Azt hiszed, hogy képtelen vagy a futásra? Dehogy! Ismerd az én történetem, ami segíthet neked is, hogy jótékony futóvá válj!

Egy kis bevezetés a futással kapcsolatos kis világomba: el kell, hogy mondjam neked sosem szerettem futni, olyannyira nem, hogy a középiskolás Cooper teszt eredménye mindig siralmas lett. 12 percen át futni, de mégis minek, meg különben is, normálisak ezek? Már a 2. percben sétáltam, hiszen ez nem megy, meg tök unalmas, csak futsz a semmibe, aztán egyszer csak jön egy szalag, amit átszakítasz vagy átfutsz azon a bizonyos célvonalon… Nem túl izgalmas, miért csinálják ezt oly sokan – vetődött fel bennem a kérdés!? 2012 tavaszán minden megváltozott, amikor részt vettem egy életmódváltó programban, amelynek keretében találkoztam Andreával  és a jótékony futással. Kiderült, hogy a programban résztvevők a jótékony cél érdekében együtt futnak majd a 2012. évi őszi Spar futófesztiválon. Maraton, 42 km, na ne vicceljünk…

Futás

Most komolyan futnom kell, nekem?! Két perc után ott fogok majd sétálni, megáll az ember esze. A program megnyitóján Norkáról kiderült, hogy a futás szerelmese és Andrea is nagyon sokat mesélt az ő történetéről, arról, hogy honnan indult és mit szeretne meghonosítani Magyarországon. Ez volt az a pont, amely alapjaiban rengette meg a futáshoz való hozzáállásomat; a jótékonyság! A sokadjára elhangzó szó folyamatosan ott motoszkált a gondolataimbam és rájöttem, hogy jótékony cél érdekében már mindjárt más a helyzet, nagy lelkesedést adott számomra.

futoverseny_csapat_maratonA heti edzések mellé beillesztettem a szigetkört, mert mégiscsak készülni kellene, hiszen a maraton váltóban közel 13 km várt rám. A lelkesedésem olyannyira sikerült, hogy az első bevetésemen repesztettem 10 km-t a szigeten. Sosem szerettem futni, de itt valahogy minden megváltozott…örökre. A heti edzéstervemben ezt követően már többször 2 nap futás is szerepelt és szépen lassan a jótékony cél mellett rá kellett jönnöm, hogy örömfutásokat élek át. A stressz, a napi gondok hátrahagyását követően a kedvenc zenéimmel a fülemben boldogan futottam a köröket a szigeten. Az ízére annyira rákaptam, hogy sokszor a szombat esti futásom során azzal szembesültem, hogy korábban a Holdudvart belülről, némi alkohol társaságában éltem meg, most meg csak kívülről „ futó pillanatként” szemlélem. Megszerettem hát a mumus futást, ehhez persze kellett az első „jótékony löket”, de utólag hálás is vagyok ezért, mert szeretek jó ügyet támogatni, ráadásul egy olyan sportot szerettetett meg velem, amire soha senki nem volt képes.

Természetesen a kis maratoni csapatunk büszkén teljesítette a nemes célt és a célvonalon mindannyian együtt futottunk át. Akkoriban a programot létrehozó alapítványért futottunk, a hormonális anyagcserezavar, az IR és PCOS-ben szenvedő embertársainkért. Andreával továbbra is kapcsolatban maradtunk, így nem volt kérdés az sem, hogy a következő jótékony futással az általa megálmodott alapítványt fogom támogatni. Elutaztam a festői szépségű Balatonra, felöltöttem az alapítványi futómezt és már róttam is a kilométereket a Balaton partján. Csodás érzés az, mikor látván a Balatont a távolba merengsz, iszonyatos szabadságélmény dolgozik benned és közben tudod, hogy a célban ott várnak a gyerekek, akik borzasztóan hálásak minden egyes jótékony kilométerért. Az állami gondozású gyerekek, akik alapvető dolgokat kénytelenek nélkülözni, gyermekek, akiknek még a szülői szeretet sem adatott meg.

Egészséges futás

Ha olvastad a korábbi cikkeimet, utaltam már egy gerincműtétre, amely a jótékony futástól is teljesen elszakított. A következő jótékony eseményekre mindig kaptam meghívót, hogy legalább legyek ott velük, de nem tudtam kimenni. Iszonyatosan fájt a szívem, hogy szeretnék de nem futhatok. Ugye milyen furcsa, hogy korábban mennyire nem szerettem futni és utána meg nem bírtam elviselni, hogy nélkülöznöm kell?! 2014. a visszatérésem éve minden tekintetben: az év első felében erősítés, majd az éves kontrollt követően zöld utat kaptam a futáshoz is. Egyből jött a gondolat, hogy hamarosan itt van ismét a Spar futás, ahol 2 évvel ezelőtt a lavina elindult velem. Nem volt kérdés, hogy igpeak_spartan_race_csomag_nokneken, itt visszatérek. A másfél év kihagyását követően azért szerettem volna a 7 km-es távra is legalább egy szigetkört futni, mert azért az mégis beton, meg a gerincem, meg nem futottam mióta – sajnos ez azonban egy betegség miatt nem jöhetett létre. A Spar futás előtti napon még mindig azon vacilláltam, hogy vajon bírni fogja a gerincem?! Mert a szívvel, akaraterővel és lelkesedéssel nincs gond, ami hármas általában bekíséri a maratoni futókat a célvonalon – hiszen a lábak azért előbb mondják fel a szolgálatot. Norka másnap maratont futott, ez erőt adott és péntek délután már tudtam, hogy másnap rajthoz állok egy bevezető 7 km-rel, többet felkészülés nélkül nem éri meg kockáztatni. Amikor megérkeztem a futófesztivál színhelyére újra magával ragadott az a fergeteges hangulat, az a bizsergető érzés, ami már úgy hiányzott. Robogtam azokhoz az alapítványi sátrakhoz, amelyek ügye fontos nekem. Újra találkoztam mindenkivel, akik nagyon hiányoztak, de sokáig nem tudtam velük összefutni, robogtam Andreáék sátrához is, de sajnos nem volt ott. Vettem újabb futó felsőt, meg könyvet és addigra Andrea is visszaérkezett és kaptam egy kedves dedikálást is tőle.

A futás pedig örömfutás volt, végre a jótékony futó is visszatérhetett. Adtam magamnak 6perc/km átlagot, vagyis inkább szerettem volna, hogy így legyen  és 42 perc alatt benn is voltam, ahogy terveztem – örömfutás a köbön. A 7km-t követően glikogénraktárak feltöltése, örömködés, fotózkodás, relax, boldogság. majd rohantam is át a városon, mert Norka hamarosan megérkezik a Margit hídi 36. kilométerig és tervei szerint onnan lesz 4 nehezebb km a 40.cölöpig. Siettem, hogy odaérjek, szurkoljak, de ennél sokkal több és csodásabb történet várt rám. Beálltunk Norka mellé, lefutottuk vele azt a 4 km-t, amire korábban azt mondta, hogy talán itt lesz a legnehezebb. Elkísértük a 40. km-ig, ahol már beértünk az ismerős térre, de innen már útjára bocsátottuk, csak azért, hogy még el tudjunk futni a célig és ott tudjuk fogadni őt, mert hihetetlen tempót diktált még ebben a nagy melegben a végéhez közeledve is. A célban Norkát és Ginát is köszöntöttük, maraton futóvá váltak mindketten.

Hihetetlen élményekkel teli nap, amely ha nincs a jótékony futás, meg sem történhetett volna velem. Szilvi mellett hazafelé bandukolva végig fojtogatott egy boldogságérzés, mert amit ezen a napon átéltem az sok tekintetben maga volt a csoda. Márpedig csodák léteznek! Válj Te is jótékony futóvá! Jótékony futóként novemberben ott leszek Balatonon, csatlakozol?

spar_maraton_futoverseny

Balla Nikolett

Balla Nikolett

3 éve az egészséges életmód mellett döntöttem, amely életem legjobb döntése volt. Ha ez nem történik meg, ma megannyi emlékkel, élménnyel, baráttal, tudással, izomzattal lennék szegényebb, s elhízott testben élném átlagos mindennapjaimat. Elfelejtvén azt, hogy ez az egyetlen életem van, amelyből a legjobbat kell kihoznom. Most ezen vagyok!
Balla Nikolett
Termékek a Peak Shop kínálatából!
Hozzászólások

Tudj meg többet arról, hogyan lehetsz még szebb a Google+ oldalunkon!

Azt hiszed, hogy képtelen vagy a futásra? Dehogy! Ismerd az én történetem, ami segíthet neked is, hogy jótékony futóvá válj!
2 szavazat, 5.00 átl. szavazat (95% pont)

Fontos a véleményed! Itt vagyunk, ha van kérdésed!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Hozzászólás elküldése előtt kérled add meg a helyes számot *

4 hozzászólás

  • Andi szerint:

    Szia, en kb fél éve kezdtem el futni, de sajnos nem nagyon jutolk előre és még nem tudom élvezni sem. Kb 2,5 km megy, aztán örülök, ha a 4 – 4,5 km összejön a végén, de az sem folyamatosan, körönként meg-meg kell álljak. Kb 6,5-7 perc/km átlaggal futok. Szerinted hogy tudnám növelni a km távot? Milyen technika van arra, hogy ne hagyjam abba? Egy ideje már max 4,5 km-nél stagnálok, a cél 7-8 km lenne alkalmankként. Köszi szépen a segítséget!

    • csilla csilla szerint:

      Szia Andi,

      Mi miatt érzed úgy, hogy meg kell állnod? Fizikálisan nem bírod vagy csak fejben van valami, ami mindig arra késztet, hogy megállj? Ha a teljesítményed befolyásolja, akkor futás előtt fogyassz aminosavat, pl. BCAA TST, ami kitolja a fáradtságérzeted, így jobban fogod bírni. Amennyiben testileg bírnád, akkor viszont fejben kell eldöntened, hogy igenis le fogod tudni futni azt a távot, amit kitűzöl magad elé. Hallgasd közben kedvenc zenéd, ha teheted, menj ki a szabadba futni, ezek a dolgok motiváló tényezőként hatnak az emberre.:)

Azt hiszed, hogy képtelen vagy a futásra? Dehogy! Ismerd az én történetem, ami segíthet neked is, hogy jótékony futóvá válj!
2 szavazat, 5.00 átl. szavazat (95% pont)
1592
Életmód
, ,