A kalória számlálás mítosza még mindig tartja magát, holott ha már kipróbáltad tudod: egész Életedben nem tudsz számolgatni. (és nem is akarsz…)

Számold a kalóriákat, ha egy rövid időszakról van szó, de évekig, sőt az Életünk végéig fenntarthatatlan. Mi a megoldás?

→→★ Az igazság, minden szinten, máshol van.

– Ha tehát 2 hónapod van egy fitnesz versenyig, akár számolhatod a kalóriákat. (bár nem szoktuk – a makrótápanyagok mennyiségét számoljuk, grammokban)
– Ha egész Életedben egészséges és könnyed akarsz maradni, akkor ennél jóval fenntarthatóbb életmódra van szükség.

1. Ehhez nagy segítség, a glikémiás index ismerete, mert ezzel önállóan állíthatod összes, mit eszel, és senkire sem kell hallgatnod.
2. Lejjebb ismerkedjünk meg a tápanyag-sűrűség fogalmával, ami szintén egy olyan támpont, ami Téged tesz önállóvá, az ételed, vagy Életed megválasztása esetére.

– Ha életben akarunk egyáltalán maradni, az írás alján megtalálod a részleteket: 2050-re a Föld felső talajrétegének 90 százaléka veszélyben van. Forrás: https://news.un.org/en/story/2022/07/1123462

1. A glikémiás indexet (GI) az 1980-as években vizsgálták először, elsősorban azért, hogy segítse az embereket 2. típusú cukorbetegség megelőzésében, illetve kezelésében. Kezdetben tehát erre használták, mára azonban a diéta illetve az egészséges életmód követőinek is segítséget nyújt, számos súlycsökkentő program alapját is képezi.

Az az adat mely megmutatja, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel szervezetünkben. Megkülönböztetünk alacsony, közepes és magas glikémiás indexű ételeket. Magas Glikémiás indexű étel fogyasztását követően a benne lévő szénhidrát gyorsan felszívódik és hirtelen megemeli a vércukor és inzulin szintet a szervezetünkben, de amilyen gyorsan megemelkedtek ezek a szintek olyan gyorsan le is csökkennek, mely éhség érzetet fog okozni.

Az alacsony Glikémiás Indexű ételek lassan felszívódó szénhidrátot tartalmaznak, melyek lassan, kismértékben emelik meg a vércukor és inzulinszintet. Ennek következtében tovább tart telítettség érzetünk, később leszünk újra éhesek. A probléma azonban az úgynevezett “GI diéta” esetében, hogy sok ember nem érti pontosan, mit takar pontosan a glikémiás index, ez pedig félreértésekhez vezethet, hogy hogyan kell használni, hogyan kell kiválasztani a megfelelő élelmiszereket, különösen a jobb fajta szénhidrátokat.

A glikémiás indexen alapuló étrend alapja, hogyha túl sok szénhidrátot fogyasztunk a „ rossz fajta” élelmiszerekből, akkor túl sok glükóz halmozódik fel a szervezetben. A felesleges glükóz pedig túlzott inzulin termelődéshez vezet, ekkor pedig tünetként jelentkezhet a szédülés, az alacsony energia, és erős éhség, ami végső soron a súlygyarapodást idéz elő. GI pontszámok vizsgálata nem elegendő

Az egyik probléma a glikémiás indexel az, hogy nem tükrözi mennyi a tényleges cukor mennyisége az adott típusú szénhidrátban. Bizonyos esetekben a magas GI pontszámú élelmiszer nem tartalmaz túl sok cukrot is egyben, azonban még így is gyorsan megnöveli a glükózt a vérben, majd le is csökkenti. A GI pontszámok önmagukban nem nyújtanak elegendő információt a jó az élelmiszerek megválasztására.

Az American Journal of Clinical Nutrition készített egy felmérést a GI számokra alapozva, a GI diétát alapul véve. Ennek részeként egy 18 hónapos vizsgálatban, több mint 200 nő vett részt, akiket két csoportra osztottak. Az egyik csoport kalóriaszegény étrendet kapott, többnyire alacsony GI-vel rendelkező szénhidrátot (lassabb felszívódású szénhidrát). A másik csoport többnyire nagy GI-vel rendelkező szénhidrátot fogyasztott (gyorsabb felszívódású szénhidrát). Azt gondolhatnánk, hogy a “jobb” szénhidrát-alacsony GI is, ami felgyorsítja a fogyást, így azok tudtak sikeresebben fogyni, akik ebben a csoportban voltak. Azonban a vizsgálat befejeztével, az eredményben, a súlyvesztésben, nem volt szignifikáns különbség a két csoport tagjai között.

Hogyha a GI számokat vizsgálod a diétád során, tartsd észben, hogy számos más tényező is befolyásolja a szervezet szénhidrát feldolgozását. Először is, ami nagyon fontos, a tápanyag-sűrűséget is megvizsgálni (vitaminok, ásványi anyagok és rostok összessége), a GI pontszám mellett. Másodszor, ha lelassítod az emésztésedet, akkor a glükóz szint sem fog hirtelen megemelkedi a vérben és nem fogod feltépni a hűtő ajtaját ennek lecsökkenésekor.

2.Az egészségügyi szakértők sokféleképpen írják le a tápanyagban gazdag étrendet. Például Dr. Joel Fuhrman, az „Eat to Live” című könyv szerzője alkotta meg a ma már divatos „nutritarian” kifejezést.

A nutritarian véleménye szerin olyan embert jelöl, aki az ételeket, a kalóriatartalomban található mikrotápanyagok alapján választja ki.

→→★ Más szavakkal, a nutritarian nem foglalkozik a kalóriák számolásával, nem eszik csak alacsony zsírtartalmú ételeket, és nem ragaszkodik a nyers étrendhez. A nutritarian nem követi az „egységes” étrendet vagy elméletet sem, minden embernek másra lehet szüksége.

Inkább arra koncentrálunk, hogy a lehető leginkább tápanyagban gazdag ételeket együnk, hogy elégedettek és egészségesek maradjunk.

→→★ Mi az a tápanyag-sűrűség?

A tápanyag-sűrűség az élelmiszerben található hasznos tápanyagok mennyiségét jelenti, arányban az élelmiszer kalóriatartalmához (vagy energiatartalmához) viszonyítva.

A Nemzeti Egészségügyi Intézet és az Egyesült Államok Egészségügyi és Szociális Minisztériuma szerint a „tápanyag-sűrű élelmiszerek” azok, amelyek nagy mennyiségű tápanyagot tartalmaznak, de viszonylag kevés kalóriát.

Ha egészséges ételekre gondolunk, valószínűleg a gyümölcsök és zöldségek jutnak eszünkbe, de más teljes értékű ételek is magas tápanyag-sűrűséggel rendelkeznek. Ilyenek például a vadon fogott halak, a ketrecben nevelt tyúkok tojásai, a bab és a borsó, a nyers diófélék és magvak, a fűvel táplált sovány húsok és baromfi, valamint az ősi/teljes kiőrlésű gabonafélék.

→→★  Miért fontosak a tápanyag-sűrű ételek?

Az egészséges, teljes értékű ételek ellátnak minket nélkülözhetetlen vitaminokkal, ásványi anyagokkal, aminosavakkal (amelyek a fehérjét alkotják), zsírsavakkal és egyebekkel. A tápanyagban gazdag étrendet úgy is lehetne leírni, mint gyulladáscsökkentő étrendet, amelyről tudjuk, hogy fontos a krónikus betegségek és a kockázati tényezők, például a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az elhízás megelőzésében.

Sok szakértő úgy véli, hogy az általános egészségi állapotot részben a tápanyagbevitel és a napi kalóriabevitel hányadosa határozza meg. →→★ Például az USA Mezőgazdasági Minisztériuma szerint az emberek étrendjének általános minősége több tényezőtől függ, többek között:

– A kalóriabevitelükönként felvett mikrotápanyagok és makrotápanyagok mennyiségétől.
– Attól, hogy folyamatosan megfelelő mennyiségű kalóriát (makrotápanyagok formájában) fogyasztanak-e az egyéni szükségleteik kielégítése érdekében. Ez azt jelenti, hogy képesek elkerülni a túlzott kalóriabevitelt, de ugyanakkor elkerülik az alultápláltságot és a tápanyaghiányt is.
– A mérgező anyagok, például a transzzsírok, a túlzott nátrium- és finomított cukorbevitel elkerülése.

Peak Black Friday! 33% OFF + Szaloncukor + egyéb Karácsonyi Ajándékok! Tárazz be!

Íme egy másik szempont: a fogyasztott kalóriánként bevitt tápanyagok mennyiségét tekintve 600 kalóriányi gyorséttermi sült krumpli nyilvánvalóan NEM ugyanaz, mint 600 kalóriányi kelkáposzta.

Ugyanígy 600 kalória barna rizs sem egyenértékű 600 kalória kelkáposztával. Persze, a barna rizs természetes élelmiszer, de táplálékértéke messze elmarad a kelkáposztaétól (és sok más élelmiszerétől is).

→→★Mi a különbség az energiasűrűség és a tápanyag-sűrűség között?

Az energiasűrűség és a tápanyag-sűrűség közötti különbség az élelmiszer által biztosított kalória és tápanyagok egyensúlyában rejlik.

Az energiasűrűség az élelmiszer súlyához vagy térfogatához viszonyított kalóriatartalmát jelenti. A magas energiasűrűségű élelmiszerek kis adagban sok kalóriát tartalmaznak, míg az alacsony energiasűrűségű élelmiszerek ugyanolyan adagban kevesebb kalóriát tartalmaznak.

Az energiasűrű élelmiszerek közé tartoznak például a sült ételek, a cukros snackek és sok zsír és olaj.

A tápanyag-sűrűség az élelmiszer kalóriatartalmához viszonyított jótékony tápanyagok (pl. vitaminok, ásványi anyagok, rostok és fehérjék) mennyiségét jelenti. A tápanyag-sűrű élelmiszerek kalóriánként nagy mennyiségű tápanyagot tartalmaznak, így segítve a tápanyagszükséglet kielégítését anélkül, hogy sok kalóriát fogyasztanánk.

Példák: gyümölcsök, zöldségek, sovány fehérjék és teljes kiőrlésű gabonák.

Lehet egy élelmiszer egyszerre tápanyag- és energiadús?

Igen, egyes élelmiszerek egyszerre lehetnek tápanyag- és energiadúsak. Az olyan élelmiszerek, mint a diófélék, magvak, avokádó és zsíros halak gazdagok esszenciális tápanyagokban (egészséges zsírok, fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok), de kalóriatartalmuk is viszonylag magas. Ezek az élelmiszerek magas tápanyagszintet biztosítanak, de kalóriatartalmuk is magas, vagyis tápanyag- és energiadúsak.

Ha ezeket az élelmiszereket beépítjük az étrendbe, a mértékletesség elengedhetetlen a kalóriabevitel egyensúlyának fenntartásához, miközben továbbra is kihasználhatjuk tápanyag-sűrűségüket. A tápanyagban gazdag élelmiszerek valódiak és feldolgozatlanok, ellentétben a kémiailag módosított, mesterséges vagy szintetikus összetevőkkel teli élelmiszerekkel.

Az egészséges, teljes értékű élelmiszerekben található tápanyagok közé tartoznak a mikrotápanyagok, mint az esszenciális vitaminok, nyomelemek és elektrolitok, például magnézium/kalcium/kálium, valamint a makrotápanyagok, beleértve a szénhidrátokat (mind az „egyszerű”, mind a „komplex” típusúakat), fehérjéket (aminosavakat) és különböző típusú egészséges zsírokat.

A kiegyensúlyozott, nagyrészt feldolgozatlan étrend jobb, mint a kiegészítők szedése és a erősen feldolgozott étrend, mert a valódi élelmiszerek komplex kémiai szerkezettel rendelkeznek, amelyet nagyon nehéz lemásolni. Például a sok növényi élelmiszerben található antioxidánsok és fitokemikáliák támogatják az immunrendszert, a szervezet méregtelenítő folyamatait és a sejtek helyreállítását.

→→★ Mely élelmiszerek a leginkább tápanyagban gazdagok? Az élelmiszerek tápanyag- és kalóriatartalmának aránya alapján az alábbiakban felsoroljuk a leginkább tápanyagban gazdag élelmiszereket:

Tengeri moszatok
Máj (marha és csirke)
Leveles zöldségek, például kelkáposzta, kínai kel, kelkáposzta, spenót, vízitorma, pitypang és rukola
Brokkoli, karfiol és más keresztesvirágú zöldségek, például káposzta vagy kelbimbó
Egzotikus bogyós gyümölcsök, mint az acai, a goji és a camu camu
Piros, sárga, zöld és narancssárga paprika
Sárgarépa és paszternák
Fokhagyma
Petrezselyem, koriander, bazsalikom és más fűszernövények
Bogyós gyümölcsök (áfonya, málna, szeder)
Spárga
Cékla
Vad lazac és szardínia
Csontleves
Fűvel táplált marhahús
Zöldbab
Tojássárgája
Tök
Lencse
Articsóka
Paradicsom
Vad gombák
Magvak, például tökmag, napraforgómag, chia és lenmag
Nyers sajt és kefir
Édesburgonya
Fekete bab
Vad rizs
Joghurt
Kakaó
Avokádó

→→★ Mi ennek az egésznek a kapcsolata a fogyással?

A tápanyaghiány megelőzése mellett a teljes értékű ételek fogyasztása elősegíti az egészséges testsúly fenntartását is. A hagyományos amerikai étrend energiában gazdag, de tápanyagokban szegény. A magyar sem áll ettől messze. A magas rosttartalmú, tápanyagokban gazdag étrend fogyáshoz/súlykontrollhoz vezethet, mivel ez a megközelítés kiküszöböli az olyan üres kalóriákat, mint a hozzáadott cukor, a feldolgozott gabonafélék és a finomított olajok.

Ha ismétlődően olyan ételeket választasz, amelyek kevesebb kalóriát tartalmaznak, akkor természetesen csökkented étrended teljes kalóriatartalmát. Ez segít abban, hogy minden szükséges vitamint és ásványi anyagot megkapj anélkül, hogy éhesnek vagy nélkülözésnek éreznéd magad, és megakadályozza a túlzott kalóriabevitelt és a súlygyarapodást is.

A tápanyagokban gazdag étrend követésének nagy előnye, hogy egészséges testsúlyt tudsz fenntartani anélkül, hogy bármilyen ételt vagy ételcsoportot ki kellene hagynod, divatos diétákat követned vagy kalóriákat számolnod. Sokkal könnyebb megfelelő mennyiségű kalóriát fogyasztani, még akkor is, ha nem korlátozod magad, ha egyszerűen  csak csökkented vagy eltávolítod az étrendedből az ultra-feldolgozott, magas cukor-, vegyi anyag-, nátrium- és adalékanyag-tartalmú ételeket.

Valójában, mivel a tápanyagokban gazdag ételek eleve alacsony kalóriatartalmúak (mert általában sok rostot, vizet tartalmaznak és nincsenek bennük adalékanyagok), valójában TÖBB ételt is fogyaszthat, és mégis fogyhat közben. Az egészséges ételek, mint a zöldségek, gyümölcsök, és mértékkel fogyasztott hüvelyesek/babok vagy teljes kiőrlésű gabonák nagyon laktatóak és telítőek… ezért nem könnyű túlenni magunkat velük.

→→★ Hogyan növelheted az étrended tápanyag-sűrűségét?

Készen állsz arra, hogy növeld az ételeid tápanyag-tartalmát? Íme néhány tipp, hogyan vehetsz fel étrendjébe a leginkább tápanyag-sűrű ételeket:

1. Kerüld a magas feldolgozottságú ételeket.

Michael Pollan író és előadó rámutat, hogy 80 000 ismert ehető növényi élelmiszer létezik, amelyek közül körülbelül 3000-et használtak vagy még mindig használnak az emberi étrendben. Ugyanakkor a világszerte bevitt kalóriák körülbelül 60 százaléka mindössze négy, nagy mértékben támogatott, iparosított növényből származik: kukoricából, rizsből, szójából és búzából.

Ez azért problémát jelent, mert azt jelenti, hogy az emberek napi kalóriabevitelük nagy részét olyan élelmiszerekből szerzik, amelyek nem tartalmaznak sok tápanyagot.

Míg a teljes értékű élelmiszerek sok esszenciális tápanyagot tartalmaznak, mindegyik alacsony kalóriatartalommal, az ultra-feldolgozott élelmiszerek éppen ellenkezőleg: sok „üres kalóriát” tartalmaznak, de cserébe kevés valódi tápértékkel rendelkeznek.

Mely élelmiszerek nem tartalmaznak sok tápanyagot? Példák alacsony tápértékű élelmiszerekre és italokra:

Feldolgozott húsok (szalonna, szalámi, felvágottak stb.)
Instant tészta
Készételek
Cukrozott italok (szóda, édes tea, gyümölcslé, sportitalok)
Finomított növényi olajok
Burgonya chips
Margarin
Bolti sütemények, torták és péksütemények
Mesterséges édesítőszerek
Sült krumpli
Müzliszeletek
Fagylalt és édesített joghurtok
Reggeli gabonapelyhek
Finomított gabonafélék
Csokoládészeletek
Gyorséttermi ételek

2. Vásárolj helyi termékeket, ha ez leheteséges.

A biotermékek vásárlása mindenképpen egy lépés a helyes irányba, ha el akarjuk kerülni a veszélyes vegyszereket, peszticideket, gyomirtókat és génmódosított szervezeteket, de a biotermékek vásárlása nem mindig szükséges, és nem is mindig a legjobb megoldás, ha a táplálkozásunk tápanyag-sűrűségét szeretnénk növelni.

Bár ajánlom, hogy ha lehet, vásárolj biotermékeket, szerintem ugyanolyan (vagy még fontosabb) helyi, friss élelmiszereket vásárolni. Ideális esetben mindannyian egész évben hozzáférhetnénk helyi, biotermékekhez, tápanyagokban gazdag élelmiszerekhez, de ez nem mindig lehetséges.

Ahelyett, hogy tökéletesnek akarnánk lenni, tegyünk meg mindent, amit tudunk. Vásároljunk a termelői piacokon, csatlakozzunk egy közösségi támogatott mezőgazdasági csoporthoz, vagy a melegebb hónapokban fontoljuk meg, hogy magunk is termeszthetünk néhány élelmiszert biogazdálkodással.

3. Elsősorban a teljes értékű élelmiszerek fogyasztására koncentráljunk.

Az emberek szeretik túlságosan leegyszerűsíteni az emberi étrendben szereplő élelmiszereket, de az élelmiszerek nem feltétlenül számszerűsíthetők és osztályozhatók kizárólag az egyes tápanyagok alapján. Például egyes ultra-feldolgozott élelmiszerek tartalmazhatnak szintetikus vitaminokat, de ez nem jelenti azt, hogy egészségesek. Ha az élelmiszereket az általuk tartalmazott alapvető tápanyagok alapján számszerűsítjük, ahelyett, hogy figyelembe vennénk a teljes értékű élelmiszerekben található összetett vegyületek kombinációját, akkor elveszítjük a teljes képet.

Más szavakkal: könnyű ráragasztani egy címkét egy gabonapelyhes dobozra, amelyen az áll, hogy a termék „magas omega-3-tartalmú”! De ez természetesen nem feltétlenül jelenti azt, hogy az a termék jó az egészségének. Arra kell összpontosítanod, hogy a tápanyagokat a lehető legtermészetesebb módon juttasd a szervezetedbe.

Egy másik probléma, hogy sok védő antioxidáns fitotápanyag még mindig „névtelen és nem mérhető”, ezért csak a természet leggazdagabb tápanyagú ételeinek fogyasztásával lehet őket bevinni a szervezetbe. Feltételezhetjük azt is, hogy azok az ételek, amelyek a legtöbb ismert tápanyagot tartalmazzák (például a leveles zöldségek és a bogyós gyümölcsök), valószínűleg a legtöbb jótékony, de ismeretlen vegyületet is tartalmazzák.

4. Törekedj a változatosságra és az egyensúlyra.

Bár a tápanyag-sűrűségi pontszámok nagyon hasznosak az egészséges élelmiszerek kiválasztásában, nem ezek az egyetlen szempontok, amelyeket figyelembe kell venni. Ha például csak a tápanyag-sűrűségi skálán magas pontszámot elérő élelmiszereket fogyasztanál, étrendedben túl kevés lenne az egészséges zsírtartalom.

Ha egy nagyon aktív ember csak a legmagasabb tápértékű ételeket fogyasztaná, túl sok rostot venne magához, és nem jutna elegendő kalóriához minden nap. Ez valójában káros lenne az egészségére, hozzájárulva az alultápláltsághoz, az alacsony energiaszinthez, az anyagcsere lelassulásához, a gyengeséghez és a hangulati problémákhoz.

Fogyassz sokféle, valódi ételt, amelyet szeretsz, mindenféle élelmiszercsoportból (beleértve a fehérjéket és zsírokat is, a növényi ételek mellett), és máris jó úton haladsz a tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott étrend felé. Próbálj pozitívan gondolkodni arról, hogy milyen típusú ételeket kellene fogyasztanod, ahelyett, hogy azokra koncentrálnál, amelyeket nem kellett volna megenni.

Hogyan csökken az élelmiszerek tápérték-sűrűsége?

Közismert tény, hogy sokan nem fogyasztunk elegendő mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget naponta, de még azok közül is, akik ezt megteszik, lehet, hogy nem jutnak hozzá az összes tápanyaghoz, amire számíthatnának. A „tápanyagromlás” azt jelenti, hogy az élelmiszerekben található vitaminok, ásványi anyagok és egyéb tápanyagok mennyisége csökken olyan tényezők miatt, mint a talaj kimerülése, az élelmiszer-gyártás, -feldolgozás és -szállítás, valamint kisebb mértékben az élelmiszerek főzése és melegítése.

2002-ben a Globe and Mail és a CTV News által készített kanadai szupermarketek elemzése megállapította, hogy a gyümölcsök és zöldségek tápanyagszintje egy generáció alatt drámaian csökkent. Az elemzők 50 év tápanyagszint-változásait összehasonlítva megállapították, hogy az átlagos szupermarketben kapható burgonya elvesztette:

100 százalékát az A-vitaminból
57 százalékát a C-vitaminból és a vasból
50 százalékát a riboflavinból
28 százaléka kalciumtartalmának
18 százaléka tiamintartalmának

Huszonöt gyümölcsöt és zöldséget elemeztek, és hasonló eredményeket kaptak. A brokkolit az egyik legnépszerűbb szuperélelmiszernek tartják, mégis egyes kutatások szerint a mai brokkoli kalciumtartalma körülbelül 63 százalékkal, vas tartalma pedig 34 százalékkal alacsonyabb, mint a korábbi évszázadokban.

Phil Warman agronómus szerint a tápanyagok minőségromlásáért elsősorban a modern gazdálkodási gyakorlatok és a piaci követelmények a felelősek. Kutatásai szerint „a hangsúly a megjelenésen, a tárolhatóságon és a szállíthatóságon van, míg a gyümölcsök és zöldségek tápértékére sokkal kevesebb figyelmet fordítanak”. Warman szerint a mai élelmiszergyártók számára a magas hozamú termelés és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség sokkal fontosabb, mint az élelmiszerek tápértéke.

Tim Lang brit professzor egyetértett ezzel: „Ez a fogyasztói jogok kérdése. Az narancsot állandónak tartjuk, de a valóságban ez nem így van.”

Ma öt narancsot kellene enni ahhoz, hogy ugyanannyi vasat kapjunk, mint amit nagymamánk egy narancsból kapott, és körülbelül nyolc narancsot ahhoz, hogy ugyanannyi A-vitamint kapjunk!

Hogyan okoz a talaj kimerülése alacsony tápanyag-sűrűséget?

A tápanyag-sűrűséggel kapcsolatos egyik fő probléma az, hogy az ipari gazdaságok olyan talajban termesztenek növényeket, amelynek tápanyagszintje egyre csökken.

Tom Paulson riporter „vékony barna vonalnak” nevezte azt a három láb vastag termőtalajt, amely borítja a Földet és fenntartja az életet. Ez az élő biológiai mátrix tartalmazza azokat az alapvető vegyületeket, amelyeket a növények felhasználható tápanyagokká alakítanak, és mégis a Nemzeti Tudományos Akadémia jelentése szerint az amerikai termőtalaj 10-szer gyorsabban erodálódik, mint amennyit pótolni tud.

A termőtalaj több száz év alatt 2,5–5 cm-es rétegben újul meg, de az ipari mezőgazdaság zavarja ezt a folyamatot, mondta David Montgomery geológus: „Becslések szerint jelenleg évente a termőtalaj körülbelül 1%-át veszítjük el az erózió miatt, amelynek nagy része a mezőgazdaságnak köszönhető. Globális szinten egyértelmű, hogy fogynak a talajkészleteink.”

Az ENSZ figyelmeztetett, hogy a bolygó egészén tapasztalható talajromlás hozzájárul az alultápláltság eseteinek gyors növekedéséhez. Az ipari mezőgazdaságban alkalmazott termesztési módszerek alig hagynak időt a talajnak a regenerálódásra.

• A leggazdagabb tápanyagú élelmiszerek valódiak és feldolgozatlanok, ellentétben a kémiailag módosított, mesterséges vagy szintetikus összetevőkkel teli termékekkel. Sok vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak, de alacsony a kalóriatartalmuk.
• Manapság nehéz lehet beszerezni az összes szükséges tápanyagot olyan tényezők miatt, mint a feldolgozott élelmiszerek tömegtermelése, a talaj kimerülése és a friss, organikus, helyi élelmiszerekhez való hozzáférés nehézsége.
• A gyümölcsök és zöldségek mellett más teljes értékű élelmiszerek is magas tápanyag-sűrűséggel rendelkeznek. Ilyenek például a vadon fogott halak, a ketreces tartásból származó tojások, a babok és borsók, a nyers diófélék és magvak, a fűvel táplált sovány húsok és baromfi, valamint az ősi/teljes kiőrlésű gabonák.
• Az étrend tápanyag-sűrűségének növelésére a legjobb módszerek közé tartozik a szezonális/helyi termékek vásárlása, saját kert művelése, valamint több egészséges élelmiszer, például leveles zöldségek, bogyós gyümölcsök és mindenféle nem keményítőtartalmú zöldség fogyasztása.
• Az alacsony tápanyag-sűrűségű élelmiszerek (ultra-feldolgozott élelmiszerek) elkerülése szintén fontos az étrend tápértékének maximalizálása érdekében.

Használd egészséggel ezt az írást, és törjünk ki végre a kalória számlálás rabigájából.

A Mr. Olympia 2. helyezett, és Arnold Classic győztes Mike Sommerfeld tippjei, Neked is elérhetőek!
Kérd el INGYEN a tudásanyagot!

Referenciák:

https://rodaleinstitute.org/why-organic/issues-and-priorities/nutrient-density/#:~:text=know%20the%20facts&text=Industrial%20agriculture%20has%20depleted%20soils,just%20a%20half%2Dcentury%20ago.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK305182/
https://news.un.org/en/story/2022/07/1123462

- Sichieri, R., Moura, A. S., Genelhu, V., Hu, F., & Willett, W. C. (2007). An 18-mo randomized trial of a low-glycemic- index diet and weight change in Brazilian women. The American Journal of Clinical Nutrition
- Schenk, S., Davidson, C. J., Zderic, T. W., Byerley, L. O., & Coyle, E. F. (2003). Different glycemic indexes of breakfast cereals are not due to glucose entry into blood but to glucose removal by tissue. The American Journal of Clinical Nutrition
- Aronoff, S. L., Berkowitz, K., Shreiner, B., & Want, L. (2004). Glucose metabolism and regulation: beyond insulin and glucagon. Diabetes Spectrum