A Harvard Egyetem nem kevesebbre vállalkozott, minthogy végigkövesse emberek életét tizenéves koruktól kezdve, egészen addig, amíg megöregszenek. Boldogok, és egészségesek maradtak-e? S ha igen, mi a titkuk?
Boldog élet
Manapság a fiatalok gazdagságra és hírnévre vágynak, és persze arra, hogy ebben az áldott állapotban jó sok pénzzel tudjanak gazdálkodni. Ez az életcéljuk. Tisztában vannak azzal, hogy nem hull csak úgy az ölükbe a pénz (legalábbis igen keveseknek), ezért olyan keményen dolgoznak, ahogy csak erejükből telik. De tényleg ez a boldogság kulcsa?
Láttam egy előadást a minap, melyben Robert Waldinger pszichológus beszélt arról a csodálatos felfedezéséről, melyet a Harvard Egyetem felnőttek változásait vizsgáló kutatás vezetőjeként tapasztalt meg. Ez az eddigi legnagyobb méretű kutatás boldogság-tárgykörben. 75 éven keresztül kérdezték meg évről-évre ugyanattól a 724 embertől, hogyan alakult a családi életük, egészségük, munkájuk. Kíváncsi vagy az eredményre?
1938 óta két csoport életét követték nyomon. Az egyik csoport tagjai másodévesek voltak a Harvardon, míg a másik csoport csupa olyan fiúból állt, akik Boston legszegényebb negyedéből valóak voltak. Interjút készítettek velük, orvosi vizsgálatokat végeztek rajtuk, beszélgettek a szüleikkel. Mindannyian más életutat jártak be, szociális létrán fel és le. Sőt, az egyikük az Egyesült Államok elnöke lett. Az alanyokat kétévente hívták fel a kérdezőbiztosok, és elküldtek egy, az életükre vonatkozó kérdéssort. Interjút is készítettek velük, átvizsgálták az orvosi papírjaikat, vérvételre, és agyröntgenre is sor került. Sőt, beszélgettek a hozzátartozóikkal is. Kutatók több nemzedéke tartotta szívügyének ezt a projektet. A megkérdezett 724 emberből 60 még él, többségük 90 éves is elmúlt. A munka pedig folytatódik, a gyerekeik is vállalták a részvételt, ők több, mint 2000-en vannak.
Boldog élet titka
Mi A Boldogságod Titka?
Több tízezer oldalnyi információ gyűlt így össze. Ebből már csak kisülhet egy jó tanulság, ugye?
A tanulság megdöbbentő, de annyira kézenfekvő, ősi bölcsesség, hogy sokan a boldogság hajszolásakor erre nem is gondolnak. Ezek az emberek ugyanis egytől-egyig azt erősítették meg, hogy boldogságunkat és egészségünket a jó kapcsolatok őrzik meg. Összefoglalva, és a kutatás alanyainak beszámolói alapján ez annyit jelent, hogy:
- Azok a boldogabbak, és egészségesebbek, akiknek több a közösségi kapcsolatuk. Sőt, tovább is élnek azoknál, akik magányosan élnek. Persze, nem a barátok száma fontos, hanem a közeli kapcsolataink minősége, azok szeretettel teli volta. A szoros kapcsolatok gátolják az öregedést.
- A magány mérgező. Az elszigetelt emberek egészsége, agytevékenysége előbb kezd el hanyatlani, és rövidebb ideig is élnek. Azok viszont, akik érzik, hogy tartoznak valakihez, és számíthatnak valakire, élesebb memóriával bírnak.
- A veszekedésekkel teli házasság még a válásnál is rosszabb hatással van az egészségre. Azok, akik a rossz kapcsolatuk ellenére is együtt maradtak, betegségüket sokkal nehezebben élték meg, fájdalmaik felerősödtek, és a hangulatuk is rosszabb volt.
Ez mind szép, és jó, de… Emberek vagyunk, a kapcsolatok bonyolultak, és gondoskodni valakiről, nos, egy életen át tart. Ezért hátrálnak sokan a magányos életmód felé. Ahhoz viszont, hogy boldog legyél, csak bensőséges kapcsolatokra van szükséged. Másképp nem tudod megoldani. Az ember társas lény. A jó élethez vezető út jó kapcsolatokkal van kikövezve. Tölts hát időt a családoddal, és a barátaiddal!
„Az élet olyan rövid, hogy nincs benne idő veszekedésre, bocsánatkérésre, megbánásra, számonkérésre. Csak a szeretetre van idő, és ha szabad így kifejezni magam, csak egy pillanat van rá.”
Forrás: ted.com