“Darukáné Homoroczki Emese vagyok két gyermekes anyuka és szeretném veletek megosztani a fitnesz anyuka történetemet. Szeretném ha elhinnétek, hogy nektek is sikerülhet ha igazán elhatározzátok magatokat.
Íme a történetem!

Az elhízáshoz vezető út…

Kisgyermek koromtól sportoltam, de akkor sem voltam ilyen formában mint most. A sportolás mellett az étkezésem igazán a magyar ételkultúra veleje volt. Ezekkel a mondatokkal nőttem fel:
• Csak kenyérrel lehet jól lakni!
• A tányéron nem maradhat semmi!
• Hasacska fakadjon és további hasonlók!
Spagetti, pörkölt tésztával, krumplival és mellé 1-2 szelet kenyér utána pedig jöhet a cukrász süti. Imádtam enni! Ennek ellenére az alma alkatom miatt csak hasam volt de a lábam, karom mindig is vékony maradt, így nem okozott gondot csinosan öltözni és persze a sportolás is segített abban hogy ne hízzak el „annyira”.

Aztán a sport abba maradt jött a munka világa, majd 9 évnyi ülőtevékenység után jöttek a gyerekek, a családi élet és elszabadult az amúgy sem létező önkontrollom, így a súlyom csak gyarapodott és nem igazán éreztem jól magam.

Az örökös takargatás, bikini kerülés, szégyenérzet, has behúzás még jobban előjött. Miután gyerekeim lettek az agyamban afféle kifogásként használtam őket, hogy már anya vagyok:
– két gyerekkel már nem fogok úgy kinézni ahogyan szeretnék.
– még így sem vagyok olyan vészes.
– két gyermekes anyaként egész jól nézek ki stb. stb.
– Férjnél vagyok, aki úgy szeret, ahogy vagyok és érzem, hogy még mindig tetszem neki…furcsa,de ez sem a testem elfogadását segítette. Persze azért boldoggá is tett, hogy jól választottam…

A betegségek pedig nem kíméltek…

Kicsit visszaugorva a gyerekek előttre a 28.-ik születésnapomon ajándékként reggel egyszer csak nem tudtam kikelni az ágyból. Hatalmas szédülés közben visszaestem és fájdalmasan húzott a fejem. Megijedtem és azonnali kivizsgálások sora következett, a sürgős CT, kardiológia és egyéb vizsgálatok közepette kiderült, hogy az anyagcsere állapotom nagyon rossz a HgA1c értékem 10,1 volt és megkaptam a diagnózist, hogy kései 1 típusú cukorbeteg vagyok.

A szédüléstől számított 1 héten belül már a kórházban voltam és készültem életem első inzulin injekciójára. A mai napig előttem van, ahogy tartom a tűt és készülök magamba szúrni. Évekig tartott amíg elfogadtam, hogy az életem gyökeresen megváltozott. A terhességre való készülést nagyon komolyan vettem, sikeresen tartottam a diétát is, és az anyagcsere állapotom egyensúlyban volt.

Amint a terhességeknek vége lett és már az anyai szerepemet ízlelgettem – úgy hanyagoltam el a cukorbetegségemet.

Ami ahhoz vezetett, hogy 2018-ban amikor a második gyermekem 10 hónapos volt folyamatos kar és láb zsibbadás kínzott. Az orvosok azonnal beskatulyáztak, hogy mivel cukorbeteg vagyok biztosan neuropáthiám is van, mint a cukorbetegség szövődménye. Ekkor volt az igazi törés szerintem. Igaziból ekkor értettem meg hogy ez a betegség képletesen, de igenis eszi a testem ha nem teszek ellene.

A felismerés, hogy ez nem csak cukorbetegség

A sportolásban kerestem a megoldást és végig csináltam egy intenzív intervallum edzés programot, amely révén a panaszaim megszűntek és az orvosi kivizsgálások sem bizonyították a neuropáthiát. Sikeresen megszabadultam plusz 5 kilogrammtól és szuper fittnek éreztem magam. Viszont az edzés mellett nem úgy figyeltem az étkezésre, ahogy kellett volna, így mikor az edzés programnak vége lett, mindent vissza is híztam. A mozgás hatására a zsibbadási panaszaim megszűntek és ismét homokban dugtam a fejem. Megint megmagyaráztam magamnak, hogy jó vagyok így, a gyerekeimnek tetszem a férjem szeret stb. stb.

Kifogás kifogás hátán amíg egyszer csak hallottam egy motivációs beszédet, amiben feltették a kérdést, hogy ha 60 éves korodban megkérdezik tőled, hogy mik lesznek azok a dolgok amiket megbánsz majd, hogy nem tettél meg, akkor nekem vajon mik lesznek azok? Akkor átvillant a fejemben, hogy 33 évesen bánom, hogy nem figyeltem jobban a testemre húszon évesen.

Ebben az időszakban találkoztam a PEAK fitt anyuka felhívásával és éreztem, hogy egyszer ezen én is részt szeretnék venni.

Black Friday! 33% OFF Mindenre a PeakShopban + 1 doboz Cukimentes Szaloncukor is a Tiéd!

De a lépéseket még mindig nem tettem meg és mondanom sem kell, hogy egy szép álomnak tűnt csak, hogy részt vegyek a versenyen. Edzés helyett inkább megettem egy sütit…… A mindennapi teendők, lakásfelújítás, államvizsgára készültem, két kis gyerek, a férjem saját vállalkozásba kezdett, a feladatok csak úgy sorakoztak. Mindig volt valami kifogás, hogy most miért nem kezdem el a diétát, hogy ez az ünnepi alkalom még belefér és majd október 1-jén, aztán november lett és hát karácsonykor meg tuti nem kezdek diétába…

Volt egy szuper kis fűzőm, ami nagyon sok alkalommal rengeteget javított az éppen aktuális helyzeten és el tudtam benne fuldokolni az adott estén, vagy program alatt. Így történt ez szilveszter estéjén is, amikor már nagyon érett bennem az elhatározás, hogy az új év adta megújulást kihasználom, tiszta lappal indulok, motiváltan, hogy 2020 tényleg az én évem legyen. A házban, ahol ünnepeltünk volt egy hatalmas tükör, ahol megláttam magam. Fűző ide vagy oda egyszerűen nem hittem el, amit látok. A gyermekekkel legtöbbet otthon töltött időszak nem igazán állítja így az embert a tükör elé. A legjobb szó a kötözött sonka, ami eszembe jutott magamról. És akkor eldöntöttem, hogy így nem mehet tovább. Január 1-jén ráálltam a mérlegre, ami 64,5 kilogrammot mutatott és ekkor indultam el az utamon.

A kezdetek – hogyan vágjunk bele?

Úgy döntöttem, hogy lépésről lépésre haladok nem pedig valami drasztikus mindent megvonok diétával. Első lépésként csak az étkezésre figyeltem oda:

• Kerültem a cukrot és a fehér lisztes termékeket, amik amúgy sem ajánlottak egy cukorbetegnek.
• Mindenbe raktam zöldségeket és igyekeztem köretként inkább azokat fogyasztani.
• Egy kalória számláló alkalmazást használtam erre és belőttem magamnak egy 1500-1600 kcal-ás étrendet. Ebben az időszakban csaltam is viszont a kalória határt igyekeztem nem átlépni. Szóval ha megettem egy csokit akkor a vacsora karcsúbb lett és benne maradtam a kalóriahatárban. Mivel már felismertem, hogy nem csak a fogyással van gondom, hanem érzelmileg függő is vagyok próbáltam kutakodni a témában és minél jobban megismerni magamat.

Két hónap után nagyon jól álltam mert 6,5 kilogrammtól szabadultam meg.

Elérkezettnek láttam az időt arra, hogy a sportot is beépítsem az életembe. Ismét elkezdtem azt az intervallum edzés programot, amivel egyszer már megküzdöttem és hatásos volt. Hét napból hatszor edzés volt. Viszont egy hét után megrendültem, mert a gyerekekkel nagyon nehéz volt ezt összeegyeztetni, folyton bujkáltak alattam, rám másztak vagy csak különböző csínyekkel próbálták a figyelmemet magukra vonni. A férjem reggeltől estig dolgozott és igazából ez az én célom volt nem is vártam el tőle, hogy bármit is megcsináljon helyettem.

Így eldöntöttem, hogy hajnalban fogok kelni amikor még mindenki alszik. Miután sikerült felkelnem, ami a legnehezebb volt az egészben – el is indult a nap. Reggeli kávé, vízivás, ráhangolódás a mozgásra, úgyhogy közben motivációs beszédeket hallgattam annak érdekében, hogy a függőségemet is kezeljem és motivált maradjak.

Így mire a gyerekek felébredtek én vagy már készen voltam az edzéssel vagy a végére érkeztek le az emeletről. Élveztem, hogy azt látják rajtam, hogy anya mozog sportol és küzd mindennap. Egyre jobb és jobb lettem. Újabb két hónap elteltével már mintha az első kockák kezdtek volna megjelenni a hasam tetején. Komolyan mondom nem hittem el, egyszerűen nem akartam elhinni, hogy sikerülhet.

Nézegettem magam a tükörben, hogy ez az? Valóban? Aztán célzottan elővettem a PEAK fittanyuka ingyenes tervezetét és elkezdtem követni az étkezést. Innen letöltheted, miket használtam!

Az edzéstervvel úgy voltam, hogy végig csinálok még egy 60 napos intervallum programot és meglátjuk hogyan tudom megoldani, hogy edzőterembe is eljárjak. Kitartottam a hajnali 4:30as kelés mellett és rendkívül hatékony voltam. Közben néha-néha félve rápillantottam egy-egy versenyre, hogy vajon mire is lehet számítani. Azt hiszem május 29.-e volt amikor végre megtudtam a dátumot, hogy mikor is lesz a verseny. 2020 október 10! Rituálisan vettem magamnak egy somlói galuskát, mint afféle búcsú ajándék és hivatalosan is megbeszéltem a férjemmel, hogy nekem ez a tervem és ezt szeretném elérni mielőtt visszatérek a munka világába és véglegesen lezárom a GYES időszakot. A somlói galuska romlott volt… így ezt is egy égi jelnek vettem a kezdéshez.

A fitnesz anyuka felkészülés

Kicsivel több mint 4 hónapom volt a versenyig! Miután megtudtam a verseny időpontját az első dolgom az volt, hogy felhívtam azt a dietetikust, aki végig kísérte a terhességeimet és úgymond az engedélyét kértem, hogy belevághassak a programba. Időpontot egyeztettünk és elmentem egy kontroll időpontra a doktoromhoz is mivel egyre több problémám volt azzal, hogy az intenzív edzések révén nehezebb volt lekövetnem az inzulin adagjaimat és a szénhidrát bevitelemet. Ebben az időszakban még bizonyos okok miatt humán inzulin kezelésen voltam, ami hosszabb hatású inzulinból állt. Egy korszerűbb inzulinra való átállás után sokkal könnyebbé vált az edzések és étkezések kivitelezése. Úgy gondoltam itt az idő, hogy valahogy megoldjam a súlyzós edzéseket is. Elvittem a fitnesz anyuka tervezetet egy személyi edzőhöz és 3 alkalom alatt átvettük a gyakorlatokat. A tervem az volt, hogy igyekszem abba a terembe járni, ahová ha hajnali 5re odaérek, akkor 6:30-ra mire a gyerekek és a férjem felkel már itthon is vagyok. Sajnos a harmadik edzés után fájdalmas alhasi nyomásra lettem figyelmes és ez az otthoni edzéseimet is korlátozta.

Kiderült, hogy lágyék sérvem van! Mondanom sem kell, hogy az edző által választott alacsony súlyokkal kezdtem az edzéseket mivel kezdő voltam, ennek ellenére mégis a terhelés hatására kijött a sérv. 3 hét kényszer pihenőre tettem magam és folytattam a helyes táplálkozást. Aztán úgy döntöttem, hogy ha csak az intervallum edzést csinálom és akkor is kijön a sérv akkor le kell hogy mondjak a versenyről. De nem így lett. Az intervallum maradt viszont a súlyzózás ugrott.

Az első és második havi étrend mondhatni könnyen ment mivel a zabplyhes protein palacsinta, a Peak krémek, főképp a Wheydream mogyikrém és a mogyoróvaj segítettek abban, hogy ne érezzem az édességek hiányát. Az utolsó hónap az viszont kifejezetten már csak mentális harc volt. Az edzések megcsinálása a könnyű része volt. De az, hogy az étkezés élménye teljesen áthajlik egy edd meg mert táplálnod kell a tested és pont életvitelbe komolyan megkérdőjelezte azt, hogy minek is csinálom ezt. A verseny előtti hét étkezése pedig szinte mindenbe vetett hitemet megrendítette! Olyan volt az egész, mint egy zarándoklat. Nagyon sokat tanultam magamról arról, hogy mit bírok ki és, hogy a testem sokkal kevesebb étellel is tud funkcionálni és igen kemény fizikai igénybevételt is teljesíteni. Hozzá kell tennem, hogy nem voltam totális kezdő sem az étkezésben és sem a sportolásban.

Előnyeim voltak:

– bármily meglepő de nagy előnyöm volt, hogy cukorbeteg vagyok és az évek során rengeteget tanultam az ételek szénhidrát, fehérje és zsír tartalmáról. Nem ütött meg az, hogy nem csak a kalóriabevitelre figyeljek, hanem a makro tápanyagok arányára is. Ismertem az alternatív lisztek és édesítők használatát is ebből adódóan igazából már csak receptet kellett keresnem. Nagyon szeretem a zöldségeket így a karfiolpizza vagy a brokkoli köretként sem adott kihívást.
– 11 évig versenyszerűen szertornáztam, így a már gyerekkoromban felépített izomzatom jó alapot adott a fejlődésre. Továbbá az intervallum edzés amelyet csináltam ( Shaun T – Insanity) ami rendkívül egyszerű, testnevelés órán is tanított gyakorlatokból állt. Az ilyen gyakorlatok helyes kivitelezését pedig gyerekként szintén elsajátítottam.
– Nagyon sok motivációs hanganyagot hallgattam annak érdekében, hogy a kitartásom megmaradjon. Nem vagyok egy feladós típus de könnyen mellékutakra tudok lépni, ahonnan mindig vissza kell hogy jöjjek. Minden fejben dől el, ezért nem csak a testemet edzettem, hanem az elmémet is.

Ez volt a reggeli rutinom. Ébredés, reggeli kávé, L karnitin, útifűmaghéj, 0,5l víz, vitaminok és közben hallgattam a különféle motivációkat olyanoktól akik már túl voltak hasonló mentális küzdelmeken. Az edzésekhez 10g BCAA TST italport is használtam. 

Hátráltató tényezők voltak:

– Az idő! A feladatok összeegyeztetése a különböző női szerepköreimben nagyon nehéz volt. Mindig van mit tenni, intézni, megoldani. Erre találtam ki a hajnali kelést, mert máshogyan ezt tényleg nem lehet csinálni. Az ég világon senki nem fog helyettem edzeni vagy helyesen táplálkozni csak én tudom megtenni ezt és csak én tudok erre időt keríteni.
– A környezetemben lévő emberek egy ideig szimpatizáltak a súlyvesztésemmel de amikor már valóban vékony voltam szinte mindenki azt gondolta, hogy beteg vagyok. Folyamatosan valahogy mindig arra terelődött a szó, hogy hogyan is nézek ki. Ez bizonytalanságot adott és inkább arra felé billentett, hogy ismét kifogásokat keressek magamnak. De egyszerűen kitartottam amellett, hogy én ezt addig akarom csinálni, amíg én magamnak nem mondom azt, hogy most már elértem, amit szerettem volna.
– Amennyire előny volt a táplálkozásban a cukorbetegség úgy az edzésben számtalan erőpróba elé állított egy-egy rosszullét vagy edzés közbeni gyengeség, ahogyan a vércukorszint mérés is. Ezek nem azok a dolgok amik annyira motiválóak lennének. De együtt kell tudni vele élni és bármily meglepő erre is a korán kelés lett a megoldás.
– Az, hogy a táplálkozásról és egy-két gyakorlat helyes kivitelezéséről volt valami fogalmam az egy dolog. De a test helyes arányairól, hogy mit hogyan kell csinálni, hogy a tested úgy formálódjon ahogy az elvárt, nos arról semmi fogalmam sem volt. Így kimondhatom azt, hogy amit a színpadra vittem az az én tudásom alapján alakult lehető legjobb test, amit el tudtam érni. Egy testépítéssel foglalkozó edző nyilván jobb tanácsokat tudott volna nekem adni. Én csak a fittanyuka minta étrend alapján étkeztem és mellette követtem az edzés programot, ami számomra bevált és élvezetet nyújtott. Innen letöltheted, miket használtam!

A fehérjeporok nagy segítségemre voltak az édességvágy lenyomásában. A kazein például lassan szívódik fel, krémes, pudingszerű… igazából szénhidrátok nélkül bármikor lehet enni, ha az éhség rámtört…

Amit a verseny adott nekem

A versenyt nagyon vártam, annyira jó érzés volt az, hogy eldöntöttem valamit, és végig csináltam. Én az a fajta ember vagyok, aki nem szeret csak a szavakkal dobálózni. Inkább magamban tartom a dolgaimat addig, amíg bizonyos nem lesz, hogy teljesíteni fogom. Ez a verseny az utolsó pillanatig elérhetetlennek tűnt, mert a 10 hónapos felkészülés azért nem volt elég arra, hogy tényleg elhiggyem, hogy ez a test az enyém. Fura mód legbelül még mindig ugyanúgy takargatni szerettem volna magamat, mert a hosszú évek alatt megszokott önképem nehezen változott.

De amit nagyon szeretnék kiemelni és lehet, hogy másnak is megadja ez az elhatározást, hogy változtasson az életén az az, hogy a versenyen nagyon sok testépítő volt, akik nagyon keményen megdolgoztak azért, hogy így alakítsák a testüket, mint ahogyan én is. De ez nem azt jelenti, hogy mellette nekik nincs életük, problémájuk, kötelességük. Nincs varázslat, nekik is kell takarítani, főzni, dolgozni, gyermeket nevelni. Nincs bejárónő aki kitalálja, hogy mit szeretnének enni és azt megcsinálja egészséges módon. Mindenkinek meg van a saját maga története, sőt többen betegséggel is küzdenek, mint ahogyan én is, mégis ott voltunk a színpadon és bizonyítottunk. Bizonyítottunk nem másnak és nem másért hanem csak és kizárólag magunknak, saját magunkért. Mert, ahogy írtam nekem ez egy zarándoklat volt a táplálkozás függőség és a saját testem elfogadásáért, az egészségemért. Az emberek hajlamosak ítélkezni, hogy na ő biztos azért néz így ki, mert a férje eltartja, vagy mert segítenek neki a nagyszülők vagy más dolga sincs mint így kinézni. Mindig keresik a kifogást, hogy miért nem az egyén érdeme az a test, amit visel. Senki ismétlem senki nem csinálja végig az edzéseket helyetted, senki nem eszik helyetted. A te tested a te életed a te felelősséged egyedül!

Csak a magyar közmondások szerint kellene élni és mindent valóra válthatsz. Az vagy, amit megeszel! Ki korán kel aranyat lel! Jobb későn, mint soha! Ne csak tudd a jót, hanem tedd is!
És ami nem közmondás de nekem nagyon sokat segített, hogy átlendüljek az élet nehézségein az pedig az a gondolkodásmód, hogy : nem a probléma a lényeg, hanem az hogy mit teszel ellene! Ne ítélkezz hanem találj megoldást arra, hogy változtass! Higgy nekem én is voltam a másik oldalon és igen ott könnyebb volt.”

Innen letöltheted a FITNESZ ANYUKA PROGRAMOT, és hogy miket használtam!

fitnesz anyuka

fitnesz anyuka cukorbetegség mellett

Vidd el a BOMBABIZTOS és CUKORMENTES bejgli receptet - amit a Peak CUKRÁSZA készített.