Ha szomjasak vagyunk a legtöbbször nem ivóvízhez nyúlunk – nagy valószínűséggel Te sem, hanem inkább ásványvízhez. Az éttermekben, kávézókban is ásványvizet szolgálnak fel víz gyanánt, így fontos, hogy tisztában légy az összetételükkel és egészségi hatásaikkal. A szénsavas és szénsavmentes ásvány- és gyógyvizek összetétele a szokásos csapvíztől lényegesen eltér.

Mit hívunk ásványvíznek és mit gyógyvíznek?

Természetes ásványvíznek nevezzük azokat a vizeket, amelyek oldott összes ásványianyag-tartalma literenként legalább 1000 mg, vagy az oldott összes szilárd ásványianyag-tartalmuk 500-1000 mg/l között van, de egyes biológiailag aktív anyagokat a meghatározott minimális értékben tartalmaznak. Az ásványvizek pontos összetételét a csomagolásukon megtalálod. A gyógyvizek azok az ásványvizek, amelyeknek bizonyított gyógyhatása van.

Hogyan csoportosíthatók az ásványvizek?

Az ásvány-, gyógyvizek palackozásának elterjedése hatására az évek során számos, különböző szempontú definíció jelent meg. Ezek időközben is többször módosultak és esetenként egybeolvadtak, míg ki nem kristályosodtak a ma is használatos meghatározások (országonként eltérhetnek). A direktíva eredetileg három, majd utólagos módisítást követően négy alkategóriát különböztet meg, a kritérium pedig az oldott ásványianyag-tartalom, a szélesebb körökben elfogadott TDS (total dissolved solids):

Dolgozzon helyetted a Zsírégetőd! A Munka Ünnepére: 33% OFF a Peak Zsírégetőidre!

• Csekély ásványianyag-tartalmú, TDS < 500 mg/l
• Nagyon csekély ásványianyag-tartalmú, TDS < 50 mg/l
• Ásványi anyagban gazdag, TDS > 1500 mg/l.
• Közepes ásványianyag-tartalmú 500 mg/l > TDS < 1500 mg/l intervallumot fedi le.

A fent említett direktíva szabályozta azon eseteket is, amikor a TDS nem éri el a kívánt értékeket, de a kategória meghatározásához adott koncentráció felett jelen levő összetevőket használják:

• Hidrogén-karbonát- tartalmú: Hidrogén-karbonát > 600 mg/l
• Szulfáttartalmú: Szulfát > 200 mg/l
• Kloridtartalmú: Klorid > 200 mg/l
• Kalciumtartalmú: Kalcium > 150 mg/l
• Magnéziumtartalmú: Magnézium > 50 mg/l
• Fluoridtartalmú: Fluorid > 1 mg/l
• Vastartalmú: Kétértékű vastartalom > 1 mg/l
• Savas Szabad CO2: > 250 mg/l
• Nátriumtartalmú: Nátrium > 200 mg/l
• Alkalmas nátriumszegény diétához: Nátrium < 20 mg/l

Melyek az ásványvizek fő típusai és azok egészségre gyakorolt hatásai?

• A hidrogén-karbonátban gazdag, alkalikus ásványvizek (hidrogénkarbonát > 600 mg/l) képesek semlegesíteni a savtúltengést, így reflux betegségben ajánlottak. Ezen kívül fizikai aktivitás esetén segítik a folyadék, valamint az ásványi sók visszaépítését. Sportversenyt megelőzően 500-700 ml fogyasztása ajánlott, míg erőteljes fizikai igénybevétel közben kerülendő az alkalikus vizek túlzott fogyasztása. Fizikai aktivitás esetén gyors felszívódásuk miatt az izotóniás italok a legkedvezőbbek.
• A szulfátos vagy keserű ásványvizek (szulfát > 200 mg/l) serkentik a bélműködést és főként krónikus székrekedés esetén ajánlottak, míg a szulfátos-hidrogénkarbonátos vizek az epehólyag csökkent működése, illetve epeköves betegségek esetén ajánlottak epeelválasztást fokozó hatásuk révén.
• A nátrium-kloridos, sós ásványvizek (klorid > 200 mg/l, nátrium > 200 mg/l) a bélmozgást, a víz- és elektrolit-kiválasztást serkentik a bélben, valamint fokozzák az epeelválasztást. Ezért fogyasztásuk székrekedés, valamint epebetegség esetén ajánlott.
• A kalciumban gazdag ásványvizek (kalcium 150 mg/l) a kalciumszükséglet növekedésekor (várandós, szoptató nők, gyermekek, idősek, változókorban lévő hölgyek, valamint csontritkulás esetén), annak pótlására ajánlottak.
• A magnéziumban gazdag ásványvizek (magnézium > 50 mg/l) hashajtó hatással rendelkeznek, egyes kutatások szerint segítenek az érelmeszesedés megakadályozásában, hatékonyak a menstruációs problémák enyhítésében, valamint a változókor utáni csontritkulás megelőzésében. Várandós és szoptatós anyák megnövekedett magnéziumszükségletének pótlására is jó választásnak bizonyulnak mérsékelt mennyiségben.
• A vastartalmú ásványvizek (kétértékű vas > 1 mg/l) növelik a vérsavó vastartalmát, így vashiányos állapotban kiemelten ajánlott fogyasztásuk.
• A kénes-, sós-jódos-, valamint sós-jódos- brómos ásványvizek főként külső használatra (fürdők), például bőrproblémákra, vagy inhalációval légzőszervi betegségek esetén ajánlottak. A jódtartalmú ásványvizek hozzájárulhatnak a várandós nők emelkedett jódszükségletéhez. Pajzsmirigyprobléma esetén ajánlott orvossal konzultálni a jódos ásványvizek fogyasztását illetően.
• A természetes szénsavas vizek (CO2 > 1000 mg/l) főként fürdők formájában, az érproblémák kezelésére ajánlottak.

Milyen ellenjavallatok léteznek?

• A kis ásványianyag-tartalmú ásványvizek vizelethajtó tulajdonságuk miatt nem ajánlott veseelégtelenségben szenvedőknek, vízvisszatartás, illetve keringési rendellenesség eseténű.
• A nagy nátriumtartalmú ásványvizek magas vérnyomás, illetve egyéb, szív- és érrendszeri betegség esetén kerülendők.
• A kénes ásványvizeket légzőszervi problémák esetén ne fogyassz.
• A hidrogén-karbonátban gazdag ásványvizek a kevés gyomorsav termelődés esetében nem ajánlottak.
• A sós ásványvizek túlzott gyomorsav-termelődés, gyomorfekély, valamint magas vérnyomás esetén nem ajánlottak.
• A szulfátos vizek pedig fekéllyel járó emésztőrendszeri betegségekben kerülendők.

Mindenképpen érdemes a különböző ásványvizeket változatosan fogyasztanod és ne feledd el, hogy a palackok címkéjén mindig tájékozódhatsz az adott ásványvíz ásványianyag-tartalmáról.

Ásványvíz

Egészséges ásványvíz

Források:

Luisa Petraccia, Giovanna Liberati et al.: Water, mineral waters and health. Clinical Nutrition, 25, 377–385, 2006.

Manz, F.: Hydration and disease. J Am Coll Nutr.,26(5Suppl):535S-541S, 2007 Oct.

Kis, B., Szász, Á., Pál, Z. et al.: Ásványvíz meghatározások erdővidéki források tükrében. Alkoholmentes italok, 3, 42, 2007.

30 napon át minden napra jut 1 fitt recept - ami 5 perces elfoglaltságot kér CSAK Tőled!