Az élelmi rost a növények ehető részét takarja, mely nem tud megemésztődni, illetve felszívódni a vékonybélben, így érintetlenül halad tovább a vastagbélbe. Ide tartoznak a poliszacharidok (cellulóz, hemicellulóz, gumik, pektinek), oligoszacharidok (mint az inulin), a lignin, valamint a növényekhez kapcsolódó anyagok (mint a vaxok, szuberin). Az élelmi rost, a keményítőknek egy emészthetetlen keményítő néven ismert fajtáját is magában foglalja (ezek a hüvelyesekben, részben őrölt magokban és gabonákban, valamint néhány reggeli gabonapehelyben találhatóak meg), mivel ellenáll a vékonybél emésztőfolyamatának, így változatlanul jut a vastagbélbe.
Élelmi rostok
Élelmi rostot találhatunk gyümölcsökben (körte, eper, szeder, málna, ribizli, narancs), zöldségekben (kelbimbó, articsóka, vöröshagyma, fokhagyma, kukorica, borsó, zöldbab, brokkoli), hüvelyesekben (lencse, csicseriborsó, babfélék), valamint teljes gabonákban (a korpák mindegyike, valamint a zabkorpás gabonapelyhek, teljes és vegyes gabonákból álló kenyerek).
Az élelmi rostokat gyakran oldhatóságuk alapján osztják be az oldható, valamint oldhatatlan rost kategóriába. Mindegyik rostfajta megtalálható a rosttartalmú élelmiszerekben, csak más-más arányban. Az oldható rostok jó forrásai, a zabfélék, árpa, gyümölcsök, zöldségek, valamint hüvelyesek (babok, lencse, csicseriborsó) szolgálnak. A teljes kiőrlésű gabonapelyhek, valamint teljes kiőrlésű kenyerek az oldhatatlan rostok gazdag forrásai. Az élelmi rostoknak tulajdonított fő élettani hatások a következők:
BÉLFUNKCIÓ
Az élelmi rostok, különösképp az oldhatatlan rostok segítenek a székrekedés megelőzésében. Ez a hatás azonban akkor érvényesül, ha a rostbevitellel párhuzamosan a víz bevitelünk is nő. A bélműködés javításával, az élelmi rostok az olyan betegségek valamint rendellenességek, mint divertikulózis betegsége vagy aranyér, kockázatát is csökkenthetik, valamint a vastagbél- daganat ellen is kifejthetik védő hatásukat.
Élelmi rostok diétában
VÉR GLÜKÓZSZINTJE
Az oldható rostok lassíthatják a szénhidrátok emésztését, valamint felszívódását, ezáltal lassítva a vér glükózszintjének evést követő emelkedését, valamint az inzulinválaszt. Ez segítheti a cukorbetegeket a glükózszintjük kontrollálásában.
30% OFF mindenre a Peak Karácsonyi vásárban! Vigyél egészséges dolgokat Karácsonyi Ajándékba, az egész Családodnak!
VÉRKOLESZTERIN
Epidemiológiai vizsgálatok eredményei az élelmi rostoknak egy újabb, a szívkoszorúér megbetegedések (CHD) megelőzésében játszott szerepét is azonosították, mely a vér lipid összetételének javításán alapszik. Ezeknek az epidemiológiai vizsgálatoknak az eredményeit klinikai vizsgálatok is igazolták. Elkülönített, viszkózus rostok, mint a pektin, rizskorpa vagy zabkorpa mind a szérumkoleszterin-, mind az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterinszintet is csökkentik.
> Peak-tipp: a napi rostbeviteled, vagy egy részét vidd be a finom, almás Peak Fiber Shake italporral! Minden rosttípust tartalmaz, és segíti az emésztésed, bélflórád egészségét – sőt, képzeld, diétában még az éhségedet is csökkenti! Kezd ezzel a napot, és garantáltan segít a fogyásban (is). Akár a reggeli zabodba is belekeverheted!
Összegzés
Míg a székrekedés megelőzése, a vér glükózszintjének, valamint lipidösszetételének javítása áll a magas élelmi rosttartalmú étrend előnyös hatásainak előterében, egyéb előnyeiről sem szabad megfeledkezni. Mivel a rost a diétában biztosítja a térfogatnövelést, a kalória hozzáadás nélkül vezet telítő hatáshoz, ezáltal segítve a súlykontrollt.
Annak érdekében, hogy a rostok minden előnyét élvezhessük, fontos, hogy variáljuk forrásainkat étrendünkben. A gyümölcsökkel, zöldségekkel, lencsékkel/borsókkal, valamint teljes gabonákkal tarkított étrend nem csak élelmi rostot, hanem számos egyéb tápanyagot, valamint a jó egészséghez elengedhetetlen élelmi összetevőket is biztosítjuk.
Forrás:
1. Anonymous. Position of the American Dietetic Association: Health implications of dietary fibre. Journal of the American Dietetic Assoc. July 2002; Vol. 7: 993-1000.
2. Bessesen, D.H. The Role of Carbohydrates in Insulin Resistance. Journal of Nutrition (2001)131: 2782S – 2786S.
3. De Vries, J. On defining dietary fibre. Proc. of the Nutrition Society (2003): 62, 37-43.
4. Lupton, J.R., Turner, N.D. Dietary Fibre and Coronary Disease: Does the evidence support an association? Current Atherosclerosis Reports (2003): 5, 500-505.
5. Carbohydrates: Nutritional and health aspects. 2003 ILSI Europe Concise Monograph ,Series. ILSI Press.
Vidd el a BOMBABIZTOS és CUKORMENTES bejgli receptet - amit a Peak CUKRÁSZA készített.
