A kigéshez általában két dolog vezethet: az, ha rendszeresen nagyon magasra teszed magadnak a lécet, a másik pedig a gyenge önbizalomból eredő állandó sikertelenségérzés. Kik a leginkább veszélyeztetettek? Az orvosok, pénzügyi szakemberek, vállalkozók, a jogászok és a médiában dolgozók.

Melyek a burnout stádiumai? Te hol vagy most?

1. Önként vállalsz feladatokat, tűzöl ki nehéz célokat, szoros határidőket magad elé, lassan nélkülözhetetlenné teszed magadat. A magánéleted háttérbe szorul, és állandóan űzött-hajszolt vagy.

2. A burnout második szakaszában döntést hozol. Még sikeresen vissza tudod állítani az egészséges egyensúlyt, a fáradtságod elmúlik. Ha viszont nem, akkor általános gyűlölet fog el munkatársaiddal, főnököddel, ügyfeleiddel szemben, nő a bűntudatod, hangulatod változékony, munkabírásod gyenge.

3. A burnout harmadik szakaszában elhanyagolod a munkádat, kerülöd az újabb célkitűzéseket, mindent vagy feketén, vagy fehéren látsz. Kreativitásod csökken, rugalmasságod eltűnik, mindent megteszel, hogy elkerüld a változásokat.

Fontos tudni, hogy nem egyik napról a másikra alakul ki: ez egy hosszú folyamat, amit a lelkesedés csökkenése, a szorongás és az elégedetlenség belülről táplál (szünet nélkül).

Bátran hasonlíthatjuk az anyagfáradáshoz (lévén a fogalmat a technológiában használták először az energiaforrások gyengülésére): az ember szép lassan – és sokszor biztosan – belefásult az életébe és a munkájába.

Dolgozzon helyetted a Zsírégetőd! A Munka Ünnepére: 33% OFF a Peak Zsírégetőidre!

A kiégés és a vele gyakran együtt járó stressz pedig gyorsan olyan problémákat okozhat, ami már testi tünetekben is megjelenik. Nálad ismerős?

A stressz az erekre és az izmokra is hatással van. Amikor felfokozott idegállapotba kerülsz, a vér sokkal gyorsabban áramlik az erekben, az erek kitágulnak, az izmok pedig megfeszülnek. Az értágulás okozhat komoly fejfájást vagy akár súlyos migrént is. Az izmok merevsége egy-egy ponton jelentkezik fájdalomként, például erőteljes fájdalom nyilallhat a tarkódba, sőt ez kiterjedhet a nyakadra vagy a vállaidra is.

A stressz okozta adrenalin-túltermelés szaporább szívveréshez, légszomjhoz, magas vérnyomáshoz vezet, ami könnyen okozhat szívbetegségeket is. Ha állandósul a feszültség, a koleszterinszinted is megemelkedhet, ami pedig erőteljesen hat a szív és az érrendszer állapotára. 

Segítség, ha már kialakult a baj: természetes koleszterinszint csökkentő van a Peakshopon is, katt ide – ha életmódot váltasz, ezzel nagyobb eséllyel és gyorsabban tudod helyrehozni a laborértékeidet.

Az irritábilisbél-szindróma kifejezetten stresszbetegség. Az idegeskedés váltja ki az állandósuló gyomorfájást, puffadást, bélpanaszokat. A tüntetek nagyon kellemetlenek lehetnek, gyomorégés, émelygés, hányinger is társulhat a fájdalmakhoz.

Válaszolj őszintén a lenti kérdésekre; ha nagyobb az igenek száma, akkor nagy az esélye annak, hogy te is a kiégéssel küzdesz:

• Azt érzed, hogy a munkahelyi teljesítményedet nem értékelik és nem ismerik el eléggé?
• Szűnni nem akaró kimerültség és fáradtság kínoz?
• Úgy érzed, koncentrációs zavaraid vannak?
• Úgy érzed, nem kapsz elég dicséretet a feletteseidtől?
• Egyre nehezebben tudod kezelni a munkahelyi bírálatokat?
• Kételkedsz abban, hogy amit csinálsz, annak értelme van?
• Egyre többször gondolsz a munkádra a szabadidőben? Nem tudod elválasztani a kettőt? Nem tudsz kikapcsolni?

A kiégés megelőzhető? Lássuk pontokba szedve!

1. Tedd rendszerbe az életed! Kezdd el azzal, hogy előző nap megtervezed, ha törik, ha szakad, melyek az a fix időpontok, amikor neked edzened, pihenned KELL. És ezt tartsd is be! Azt tudod, hogy napi minimum 25 perc mozgás kell a stressz leküzdéséhez. Ha elmaradsz emiatt az edzéssel, az nem gond, viszont ha kiégsz, az már igen.

Baj, ha nem jól fel a preferencia-sorrendemet, mert az edzés mindig a végére maradt, eshetőleges alapon, “ha belefér, megyek edzeni, ha nem, akkor pedig kimarad…” Persze köszönhető ez annak is, hogy az edzésekkel kapcsolatban nem tartozol elszámolással senki felé. A munkában szoros határidőkhöz vagy kötve. Az edzéstervek végrehajtása hatalmas sikerélményt ad, a fizikai aktivitás pedig kikapcsol és felfrissíti a fáradt elmét. Edzéshez minden segítség EGYBEN, egy kiegészítőben, nem kell neked összeraknod, ez össze van rakva, katt ide.

2. 20-25 percnél többet nem tud koncentrálni az agy. Állj le 1-2 percre, 2- 3 óránkét állj le 5-10 percre! Figyelj a légzésedre! Ha nagyon szétesel, akkor az AGYDURRANTÓ tuningot vesd be – ez a cucc nem pörgeti a szíved, csak az elméd!

3. Minden nap legyen “énidőd”! Amit élvezel. De ezt is terezd be, mert különben elmarad! Tervezd be a nagyobb heti, havi, évi lazításokat! Bánj a pihenőidővel úgy, mint a munkaidővel!

4. Tanulj meg delegálni: ha van olyan feladat, amit kiadhatsz másnak, akkor tedd meg, mert azzal csökken a terhelés és javul az eredményesség.

5. Ha kell használj természetes stresszcsökkentőket – ilyen az Aswagandha, ami a legrégebbi, de mai napig a kegkeresettebb stresszcsökkentő kivonat. Keresd itt, és használd, mellékhatások nélkül!

Tudod ugye, hogy nem a sok munkaóra, hanem a produktivitás számít? És nem az erőfeszítés, hanem az eredmény!?

Vidd bátran, örülünk, hogy adhatunk neked!

Referenciák:

Freudenberger H: Staff burn-out. Journal of Social Issues 1974; 30: 159–65. CrossRef
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8834764/
American Psychiatric Association. Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. 4th Edition. Text Revision. 2000
https://www.researchgate.net/publication/315898228_Burnout_Syndrome_and_Depression
Melamed S, Shirom A, Toker S, Shapira I: Burnout and risk of type 2 diabetes: a prospective study of apparently healthy employed persons. Psychosom Med 2006; 68: 863–9. CrossRef MEDLINE
Shirom A, Westman M, Shamai O, Carel R: Effects of work overload and burnout on cholesterol and triglycerides levels: the moderating effects of emotional reactivity among male and female employees. J Occup Health Psychol 1997; 2: 275–88. CrossRef MEDLINE
Glassman AH, Miller GE: Where there is depression, there is inflammation ... sometimes! Biol Psychiatry 2007; 62: 280–1. CrossRef MEDLINE
West CP, Huschka MM, Novotny PJ, et al.: Association of perceived medical errors with resident distress and empathy: a prospective longitudinal study. J Amer Med Ass 2006; 296(9): 1071–8. CrossRef MEDLINE