Olivér miután sikeresen végigvitte a street workout átalakító programunkat az állóképességi sportok versenyszellemében él. Részt vett a IV. BalatonMan Füred Triatlon fesztiválon is, egy rövid kis beszámoló keretében pedig elmondja, mit jelentett neki a verseny.

Olivér körülbelül 2-3 éve kezdett el rendszeresen futni, 1-2 éve kerékpározni, majd tavaly ősszel az úszást is beiktatta az edzésnaptárjába. Mindezt azért, mert Olivér a fejébe vett, hogy a 2015-ös évet a triatlon sport kipróbálására szenteli. Idén májusban teljesítette is élete első, rövid távú versenyét Orftfűn (1 km úszás-30 km kerékpározás-7 km futás), ami be is váltotta számára a triatlonhoz fűzött reményeit. Olivérnek nagyon tetszett a verseny hangulata, végig élvezte a versenyt, ami a versenyzés folytatására késztette.

Ironman

Mi történt a 2015. július 13-i BALATONMAN Füred triatlon Fesztiválon?

A Balatonman Füred féltávú versenyén 1,9 km úszás; 90 km bringa és 21,1 km futás volt a penzum. Edzőim intelmei szerint egy ilyen távú versenynél már jobban oda kell figyelni a sportolónak, mert hiába edzett valaki, könnyen elkövethet olyan hibákat, ami miatt akár a verseny feladására is kényszerülhet! Tapasztalatuk szerint ez a távot már tisztelni kell, mivel itt egy átlagos versenyző 6-8 óra folyamatos, intenzív igénybevételnek van kitéve! Ennek megfelelően nagy hangsúlyt kell fektetni a folyamatos folyadék és energiapótlásra! Valamint, mivel a verseny napján kb. 30 fokos hőmérsékletre lehetett számítani, a test külső hűtéséről is gondoskodni kellett!

A helyszínen tudtunk meg néhány információt, amik szintén nem könnyítették meg a dolgunkat. A reggel 8 órára tervezett rajtot egy másik esemény miatt 13 órára tették át, így a magas hőmérséklet „garantált” volt! Valamint az erős szél (kb. 45 km/h ) okozta hullámzás miatt az úszópályát is át alakítani a rendezőknek. Így a délelőttöt még pihenéssel töltöttük. A bedepózást – azaz a verseny során használt felszerelések bekészítését az arra kijelölt és lezárt területre, 12:30-ig kellett elvégezni. Utána következett a regisztrálás és a bemelegítés. Majd mindenki izgatottan várta a rajtot, amit további 20 perccel eltoltak…

Az úszás elején szokásos „tömegverekedés” után már többnyire csak magára kell figyelnie az embernek, hogy megfelelő tempóval jó irányba ússzon, nehogy azzal is időt veszítsen, hogy rossz irányban, illetve cikk-cakkban halad. Ezen a versenyen ez is kissé másképp történt, mivel a víz annyira hullámzott, hogy sokszor egy sima levegővétel is gondot okozott, így a „stíluson” is változtatni kellett, mert levegőhöz csak feljebb fordított fejjel lehetett jutni. Ezen felül az erősen hullámzó vízben komoly szédülésérzet is kialakult. Nem mellékesen az átalakított pálya miatt a partra is ki kellett mászni, mielőtt megkezdtük az újabb kört az úszásban. Ezt a kellemetlenséget kihasználva én a rajt előtt elhelyezett iso italomból tudtam néhány kortyot inni, ezzel megkezdve a tervezett folyadékpótlást! Mindezek ellenére az úszásidőm a tervezettől csak néhány perccel maradt el az előzetes számításaimtól.

Dolgozzon helyetted a Zsírégetőd! A Munka Ünnepére: 33% OFF a Peak Zsírégetőidre!

Ironman triatlon

A depóban gyors átöltözést, kis evés-ivást követve felpattantam a kerékpáromra, és kissé visszafogott, nyugodtabb iramban megkezdtem a második számot. A bringapálya első két kilométere sík volt, és onnantól szinte végig dimbes-dombos pálya vezetett (összesen több mint 1100 m szintemelkedés volt ), ahol szintén kettő kört kellett teljesíteni. A legjobb rész az első kör végén volt, ahol az egyéni frissítő zónában találkozhattam Feleségemmel – hű segítőmmel – aki aktívan és nagy-nagy figyelemmel végig segített az egész verseny során. Kicseréltük a kulacsokat az előre megbeszélt módon, így a saját magam által elkészített iso itallal tudtam folytatni a tekerést. A két saját izós kulacson kívül volt nálam egy harmadik is, amiben sima víz volt, ezt minden lehetőségnél újra cseréltem, és ezzel hűtöttem magam kívülről. A második kör megkezdése után kicsivel jött a feketeleves; ugyanis észrevettem, hogy a kerékpárom ülése folyamatosan csúszik lefelé, így egyre nehezebbé és fárasztóbbá kezd válni a tekerés. Rövid gondolkodás, számolgatás után úgy döntöttem, hogy megállok, és megpróbálok szerezni egy szerszámot és orvosolni a hibát, mivel az alacsony nyereg miatti pozíció egyre jobban terheltem a comb izmait, amire még a futás során számítanom kell! Ez meg is történt, szerencsére az egyik versenyzőtől kaptam kölcsön egy kis szerszámot, amivel pár perc szerelgetés után, ideiglenesen meg tudtam oldani az ügyet. A kerékpáron próbáltam tartalékolni az erőmet, mivel mégiscsak le kell futnom utána egy félmaratont. Azt hiszem, ez „túl jól” sikerült, így ezen a számon még többet veszítettem a tervezetthez képest. Bár ezt a „lassúságot” betudhatom a nagy melegnek, az erős hegyi pályának, az erős szélnek, valamint a nem várt szerelgetésnek is!

A kerékpárral visszaérkezve frissnek éreztem magam, gyorsan átöltöztem és irány a futópálya! Az első körön jó tempóban haladtam, de érezni kezdtem valami problémát a gyomrom-hasam körül. Rögtön beugrott, hogy a bringapályán több helyen is kínálgattak magnézium italt, amit többször el is fogadtam és megittam megelőzésképpen. Valószínűleg ezek hatását kezdtem érezni a futás megkezdése után, így innentől az foglalta le a figyelmemet, hogy mikor melyik illemhely van a legközelebb hozzám, hova tudok sprintelni végszükség esetén..!? Sajnos ezeket a hibákat csak éles versenyen tudja igazán kitapasztalni az ember, mivel edzésen már kipróbáltam hasonló magna-shot italt, de akkor csak egy darabot fogyasztottam, és az nem okozott problémát! Próbáltam összeszorítani mindenemet, és végül ezzel a „kis” kellemetlenséggel futottam végig a versenyt. A futás felénél ráébredtem, hogy az „álomidőm” így már nem lesz meg, ezért a még tartható leggyorsabb, de végig egyenletes tempóban lefutottam a 21 kilométert. A feleségem természetesen itt is végig segített, adagolta a frissítőket minden körben. A hivatalos frissítőknél pedig vízzel frissítettem magam, kívülről-belülről egyaránt. Így a tervezetthez képest „csak” 15 perccel lett rosszabb az összidőm, de végig jó állapotban, összeszedetten versenyeztem.

A verseny során felmerülő problémákat próbáltam a lehető legjobban megoldani. Összességében elégedett vagyok az eredményemmel, és lélekben már a következő megmérettetésre készülök, ami kb. egy hónap múlva lesz, és a füredi versenynek éppen a dupláját teszi ki távban (persze csak matematikailag, mert a terhelés szempontjából sokkal nagyobb igénybevétel a szervezetnek).

Természetesen az edzések folytatása előtt néhány nap pihenő következik, amikor csak lazítással, nyújtással fognak eltelni az edzésidők.

Jó sportolást kívánok mindenkinek!

Vidd bátran, örülünk, hogy adhatunk neked!