A pajzsmirigy probléma, alulműködés és túlműködés rengeteg embernél jelentkezik, ma már szinte népbetegségnek tekinthető. A cukorbetegség sajnos úgyszintén. Sőt, vannak olyanok, akinél mindkét betegség egyszerre jelen van. Ne keseredj el, ha nálad is így van ez, olvasd el az alábbi történetet, mely igen tanulságos és példamutató is egyszerre! Gyűjts motivációt és ne add fel!
Kovács Csilla Viktória fitnesz anyuka, aki már több versenyen megmérettette magát, szenvedett ezekben a betegségekben, azonban kőkemény elszántsággal, kemény diétát betéve a mindennapokba és edzéseket, rendszeres sportolást, testmozgást, bebizonyította, hogy mindezek ellenére megvalósíthatók a célok, sőt, cukorbetegsége meg is szűnt, amin még az orvosok is csodálkoznak. Sokszor halljuk, hogy mennyire fontos az életmódváltás, de amikor a saját bőrödön tapasztalod ezt meg és olyan pozitív irányba tudod terelni az életedet, akkor valóban megérted, hogy nem is csak fontos, hanem létszükséglet!
A terhességi cukorbetegséget megfelelő étrenddel, diétával kezelni tudod!
„Mindkét terhességem alatt diabéteszes voltam, az elsővel keményen inzulin-kúrán, a másodikkal már időben elkezdtem diétázni, ezért aránylag jó szinten maradt a cukrom. Viszont mindkétszer pillanatok alatt pattant fel a 30 kiló plusz. Ilyenkor mindenki mosolyog, hogy hát persze, mert kettő helyett ettél. Hát nem. 57 kg voltam, mikor megtudtam, hogy a 4. hét körül vagyok, a 9. heti kontrollon már 71 kg-ot mért az orvos. Úgyhogy keményen tartottam a diétát és még mozogtam is, amennyi tőlem tellett. Sajnos ez nem rajtam múlt, utólag sikerült összerakni a képet: Ez a diabétesz hatása volt.
Nos, mindkét szülés után sikerült megszabadulnom a túlsúlytól, ami azért is volt fura számomra, mert sosem voltam több 55 kilónál, fogalmam nem volt róla, hogy milyen érzés kövérnek lenni: amikor nem férsz bele a csini ruháidba, amikor a cipőd nem jön a lábadra, mikor nehézkes a mozgás, a felállás, a járás, fájnak az ízületeid és a talpad, szóval nem jó így lenni. A végső döfést az adta, amikor egy karate edzésen egy dobás után csak ültem a földön, az edző állt felettem és nézte, hogy miért nem állok fel. Én csak néztem rá, és azt mondtam, hogy nem tudok, nagyon kövér vagyok.
Mire ide eljutottam már tudtam, hogy a pajzsmirigyem feladta a küzdelmet és úgy döntött, hogy szép lassan pihenni tér. Szerencsére semmi komplikáció nem volt, sem gyulladás, sem göbök, így elég volt beállítani a hormonszintet. Még az elején megígérte a doki, hogy ha ez meglesz, akkor úgyis lefogyok. Eltelt egy év, beállt a hormonszint, edzettem, diétáztam, 86 kg lettem. Ekkor szegeztem a kérdést a dokinak: mi a baj? Elküldött terheléses vércukorvizsgálatra, ahol az éhgyomri érték 11 lett. Meg sem terheltek, azonnal 160g-os diétára és gyógyszerre fogtak. Én, mint a jó birka, mentem a dietetikushoz és ettem a tablettát.
A sport KÖTELEZŐ minden anyagcsere betegséggel küzdő embernek is!
„Aztán egyszer – amikor jutott időm egy percet gondolkodni – felháborodtam saját magam vesztén: de hiszen még csak 40 éves vagyok, gyógyszereken éljek? Belevetettem magam a témába és rengeteg kérdésre választ találtam. A legfontosabb azonban az a tézis volt, miszerint a sport KÖTELEZŐ minden anyagcsere betegséggel küzdőnek. Hát akkor minden oké! Hiszen én sportolok, heti 1-2 alkalommal lejárok a terembe és karatézok kétszer egy héten, nem lesz baj.
És valóban! Kő keményen fogtam a diétát, és heti 4-6 alkalommal sportoltam. A kilók elkezdtek leolvadni. Az első 20 kiló úgy „esett le” rólam, hogy szinte észre sem vettem. Végre elégedett voltam és boldog, 65 kg vagyok, egy 40-es nőnek ez tökéletes. Csinosnak és vonzónak éreztem magam. Az érzés, hogy tudok járni, futni, a földről felállni, lépcsőzni, igazi eufóriával töltött el.
Cukorbetegként még inkább figyelj oda, még tudatosabban éld a mindennapokat!
Cukorbetegként élek hát tovább, tudatosan étkezem és minden nap sportolok. Sokan kérdezték, hogy nem megterhelő? Nem túl nehéz? De. Megterhelő és nehéz. Főleg eleinte, mert az a dietetikus eligazítás, amit a kórházban az újdonsült cukorbetegeknek adna, hát egy nagy rakás fityisz. Akár ne is mondjanak semmit. Sokkal többre mentem volna, ha az elején elmondják azt, amit nekem kő kemény másfél éves munkával kellett megtapasztalnom és kikísérleteznem: minden ember más, nincs két egyforma emésztőrendszer, nincs két egyforma nap, csak a fő irányvonalak meghatározhatóak egy igazi életmód diéta kapcsán. Ez az az alapmondat, amit nagyon nem szeretnek tőlem hallani a lányok, amikor megkérdik, hogy mit kell enniük. Nem tudom. Azt tudom, hogy mit nem szabad, és azt is tudom, hogy rám milyen étel mikor hogyan hat. Ezt mindenki csak saját maga tapasztalhatja meg.
Az edzés lehet, hogy „elvesz” a gyerekektől egy órát, azonban hosszútávon, ha egészséges leszel, még sokáig velük tudsz maradni és tudsz adni nekik sok-sok órát cserébe! Idővel a gyerekek is megértették, hogy napi egy órával kevesebbet leszek otthon, elmagyaráztam nekik, hogy csak úgy fogok tudni sokáig élni és sokáig velük maradni, ha most minden nap lopok tőlük egy-egy órát. Igyekeztem és a mai napig is igyekszem ezt az órát olyan későre tenni, amikor ők már nem aktívak, este 8 körül megyek le a terembe, a karate is este van, tehát a szokásos edzés-különóra-tanulás-játék délutáni köröket simán ugyanúgy folytatjuk, mint ahogy eddig volt.
Még ennél is többre lehetsz képes!
Férjem több, mint 30 éve testépítő, illetve fitnesz edző. Valaki azonban – minden szakmai betekintés vagy tapasztalat nélkül meg merte kérdőjelezni a szakmaiságát. Ő csak nevetve legyintett, de mi asszonyok, anyák, olyanok vagyunk, mint a tigrisek. A fejembe vettem, hogy „namajdénmegmutatom”. Én lettem a kísérleti alanya és bele is kezdtünk a munkába. Tulajdonképpen nem történt más, mint az, hogy még két edzést betettünk a mindennapjaimba, kicsit változtattunk a súlyokon, az intenzitáson, igazából fel sem tűnt. Aztán egyszer csak észrevettem a változást. A vállam kerekedett, a hasam laposodott, a súlyom tovább csökkent. Apa pontosan tudta, mit csinál velem, és működött.
Ekkor hozta szóba először a versenyt, aminek a gondolatára is kivert a víz, a gyomrom görcsbe rándult. Féltem, sőt, még inkább rettegtem a színpadtól. Féltem, hogy nem leszek kész, féltem, hogy nem leszek odavaló, féltem, hogy szégyenben maradok. Ezért el sem mondtuk senkinek, kvázi titokban készültünk. És már csak egy hónap volt hátra a versenyig, és én még mindig nem éreztem késznek magam.
Az utolsó hónap nagyon nehéz volt. Az utolsó hetekben már napi két edzést csináltunk. Nem nagyon tudom, hogy mi alapján, ez a férjem titka, de napi szinten változtattuk az edzéseket, az intenzitást, a sorozatszámokat. A diétát nagyon visszafogtuk, alig ettem szénhidrátot, azt is leginkább reggel illetve az edzések előtt.
A napi két edzés és a diéta elég kellett, hogy legyen arra, hogy tökéletessé váljon az alakom, hogy izmosodjak és szálkásodjak. Mindkettőnknek – az edzőmnek és nekem is – be kellett látnunk, hogy nem vagyok már 20 éves, így az anyagcserém sem olyan, mint egy 20 évesé, ráadásul a két anyagcsere betegségem sem segít a felkészülésben. Teljesen más alapokkal kellett indulnunk, mint az egészséges embereknek, sokkal messzebbről és mélyebben kellett elkezdenünk az alapozást. Ebben az állapotban és korban már nem elég három hónap a felkészülésre, 10 hónap is éppen, hogy elegendő volt. Másrészt – főleg mivel éppen a betegségektől akartunk megszabadulni első körben – nem használhattunk olyan segédanyagokat, amiket ebben a sportban a versenyzők használnak. Főleg nem tömegnövelőket és illegális szereket, de még vízhajtót sem.
Aki képben van a bodysportban, az pontosan tudja, hogy a víz kihajtása milyen fontos a verseny előtt. Hiszen azáltal, hogy a víz kimegy a szövetek közül, az izmok sokkal tónusosabban fognak látszani. Nekem 100%-ig „tisztán” kellett ugyanazt az eredményt elérnem, amit a 20 éves lányok különböző szerekkel produkálnak. Ez bizony nagyon kemény dolog. Aki próbált már „natural” felkészülni, az pontosan tudja. Nagyon keményen dolgoztunk és még keményebben diétáztam, és azt hiszem egész szép eredményt sikerült elérnünk.
A versenyen ugyan azt tapasztaltam, hogy mindenki „soványabb” és fiatalabb volt nálam. Nem éreztem jól magam ettől a felfedezéstől, de nagyon büszke voltam magamra pont ugyanezért. Öregebb is vagyok, beteg is vagyok, „tisztán” kellett dolgoznom, mégis ki mertem, ki tudtam állni a lányok közé. És ami még fontosabb és még büszkébbé tett: nem lógtam ki túlságosan a sorból.
Az élet majdnem vissza is zökkent a régi kerékvágásába, amikor úgy döntöttünk, hogy folytatjuk a versenyzést. A következő versenyre már célzottabban készültünk, alig 4 hónapunk volt rá, de kicsit már jobban ismertük a testem, a szervezetem, így picit könnyebb volt. Persze megint nem lettünk kész, de a sikerünk töretlen volt. Még mindig nem értem, hogy miért, hiszen továbbra sem voltam olyan „szálkás”, mint a többiek, bár most már a saját korosztályommal léphettem színpadra anyuka kategóriában. Valahogy mégis én voltam az, akinek mindenki gratulált, én vittem a prímet. Talán pont a természetességem miatt, nem is tudom igazán. Engem sosem érdekelt a helyezés, sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy az ember ha elindul egy versenyen, akkor annyit adjon magából, amennyit csak tud.
Versenysportoló bármikor lehetsz, ez nem életkor függvénye!
Hirtelen rádöbbentem, hogy most 45 évesen versenysportoló lettem. Én, aki sosem vágyott különösebb babérokra. És megint picit kijjebb düllesztettem a mellem, mert nagyon nagy szó ám ez is. Egy öregedő anyukának, akinek sosem voltak világot megváltó tervei. És a következő verseny – immár a harmadik – meghozta a gyümölcsét. Az eddigi legjobb formát hozva sikerült elérnem a Miss Fitness modell 3. helyét úgy, hogy a többi induló bizony több 10 évekkel volt fiatalabb- és szerintem csinosabb.
A legnagyobb sikered, hogy újra egészséges leszel!
A versenyek után a legfőbb siker még mindig csak ez után jött. Az aktuális fél éves felülvizsgálaton a pajzsmirigy orvos azt mondta, hogy nekem többé nincs keresnivalóm az ő ambulanciájukon, a hormonszintem beállt, ne foglaljam a helyet a rendszerükben tovább. A cukorbetegségem elmúlt, effektíve gyógyultnak vagyok minősítve, ami elvileg ugye lehetetlen. Földöntúli boldogság ezt hallani egy olyan betegnek, aki tudja: csak ő és kizárólag ő volt az, aki ezt elérte. Aki akár Te is lehetsz!
Fitnesz életmód
Fitnesz életmód betegen