Avagy hogyan mérjük a változást? Mit mérjünk? Van-e ideális testsúly?

Kezdő életmódváltóként szinte mindenki beleesik abba a hibába, hogy csak az érdekli, hogy mennyit mutat a mérleg. És persze a legjobban akkor érzi magát, ha az a szám gyorsan csökken. Pedig ez nagyon nincs jól… Aztán kicsit kutakodik, olvas a fogyni vágyó, és találkozik a BMI-vel, azaz a testtömeg index fogalmával. Ez már a magasságot is figyelembe veszi, de mást nem. Aztán jön a testzsírszázalék fogalma, ami már közelebb visz az igazsághoz.

Melyik mérőszám mit mutat meg rólad? Kell-e, hogy a testsúlyod, vagy a testzsírszázalékod határozza meg azt, hogy hogy érzed magad a bőrödben? Mindjárt utánajárunk!

Testzsírszázalék

Mennyit számítanak a kilók?

Kezdjük a legegyszerűbbel és legfontosabbal: nem az a fő, hogy mit mutat a mérleg! Attól, hogy könnyebb vagy, nem biztos, hogy jobban nézel ki és egészségesebb vagy. És ha nehezebb vagy, az sem azt jelenti, hogy tutira izmosabb lettél, vagy hogy gyorsan feljött rád pár kg háj. Lehet, csak sokat ettél, vagy ittál (az elfogyasztott szénhidrát és só rengeteg vizet tud visszatartani (nem beszélve a hormonszintek napi, illetve havi változásairól), ami miatt a nap végére, illetve egyik napról a másikra akár 1-2 kilóval is nehezebb lehetsz) és pillanatnyilag nehezebb vagy. Előfordulhat, hogy másnap reggel meg majd ugyan annyival könnyebb leszel.

Nézzük, mi a helyzet a testzsírszázalékkal!?

30% OFF mindenre a Peak Karácsonyi vásárban! Vigyél egészséges dolgokat Karácsonyi Ajándékba, az egész Családodnak!

Először is megjegyezném, hogy teljesen pontos mérővel még nem találkoztam. Van a legrégebbi eszköz, a tolómérő. Ezzel ténylegesen a bőröd alatti zsírt méred (bőrredő mérés), azonban pontosan, mindig ugyanott kell mérned és a képlet, amivel a mért mm-es adatokat testzsírszázalékra váltod, csak egy becslést ad. Aztán vannak a szobamérlegek és hasonló készülékkel, amikre ráállsz és Bioelektromos Impedancia Analízis (BIA) elvén mérnek. Ez a módszer a testszövetek elektromos vezetőképességének a különbözősége alapján vizsgálja a test összetételét. Oké, de a mérleg nagyrészt csak az alsótested veszi figyelembe. Plusz ez is képletekkel számol magasság, testsúly, életkor, nem és néha aktivitás alapján, amit te adsz meg neki.

Hasonló a helyzet azokkal az eszközökkel, amelyeknél nem csak mérleg van, hanem kézzel is megfogod őket, tehát ezek a felsőtestben is mérnek valamit. Csakhogy ezek a gépek messze nem pontosak, itt sem mindegy, hogy a nap melyik szakában mérsz, mennyit ettél, ittál már aznap, mennyire nedves a bőröd, stb.

Ettől függetlenül, ha mindig ugyan olyan körülmények között – a legjobb reggel, éhgyomorra – mérsz és mindig ugyan azzal a készülékkel, ugyan olyan beállításokkal, akkor a változások nyomon követésére teljes mértékben megfelelőek. Manapság az eredetileg csontsűrűség mérésre használt DEXA mérést tartják valóban pontosnak, amikor ténylegesen megröntgenezik az egész testet és ebből derül ki minden a testösszetételről: izmok, zsír, víz, csontok.

Mennyit számít a testzsírszázalék? Térjünk a lényegre!

Nos, a testösszetételt nem csak a testzsírod mennyisége és aránya határozza meg. Hiába tudod mondjuk a legpontosabb létező mérővel, hogy neked 15% a testzsírod, lehet mégsem nézel úgy ki, mint az ugyan ilyen testzsírral rendelkező sportolónők. Az is lényeges ugyanis, hogy emellett a testzsírszázalék mellett izmos vagy-e. Tehát egyáltalán nem mindegy, hogy adott testzsírszázalék mellett mennyi izom van rajtad!

Például vegyünk az egyszerűség kedvéért 2 lányt, akiknek 20-20% a testzsírjuk, de az egyikük 50, míg a másik 60 kg. Ez azt jelenti, hogy az 50 kg testsúlyú lányon 10 kg, a 60 kg-oson 12 kg zsír van. Oké, akkor az 50 kilós zsírmentes tömege (nem az izomtömege!) 40 kg, a 60 kilósé 48 kg. A csontozat, belső szervek, egyebek közti súlykülönbség elenyésző, így látható, hogy aki a nehezebb közülük, azon tuti 6-8 kg-val több izom van, de csak 2 kg-mal több zsír és épp ezért teljesen máshogy is fog kinézni.

És akkor jöjjön képbe a magasság is. Tegyük fel, hogy mindketten 160 cm-ek. Ilyenkor mindketten sportosan fognak kinézni, az 50 kg-s is izmos lesz, vékony, míg a 60 kg-s már látványosabban izmos, erősebb alkat. Ha meg mondjuk mindketten 175 cm magasak, akkor az 50 kg-s nagyon sovány lesz, míg a 60 kg-s is vékony, de sportosabb alkatú.

Pont ezért a testtömegindex sem mérvadó, csupán annyit jelent, hogy a magasságodat is figyelembe veszi a testtömeged mellett. Azt, hogy az a tömeg miből van, zsírból, izomból, vízből, ruhából, kajából, vagy bármiből, amit el tudsz képzelni, figyelmen kívül hagyja.

Látható tehát, hogy sok minden számít nem csak a testsúly, vagy csak a testzsír, hanem ezek együtt a magassággal és egyéb adottságokkal (pl. csontozat, ízületek formája, vastagsága).

Ezért nem kell a számokon rágódni. Sem a testsúlyon, sem a testzsíron. Nem szabad, hogy ezek a számok határozzák meg a hangulatodat. Mindegyik jó iránymutatást jelent abban, hogy jól haladunk-e a célunk felé – legyen az fogyás, vagy izomtömeg növelés – de önmagában egyik sem mérvadó. Higgy a tükörnek!

Vidd el a BOMBABIZTOS és CUKORMENTES bejgli receptet - amit a Peak CUKRÁSZA készített.