Ha éppen a tanterem, az ülésterem felé igyekszel, vagy egyszerűen az agyadat a legjobb formába akarod hozni, a reggelizés elengedhetetlen folyamat. A legkövetkezetesebb vizsgálatok úgy vélik, hogy a reggelizés befolyással van a memória kialakításában, valamint visszaszerzésében, illetve a komplex és reagálásra késztető információk irányításában.
Mentális teljesítmény
Gyermekeken végzett vizsgálatok alkalmával a kutatók azt állapították meg, hogy a nap első étkezést kihagyott gyermekek, több hibát vétettek a problémamegoldó tesztek során, mint azok, akik időt szántak a reggelizésre. Azok a fiatal felnőttek, akik elmulasztották a reggelit, szintén gyengébb teljesítményt mutattak a teszteken, mint azok, akik ettek valamit ugyanazon vizsgálat előtt. A reggeli e hatásai abból a képességéből származnak, hogy megemelik a vér glükóz szintjét, mely növeli az acetilkolin nevű transzmittert az agyban. Azok a kutatók, akik ezen a területen dolgoznak, megállapították, hogy az acetilkolin szerepet kap a memóriában, mivel azok a gyógyszerek, amelyek megakadályozzák a termelődését, kimutathatóan rontják a memóriát, különösképpen az új információkra való emlékezésben okoznak romlást.
Mentális teljesítmény fokozása
B1-vitamin:
Mivel a B1 vitamin szükséges az acetilkolin előállításához, e tápanyag étrendben való biztosítása is szerepet játszhat a mentális teljesítmény optimalizásában a reggel folyamán. A gabonából készült ételek, mint a dúsított vagy teljes kiőrlésű kenyerek, a dúsított reggeli pelyhek tartalmaznak B1 vitamint. Tiszta gondolkodásra való képességünk nem csupán a rövidtávú tápláló ételek időzítésére van korlátozva. A mentális teljesítményt az étrend tápértékbeli minősége is befolyásolja hosszú távon. B1-vitamin természetes forrásai: spárga, hüvelyesek, gomba, máj, mogyoró, borsó, sertéshús, barna rizs, tojássárgája, hal, baromfihús, rizskorpa, búzacsíra és teljes kiőrlésű gabonák.
Vas:
Hosszú távú hiányos vasbevitel például, befolyásolhatja az emberek koncentráló képességét és csökkentheti IQ szintjüket. A vashiány memóriazavarhoz vezet felnőttek és gyermekek esetében is, valamint a kisgyermekeknél és csecsemőknél, figyelemmel valamint tanulással kapcsolatos problémákat okoz. Magas vastartalmú ételek: vassal dúsított müzlik és gabonapelyhek, gomba (vargánya, shiitake, portabello, csiperke), mák, mogyoró, mandula, dió, kakaó (cukrozatlan, őrölt kakaóbab), szilva, ribizli, libamáj , sertésmáj, marha-/borjúmáj, vörös húsok (marha, borjú, sertés), szardínia, lencse, tarkabab, vesebab, csicseriborsó, pulykahús, spenót, sóska, szamóca, sárgabarack, tonhal, bárányhús, zöldborsó, zöldbab, körte, hónapos retek, almalé, tojás, paradicsomlé.
Jód:
Míg a nők különösen hajlamosak az alacsony étrendi vasbevitelre, egy másik mikrotápanyag, a jód túl alacsony bevitele mindkét nemet érinti. A döntéshozatal valamint kezdeményezés különösen zavart szenvedhet jódhiány esetén, és bár ez a probléma csak Európa néhány részét érinti és a fejlődő országokat, a jódozott só, himalája só, burgonya, áfonya, földi eper, szárított tengeri alga, tengeri halak, kagyló, hús, aszalt szilva, tej, joghurt és tojás fogyasztása segíthet a megfelelő bevitel szinten tartásában.
Koffein:
Amennyiben egy bizonyos elem étrendből való hiánya zavart okoz a mentális működésben, egy másik adása, segíthet az agyunknak egy gyors lökést adni. A koffein például enyhe stimuláló hatással bír, és a központi idegrendszerre hatva javítja az ébrenlétet. Tesztek kimutatták, hogy a koffein, képes az agyban a gyors információfeldolgozás 10 százalékkal való felgyorsítására, valamint hogy az ebéd után elfogyasztott kávé segít az „ebéd utáni fáradtság” ellensúlyozásában és a koncentráció visszanyerésében.
Folyadék:
Nem csak az számít, hogy mit iszol, de az elegendő vízfogyasztás is sokat számít, 20 kg-ként 1 liter folyadékra van szüksége a szervezetednek. Már a hidratáció kismértékű csökkenése is befolyással lehet a mentális teljesítményedre. Emlékezze rá, hogy mire szomjasnak érzed magadat, addigra már dehidrálódtál, így töltsd fel magadat folyadékkal az egész nap folyamán, hogy az agyadat éberen tartsd.
Hivatkozások:
- Hasenfratz, M., Battig, K. et al. Human Psychopharmacology, vol 6, pp. 277-284(1991).
- Smith, A.P. et al. Neuropsychobiologie, vol. 23, pp. 160-163 (1990)