Ki ne akarna „bombaformát”? Amikor erre gondolunk, mindig a száraz zsírmentes izomzat jut az eszünkbe, de vajon az ennyire kidolgozott és látványosan felszínre hozott izomzatú test valóban egészséges? Szükségünk van-e zsírra? És ha igen, mennyire? Ha már Te is feltetted magadban ezeket a kérdéseket, ez a cikk neked szól!
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ 10 legsúlyosabb problémájának egyike az elhízás, amely a dohányzás után a legkönnyebben megelőzhető egészségügyi kockázat növelő tényező lenne. Nagyon sokat olvashatunk arról, hogy a túl magas testzsírszázalék milyen ártalmas az egészségre. Arról azonban már jóval kevesebb helyen találunk konkrét adatokat, hogy mi is számít túl magasnak.
Természetesen, ahogyan a legtöbb anyagcserével összefüggő témában itt is nagy a különbség a férfiak és a nők, valamint az egyes életkorok között. A különbségek ráadásul igen nagyok, a két nem valamint a korcsoportok esetében teljesen más számít még „egészségesnek” illetve „elfogadhatónak”. A test optimális zsírmennyisége a gyermekek növekedésével folyamatosan változik, a nagyjából 18-20 éves korunkban alakul ki a végleges testzsírtartalom arány. Nem véletlen, hogy gyermekek esetén igen kevés a nyilvánosság számára is elérhető fórum áll rendelkezésre; a legtöbb kalkulátor és módszer csak a 20 év feletti korosztályokkal foglalkozik, ezért, ha fiatalabb családtagunk vagy barátaink egészségéért aggódnánk, mindenképpen javasoljuk neki, hogy, amennyiben megbízható diagnózist szeretne, az önvizsgálat helyett forduljon szakemberhez!
Más szakemberek szerint:
BMI szerint (Forrás: Kalabay(2012): Családorvoslás a napi gyakorlatban):
18,5 alatt Alultáplált
18,5-24,9 Egészséges
25-29,9 Túlsúly
30-34,9 Elhízás (első fokozatú)
35-39,9 Súlyos elhízás (második fokozatú)
40 felett Igen súlyos (morbid, harmadfokú) elhízás
A túl magas testzsírszázalék (túlsúlyos és elhízott állapot) többek között jelentős mértékben növeli a kardiovaszkuláris megbetegedések, a különböző anyagcserezavarok. illetve daganatos megbetegedések kockázatát.
Mennyire egészségtelen az alacsony testzsírszázalék?
Az egészségtelenül alacsony testzsírszázalék szintén ártalmas. Testzsír hiányában nemcsak a normális energia háztartás borul fel, hanem ebben az esetben a hormon-, immunrendszer működése is zavarttá válhat, illetve a test könnyen kimerül. A visceláris zsír, vagyis hasüregi zsír a májat, a szívet, a veséket és a hasnyálmirigyet borító szövet. Elsődleges feladata, hogy mechanikai és hővédelmet nyújtson ezeknek a létfontosságú működésű belső szerveknek.
Elsősorban azért veszélyesek az egészségre, mert hormonszerű anyagokat (például stresszhormon agonista vegyületeket, gyulladási faktorokat) is termelnek. Számos olyan fehérje molekulát termel, amelynek szerepe van az inzulin rezisztencia kialakulásában is. Amennyiben a zsírtömeg krónikusan nagy lesz, ezek a hormonok már képesek lesznek befolyásolni a test normális működését. A jelenlegi kutatások alapján úgy tűnik, hogy krónikusan nagy mennyiségben a hasi zsírszövet által termelt kémiai anyagok számos más káros hatásuk mellett növelik a stroke, infarktus, rák, illetve a kettestípusú cukorbetegség kockázatát is.
Hogyan harcolj az elhízás ellen?
Az elhízás ellen, amely több ok miatt is kialakulhat (gyógyszerek mellékhatásaként, alveoláris hypoventillatió hatására, tartós kalóriatöbblet miatt, hormonzavarok esetén) számos módon harcolhatunk:
Mozogj többet! Már heti 3*1 óra könnyű testmozgás is jelentős mértékben elősegíti az egészséges testarányok kialakítását.
Egyél változatosan és egészségesen! Kerüljük a túl nagy vagy túl kis adagokat! Ha figyelünk a szervezetünk igényeire, igen könnyen kialakítható a számunkra is hosszú távon egészséges étrend! Ha mindezek mellett, még egy kis löketre is szükséged van, számos termogén és természetes zsírégető közül tudsz választani, amely kellő mennyiségű mozgás és megfelelő étrend mellett könnyebbé teheti a fogyást.
Testzsír
Testzsír arányok
Források:
Kalabay L. (szerk.) (2012): Családorvoslás a napi gyakorlatban – Semmelweis Egyetem, Budapest
Tulassay Zs.(2011):A belgyógyászat alapjai 2. – Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest
Farkas Jés mtsai. (2013) as a major public health problem: frequent, costly, and deadly. J Cachexia Sarcopenia Muscle 4(3):173–8
Maffetone és mtsai. (2016).: Overfat and Underfat: New Terms and Difinitions Long Overdue – Public