sófogyasztás.

A lényeg, hogy törekedj káliumban gazdag ételek fogyasztására, egyél minél több zöldséget, gyümölcsöt és hüvelyeseket. Például a banán, spenót, burgonya és a legtöbb babféle akár 400 mg káliumot tartalmazhat adagonként.
Nagyon sok hasonló tévhit terjeng az élelmiszerekkel kapcsolatban (is), aminek nem árt, ha előtte utána nézel, még mielőtt elhiszed.
elelmiszerek-karos-hatasa

Élelmiszerek

Káros élelmiszerek

Vidd bátran, örülünk, hogy adhatunk neked!