A fogyás egész éves téma nálunk, ámde a tavasz közeledtével mindig exponenciálisan nagyobb az érdeklődés olyan cikkekre kiéhezve, mint a „hogyan-fogyjunk-minél gyorsabban-hatékonyan-kéthétalatt…” Őrült divatosak lettek manapság a fehérjediéták – ezért egy cikk erejéig hadd osszam meg a gondolataimat ezekkel kapcsolatban!
Mi lehet az oka annak, hogy létrejöttek a fehérjediéták?
1. A kutatók azt gondolják, hogy a fehérje a leghatékonyabb táplálék az éhségérzet csökkentésében, segít abban, hogy ne együnk a kelleténél többet.
Ennek legvalószínűbb magyarázata az, hogy nincs késztetésünk többletfehérjét raktározni, az agy azonnal jelzi, hogy mikor ettünk eleget, és megváltoztatja az éhségérzettel kapcsolatos jelzéseket. A leptin hormon és az inzulin összefüggéseire világít rá, ezáltal kontrollálni tudjuk az éhségérzetet azzal, ha megfelelő mennyiségű fehérjét viszünk be az étkezéssel.
2. A fehérjéket tartalmazó ételek elősegítik a glükagon nevű hormon termelődését a szervezetben.
Ez a hormon felel a fogyás elősegítéséért. Eszünk, emiatt inzulin termelődik a szervezetben, és eldönti, hogy a lebontott cukrokból mennyit használ fel a szervezet a működtetéséhez, és mennyit raktároz el belőlük a zsírpárnákba. Nem mellesleg az inzulin éhségérzetet is okoz.
A fehérjében gazdag ételek tehát hasznosak, mivel elősegítik a glükagon termelődését, szabályozzák az inzulin termelését, és segítik elégetni a lerakódott zsírt. A glükagon így mérsékli az étvágyat, nem érzed magad állandóan éhesnek, felgyorsítja a kalóriaégetést, segít regenerálódni szervezetednek, megerősíti az immunrendszeredet és nem utolsósorban rendkívül hatékony az éhség leküzdésében.
3. A fehérjediéták létrejöttének az oka az lehet, hogy ilyenkor a szervezet nagy mennyiségben veszít vizet, így villámgyors fogyás érhető el.
Ha ilyen nagyszerűen lehet fogyni, biztos vannak hátulütői, különben mindenki így fogyna… Avagy a SZÉLSŐSÉGES fehérjediéta hátrányai:
1. A vízvesztés során elveszíthetjük a benne oldott ásványi anyagokat, és vitaminokat, így gondoskodni kell arról, hogy esszenciális aminosavak, ásványi anyagok, vitaminok stb. jussanak a szervezetbe, mert egyébként szívizomrost-károsodás, szívritmuszavar, köszvény, vesekő, vagy akár pszichés tünetek jelenhetnek meg.
2. Mindezek a diéták tudományosan nem megalapozottak, általában napi 300- és 1200 kcal bevitelét teszik lehetővé. A szervezet általában alapanyagcsere-csökkentéssel védi magát, amely akár a 20-25%-ot is elérheti, aminek egyenesági következménye az, hogy a befejezés után napi kb. 1 kg hízás is várható (!).
3. A sikertelenség étkezési rendellenességeket idézhet elő. Az említett diéták java része azon alapul, hogy valamely tápanyagféleségen kívül a többit kizárjuk az étrendből, s emiatt az egyoldalú fogyókúra egy idő múltán teltségérzést vált ki a fogyókúrázóban, ezért kevesebbet eszik.
4. A szénhidráthiánynak ugyanúgy megvannak az egészségre káros hatásai, mint a túlzott fehérje- és zsírfogyasztásnak.
Ketózisról akkor beszélünk, ha a vérben felszaporodnak a „ketonok”. Ez akkor fordul elő, ha a máj glikogén-tartalékai kiürülnek. A glükoneogenezis folyamata által mégis lesz cukor, vagyis az, hogy ha semmilyen glükózt nem juttatsz a szervezetednek, az akkor is képes magának legyártani valamennyit a zsírból. Nem véletlen, hogy azt írtam, hogy valamennyit, ugyanis csak az agynak napi 130 g szénhidrátra van szüksége.
Ha teljesen egészséges vagy, és minden mindegy alapon kísérletezgetsz magaddal, akkor lelked rajta, ha ketogén diétát folytatsz, legfeljebb számolsz azzal a következménnyel, ami végigkíséri a diétát, mint a szédülés, fejfájás, ájulás, hasi görcsök, székrekedés, valamint bizonyos vitaminok és ásványi anyagok hiánya.
A szénhidrátszegény diéta depressziót is okozhat, ugyanis a szénhidrátok fontos szerepet játszanak a szerotonin termelésében. Ha kevés a szénhidrát, kevesebb szerotonin termelődik, ami hangulati változásokban, depresszióban nyilvánulhat meg. A nők szervezetében ráadásul eleve kevesebb szerotonin termelődik, így a szénhidrát hiányából adódó tüneteik még drámaiabbak, mint a férfiaké.
A szerotoninnak az is fontos feladata, hogy közvetíti az agyban a jóllakottság érzetét.
5. A túlzott fehérjefogyasztás növeli a karbamidszintet, az ammónia és az ammóniumionok keletkezését. A nagymértékű ammóniaképződés megváltoztatja a metabolikus útvonalakat, károsítja a gyomor-bélrendszert, az agyi funkciókat, gátolja a növekedést, és daganatképződést indukálhat.
+ 6. Peak-pont ide: A magas fehérje fogyasztó diétázók sajnos gyakran a zsírokat is eliminálják az étrendből. A megfelelő zsírfogyasztás kell, mert a zsírok nélkül:
- a zsírban oldódó vitaminok nem tudnak felszívódni
- nincs elég hormonalapanyag, ami a hormonális egyensúly felborulásához vezet
- nincs elég sejtfalalapanyag, ami miatt látványosan öregszünk!
- a nem megfelelő zsírbevitel erősíti a gyulladásos folyamatokat, mely krónikus betegségekhez, hízáshoz vezet!
Kérd el az ingyenes FEHÉRJEDIÉTA étrendet Mónitól, katt:
fehérje diéta
fehérje diéta gyors fogyáshoz
Referenciák:
Új diéta 2002/1. lapszám Lichthammer Adrienn, Semmelweis Egyetem
Egészségügyi Főiskolai Kar Dietetika Tanszék