Elég nagy népszerűségnek örvend az almaecet fogalma az egészség, diéta, táplálkozás vonzatában. Járjunk is utána, tényleg olyan hasznos, mint ahogyan azt mondják!? Mit mond erről a tudomány?
Kapszulázott almaecet is találsz, hogy ne kelljen vele vacakolnod!
Nem túl gyakori, ha azt halljuk, hogy a kedvenc salátaönteted a legjobb kiegészítője lesz a diétádnak, de annál többször, hogy a jól bevált tisztítószerek még a táplálkozásodban is remek szolgálatot nyújtanak. Az almaecetről viszont mindkét megközelítésben hallhattunk már. Leginkább azért lett népszerű a diétázók körében, hiszen fogyasztása révén segít a vércukorszint szabályozásában, és rendkívül jó hatással van az anyagcsere folyamatokra is. Menjük bele egy kicsit tudományosabban a témába.
Mi az almaecet?
Az almaecetet tulajdonképpen az almaléből vonják ki úgy, hogy élesztőt adnak hozzá, a gyümölcscukrot alkohollá alakítják, így lényegében fermentálják a folyadékot. A baktériumok hatására az alkohol ecetsavvá alakul, így keletkezik a „csípős” és egyben savanykás íze.
Elsődlegesen az élelmiszerek „fűszerezéséhez” alkalmazzák, például salátaöntetként, pácként, de kiváló természetes tartósítószer szerepét is betölti. Manapság már inkább az egészségre gyakorolt jótékony hatását részesítjük előnyben – nagyrészt az ecetsavnak köszönhetően.
Mi az az ecetsav?
Az ecet aktív összetevője az ecetsav, amely egy rövid láncú zsírsav (SCFA). A szervezet önmagában is termeli a zsír oxidációs folyamatában. Kutatások szerint a rövid láncú zsírsavak közvetlen módon javítják a glikémiás kontrollt, ezzel is csökkentve a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának kialakulását.
Milyen pozitív élettani hatásai vannak az almaecetnek?
Segíti a vércukorszint szabályozását. Számos kutatást végeztek a glikémiás kontrollra gyakorolt jótékony hatására, ahol a vizsgálatban az alanyok almaecetes salátát kaptak kenyérfogyasztás előtt. Az eredmény pedig azt mutatta, hogy jóval alacsonyabb vércukorszint figyelhető meg abban az esetben, ahol almaecettel egészítették ki a táplálkozásukat, mint azoknál, akik csak önmagában kenyeret ettek. Későbbi tanulmányokban kimutatták az almaecet az inzulin-, és glükózválasz csökkenését szénhidráttartalmú ételek fogyasztása után, továbbá az alanyoknál megfigyelhető volt a hosszabb ideig tartó teltségérzet is.
A vércukorszintre gyakorolt jótékony hatása egészséges emberek esetén volt kimutatható, viszont azoknál, akik cukorbetegségben szenvednek a rövid- és hosszú távú vizsgálatok nem mutattak szignifikáns változást a vércukorszint, valamint a testtömeg esetében.
Fogyasztásával polifenolokhoz juthatsz. Az ecet polifenol néven ismert vegyi anyagokat tartalmaz. A polifenolok olyan fitonutriensek (növényi alapű mikrotápanyagok), amelyek antioxidánsként működnek a szervezetben. Jótékony hatással vannak a bélrendszerre, baktériumok elleni küzdelemben is kifejezetten hasznosnak bizonyulnak. Emellett a polifenolok segítik az immunrendszer működésének javítását, lassítják az öregedési folyamatokat, valamint csökkentik a testzsírt.
Az almaecet segíti a fogyást?
Bár a kutatómunkák ígéretesek, de konkrét eredmények nincsenek arra vonatkozóan, hogy az almaecet fogyasztása önmagában támogatná a fogyást. Van ugyan néhány olyan kísérlet, amely ecet vagy ecetsav hatékonyságát mutatja a hasi zsír felhalmozódásának elkerülésében, így egyfajta „védőintézkedést” szolgálhat a túlzott kalóriatartalmú étkezés után bekövetkező súlygyarapodásban. De ez önmagában nem elegendő. Nem azt jelenti, hogy nyugodtan fogyaszthatsz kalóriabombákat, mert 1 kávéskanál almaecet majd semmissé teszi azt.
Egy másik kutatási eredményben, amelyet az International Journal of Obesity publikált kimutatták, hogy az egészséges embereknél, akik almaecetet fogyasztottak az étkezéseik előtt, sokkal hosszabb ideig érezték a teltségérzetet. Viszont ez akár annak is betudható, hogy almaecet fogyasztása után a legtöbb egyén émelygést, enyhébb hányingert érezhet.
Az almaecet jót tesz a bőrnek?
Ugyan ezt az állítást igazoló tudományos kísérlet még nem született, ezzel szemben számos helyen kaphatunk arról tájékoztatást, hogy bizony az almaecet arclemosóként való alkalmazása rendkívül jó hatással van a bőrre. Az almaecet savas összetevője – hasonlóan más kozmetikai termékekhez, könnyebb és hatékonyabb tisztítást tesz lehetővé, így sokkal jobban segít megszabadulni a bőrön lévő sminktől, piszoktól, zsírtól.
Vedd figyelembe, hogy az almaecet erős, így mindenképpen gondoskodj a hígításáról, mielőtt az arcodra, bőrödre juttatnád.
Tipp: mindenképpen végezz egy próbát kisebb bőrfelületen, mielőtt a teljes mértékben áttörölnéd vele az érintett testtájat.
Milyen mellékhatásai lehetnek az almaecet fogyasztásának?
Az ecetsav tartalmú italok rövid távú fogyasztása viszonylag biztonságos, azonban ezt még egy kutatási eredmény sem erősítette meg.
Több olyan beszámoló látott napvilágot, miszerint az almaecet lenyelése nyelőcső-sérülést okozhat. Ezért 2005-ben egy vizsgálatban több különböző almaecetet vizsgáltak, és megállapították, hogy a savassági szintek 2,9-5,7 PH értékek között mozognak. Néhány termék ezek közül mintegy 3-5-ször savasabb volt, mint a hagyományos ecet.
A magas ecettartalmú élelmiszerek, italok fogyasztása káros hatással lehet a fogakra, torokra, valamint a bélrendszerre is. Így, ezek káros mellékhatások elkerülése érdekében sokkal jobb, ha inkább az ételeidhez adod az almaecetet, mintsem meghúznál pár kortyot az üvegből. Hígításként keverhet gyümölcslébe is, a lényeg, hogy próbáld meg ne közvetlen módon fogyasztani azt. A legbiztonságosabb alkalmazáshoz 1-2 evőkanál almaecetet 2,5 dl vízben oldj fel. Ha naponta több, mint 3 evőkanál almaecetet fogyasztasz, erős égétő érzést okozhat a torokban, amely később komolyabb gondokat is okozhat.
Melyek az almaecet elérhető formái?
Leginkább az élelmiszerek osztályán keresd, de nagyon sok bio boltban már előre, más italokkal bekevert formában is megtalálhatod. Mint minden élelmiszer esetében, az almaecetnél is érdemes szemügyre venned a címkét, hiszen egyre több gyártó hozzáadott cukorral próbálja enyhíteni a savas ízérzetét.
Az ecetsav, az almaecet aktív vegyülete más ecetfajtákban is megtalálható, mint például a balzsamecet, malátaecet esetében. Leginkább az ázsiai ételek, alapanyagok tartalmaznak nagy mennyiségben ecetsavat, bár nincs rá egyelőre tudományos alátámasztás, hogy ezen ételek ugyanolyan hatékonyak lennének, mint önmagában az almaecet fogyasztása.
Tényleg egy kanál almaecet távol tartja az orvost?
Ahogy minden más jótékony hatással bíró élelmiszer, az almaecet sem csodaszer. Támogatja ugyan a súlycsökkentést, krónikus betegségek kezelését, vércukorszint optimalizálását, azonban „gyógyszerként” nem alkalmazható.
Ettől függetlenül a fogyasztása egészséges, de ügyelj rá, hogy napi 3 evőkanál mennyiségnél többet ne fogyassz!
almaecet
egészséges almaecet
Források:
Robertson, M. D., Bickerton, A. S., Dennis, A. L., Vidal, H., & Frayn, K. N. (2005). Insulin-sensitizing effects of dietary resistant starch and effects on skeletal muscle and adipose tissue metabolism. The American Journal of Clinical Nutrition, 82(3), 559-567.
Morales, M. L., Gonzalez, A. G., & Troncoso, A. M. (1998). Ion-exclusion chromatographic determination of organic acids in vinegars. Journal of Chromatography A, 822(1), 45-51.
Brighenti, F., Castellani, G., Benini, L., Casiraghi, M. C., Leopardi, E., Crovetti, R., & Testolin, G. (1995). Effect of neutralized and native vinegar on blood glucose and acetate responses to a mixed meal in healthy subjects. European Journal of Clinical Nutrition, 49(4), 242-247.
Liljeberg, H., & Björck, I. (1998). Delayed gastric emptying rate may explain improved glycaemia in healthy subjects to a starchy meal with added vinegar.European Journal of Clinical Nutrition, 52(5), 368-371.
Ostman, E., Granfeldt, Y., Persson, L., & Bjorck, I. (2005). Vinegar supplementation lowers glucose and insulin responses and increases satiety after a bread meal in healthy subjects. European Journal of Clinical Nutrition, 59(9), 983.
Johnston, C. S., Steplewska, I., Long, C. A., Harris, L. N., & Ryals, R. H. (2010). Examination of the antiglycemic properties of vinegar in healthy adults. Annals of Nutrition and Metabolism, 56(1), 74-79.
Shishehbor, F., Mansoori, A., & Shirani, F. (2017). Vinegar consumption can attenuate postprandial glucose and insulin responses; a systematic review and meta-analysis of clinical trials. Diabetes Research and Clinical Practice.
8. van Dijk, J. W., Tummers, K., Hamer, H. M., & van Loon, L. J. (2012). Vinegar co-ingestion does not improve oral glucose tolerance in patients with type 2 diabetes.Journal of Diabetes and its Complications, 26(5), 460-461.
Johnston, C. S., White, A. M., & Kent, S. M. (2009). Preliminary evidence that regular vinegar ingestion favorably influences hemoglobin A1c values in individuals with type 2 diabetes mellitus. Diabetes Research and Clinical Practice, 84(2), e15-e17.
Li, A. N., Li, S., Zhang, Y. J., Xu, X. R., Chen, Y. M., & Li, H. B. (2014). Resources and biological activities of natural polyphenols. Nutrients, 6(12), 6020-6047.
Bouazza, A., Bitam, A., Amiali, M., Bounihi, A., Yargui, L., & Koceir, E. A. (2016). Effect of fruit vinegars on liver damage and oxidative stress in high-fat-fed rats. Pharmaceutical Biology, 54(2), 260-265.
Nazıroğlu, M., Güler, M., Özgül, C., Saydam, G., Küçükayaz, M., & Sözbir, E. (2014). Apple cider vinegar modulates serum lipid profile, erythrocyte, kidney, and liver membrane oxidative stress in ovariectomized mice fed high cholesterol. The Journal of Membrane Biology, 247(8), 667-673.
Darzi, J., Frost, G. S., Montaser, R., Yap, J., & Robertson, M. D. (2014). Influence of the tolerability of vinegar as an oral source of short-chain fatty acids on appetite control and food intake. International Journal of Obesity, 38(5), 675-681.
Hill, L. L., Woodruff, L. H., Foote, J. C., & Barreto-Alcoba, M. (2005). Esophageal injury by apple cider vinegar tablets and subsequent evaluation of products. Journal of the American Dietetic Association, 105(7), 1141-1144