A halfogyasztás ősidők óta fontos része a táplálkozásnak. Egészségre gyakorolt hatása miatt fogyasztása mindenki számára ajánlott. Ahogy nő az emberekben a tudatos táplálkozás és az egészséges életmód iránti vágy, úgy nő a halfogyasztás egy főre jutó aránya is. A rendszeres halfogyasztás 40 %-kal csökkentheti a koszorúér megbetegedések számát. A legtöbb krónikus állapot kialakulásáért a szervezet gyulladásos elváltozásai okolhatók. De ez még nem minden!
Halfogyasztás
A halak húsa laza szövetszerkezetű, könnyen emészthető, magas víztartalommal rendelkeznek. Kedvező az energia- és zsírtartalma, emellett átlagosan 15-20%- os fehérjetartalma miatt a testtömeg csökkentő étrendekbe jól beilleszthető. Zsírértéke alapján megkülönböztetünk zsírosabb (pl. ponty, harcsa, tonhal, makréla, lazac, hering) és szárazabb húsú (pl. fehér busa, amur, süllő, tőkehal, heck) halféleségeket.
Vitaminok a hal húsában
A hal jó forrása a zsírban oldódó vitaminoknak, elsősorban az A- és D-vitaminnak. Ezek segítségével szervezeted képes semlegesíteni a szabadgyököket és növelni a betegségekkel szembeni állóképességet. A vízben oldódó vitaminok közül a B1- és B2-vitamin fedezhető fel a halban, nagyobb mennyiségben, az ásványi anyagok szempontjából pedig vas-, szelén-, cink-, és jódtartalma jelentős. Mindemellett a halkonzervek – a puha, ehető halcsontoknak köszönhetően – még kalciumban is gazdagok.
Halfogyasztás diétában
Jó választás lehet az amur, amely a legtisztább halaink egyike, ugyanis teljes mértékben növényevő. Az esszenciális aminosavak és omega-3 mellett rengeteg vitamin és ásványi anyag fellelhető húsában. A nagyobb példányok inkább csontosak, mint szálkásak, így elkészítése és fogyasztása is egyszerű. Az amur mellett a busa a másik leginkább ajánlott hal, ugyanis omega-3- tartalma szinte tengeri haltársaiéval vetekszik, azonban a busánál nem kell tartanunk a mérgező higanytartalom miatt.
A lazac leginkább Nyugat- és Észak-Európa tengerpartjainál fordul elő, ritkábban az Atlanti- és a Csendes-óceánban, Kanada északi partjainál, valamint az észak-amerikai Nagy-tavakban. Az egyik legegészségesebb és legfinomabb, ezáltal a legnépszerűbb halfajta mind közül. A lazac rózsaszín színét adó astaxantin festékanyag jelentősen csökkenti a vérben található gyulladást jelző fehérje szintjét. A lazac rendszeres fogyasztása jótékony hatással van a DNS-re. Számos vizsgálat igazolta, hogy a halhús véd a koszorúér-betegség ellen, és jelentősen késlelteti az érelmeszesedés kifejlődését. E kedvező hatás titka a halban lévő többszörösen telítetlen zsírsavakban rejlik. A lazac kiváló fehérje-, vitamin-, és ásványi anyag-forrás (kálium, cink, vas, szelén és B12-vitamin), de legfontosabb tápanyaga az omega-3 zsírsav.
Miért fontos az omega-3 zsírsav?
Az omega-3 zsírsav egy esszenciális zsírsav, amit a szervezet nem képes előállítani, ezért a táplálkozás során kell a szervezetedbe juttatni. A legtöbb omega-3 zsírsav természetes módon fordul elő az olajos halakban. Hozzájárul az egészséges agy működéséhez, valamint jótékonyan hat a szívre és az ízületekre is. Csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, emellett még tisztító hatása is van az erekre. Megakadályozhatja számos daganatos betegség kialakulását, de jó néhány krónikus betegség megelőzésére is alkalmas, mint, például az Alzheimer-kór, asztma, depresszió, szklerózis multiplex, magas vérnyomás. Ezen kívül erősíti az immunrendszert, gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik, illetve javítja az általános közérzetet és egészségi állapotot.
Ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű omega-3 zsírsav jusson szervezetünkbe, érdemes egy héten legalább háromszor olajos halat fogyasztanunk, mint például a lazac, makréla, szardínia, hering és a friss tonhal.