Biztosan Te is tapasztaltad már, hogyha hosszabb ideig drasztikusan megvonsz magadtól ételeket, pontosabban tápanyagokat, akkor a koncentrációd, teljesítőképességed sem az igaz. Vajon mi lehet ennek az oka?

Az agy megfelelő működése több tényező függvénye. Ezek egyike a táplálkozás, ugyanis a táplálékkal felvett és azok lebontása, emésztése során képződő glükózt (szőlőcukrot) az magsejtek elsődleges energiaforrásként használják fel. Az agy megfelelő glükóz ellátottságához naponta kb. 130 gramm szénhidrátra van szükség. Napjainkban azonban továbbra is él a félelem a szénhidrátokkal szemben, holott a szénhidrát-, így a glükózmegvonás nem csak időszakos, hanem hosszú távú következményekkel is járhat: fejfájás, a koncentráló képesség zavara, emlékezési problémák, gondolkodásbeli lelassulás, idegesség, feszültség, szédülés, súlyosabb esetben akár ájulás is. A túlzottan kevés szénhidrátot tartalmazó diéták, a szigorú, önsanyargató fogyókúrák már csak emiatt sem ajánlottak.

Az agyunk szükség esetén aminosavakat is képes energiaként hasznosítani, de csak nagyon korlátozott mértékben. Ilyen szükséges helyzet lehet például az éhezés vagy egy drasztikusan lecsökkentett szénhidráttartalmú diéta.

A zsírsavakat azonban az agyunk közvetlen módon nem képes energiaként hasznosítani, de a zsírsavakból származó ketontesteket fel tudja használni. Ezek a ketontestek jellemzően éhezés során keletkeznek és ekkor fontos energiaforrásként szolgálnak nem csak az agy, hanem az idegsejtek számára is. Ebben az állapotban a szervezet glikogénraktárai már kiürültek, a máj pedig fokozottan állítja elő a ketontesteket a zsírsavakból. Ez a folyamat lehetővé teszi fokozott felhasználásukat a szervezet szövetei, de különösen az agy számára. Napi 50-100 g szénhidrátbevitel még megelőzi a ketózis (ketontestek felszaporodása) folyamatát.

A legfőbb oka annak, hogy éhezés során az agy átvált a ketontestek hasznosítására az, hogy így igyekszik csökkenteni glükózigényét. Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem állna rendelkezésére, akkor a glükózt nagy mennyiségben az izomfehérjék lebontásából igyekezne megoldani (ez az ún. glükoneogenezis), ami viszont jelentős mértékű izomsorvadáshoz vezetne. A ketontesteknek ez a szerepe az éhezés során kialakult stresszhez való alkalmazkodásban nagyon fontos. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy megéri megvárni, míg éhezünk, mert akkor kevesebb szénhidrátra, így glükózra van szükségünk, ugyanakkor magyarázatául szolgálhat annak, hogy a divatos, igen kevés szénhidrátot, ám annál több fehérjét és zsírt szolgáltató diétairányzatok követői miért nem „esnek össze” vagy betegednek meg rövid távon az agyi glükózhiány miatt.

33% OFF a stressz elleni termékekre!

Diéta

Diéta agyműködésre

Forrás:

European Food Safety Authority (EFSA) Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies (NDA): Scientific Opinion on Dietary Reference Values for carbohydrates and dietary fibre.

EFSA Journal, 8(3):1462, 77, 2010. Doi:10.2903/j.efsa.2010.1462

Nestlé Életmód Központ: Nestlé Életmód Iránytű 2012/III.

Barberger-Gateau, P., Raffaitin, C. et al.: Dietary patterns and risk of dementia. The Three-City cohort study. Neurology, 69:1921–1930, 2007.

Angela Lunde: Preventing Alzheimer's: Exercise still best bet. 2008. március 25.

Tiffany F. Hughes, Mary Ganguli: Modifiable Midlife Risk Factors for Late-Life Cognitive Impairment and Dementia. Curr Psychiatry Rev., 5(2), 73–92, 2009. május 1.

Vincenzo Solfrizzi; Francesco Panza et al.: Diet and Alzheimer`s Disease Risk Factors or Prevention. Expert Rev Neurother, 11(5), 677-708, 2011.

30 napon át minden napra jut 1 fitt recept - ami 5 perces elfoglaltságot kér CSAK Tőled!