Szinte már nincs is olyan termék az élelmiszerpiacon, amire ne lenne ráírva a benne található kalóriamennyiség. Vajon mennyire pontosak ezek az értékek, hogyan határozzák meg a szakértők? Itt az ideje, hogy megismerkedj kicsit az ételeid energiaszámításának tudományával.
Mindegy, hogy egy lelkes vásárló, egy egészségtudatos szülő vagy a céljaiért megszállottan küzdő sportember vagy, az üzletekben mindig alaposan megvizsgálod a termékek címkéit, igaz? Gyors számítást végzel fejben, hogy az adott étel mennyire passzol az étrendedhez, és amit úgy ítélsz meg, hogy nem neked való, szánakozva bár, de mégis visszateszed a polcra. Átfut ilyenkor az agyadon, hogy mégis mi lehet a módja annak, hogy az ételek táp-és energiaértékének meghatározása pontos legyen? Azt már lehet Te magad is hallottad, hogy 1 g fehérje és 1 g szénhidrát 4 kalóriaértékkel bír, míg 1 g zsír 9 kalóriával. Na most akkor, hogy a fenébe tudnak belepréselni több száz kalóriát egy falatka kis csokiba? Így!
Kalória
Kalóriák és kilokalóriák
A fenti megnevezések helyett a legtöbb esetben mindenhol csak a kalória megnevezést használják. Ahhoz, hogy könnyen megértsd, hogyan is számolják az ételek energiatartalmát, nem árt, ha pontosan tudod, mit értünk kalória alatt.
A kalória az energia mértékegysége. Pontosabban 1 kalória 1 g víz hőmérsékletét 1 Celsius fokkal emeli. Természetesen, Te nem ezt látod a termékek címkéjén. A kalória, ami fel van tüntetve tulajdonképpen kilokalóriát jelent (kcal), azaz 1000 kalóriát. Ne zavarodj össze, ez az információ csak a mértékegységek megértésének megkönnyítésére szolgál, tehát amikor ételekről beszélünk, akkor kalóriákról és kilokalóriákról van szó.
Miért a kalória a legkedveltebb ételmeghatározó a diétázók számára?
Azt a szót már biztosan hallottad, hogy kalóriabomba. Tudod, honnan ered? Az energiaszámítás eredeti módszerét hívták így, amikor szó szerint fogtak egy ételt, beledobták egy tartályba, amit víz vett körül, meggyújtották és addig vártak, amíg porrá égett. Az energiaértéket pedig annak alapján határozták meg, hogy mennyire emelte meg a víz hőmérsékletét az élelmiszer az égése során.
Ezzel a módszerrel az alábbi értékek születtek a makrotápanyagok energiájára vonatkozóan:
- Szénhidrát: 4,2 kcal
- Zsír: 9,4 kcal
- Protein: 5,7 kcal
Ezek egy picivel túlkalkulált értékek, annál, ami a mai köztudatban elterjedt. A jelenlegi 4-9-4 kcal meghatározás Dr. Wilbur Olin Atwater fizikusról elnevezett Atwater átalakító rendszerrel történt mérésből ered.
Kalóriaszámítás módszere
Atwater rendszer
A mai értelemben tehát a “4-9-4 módszer”, avagy Atwater rendszer az alap az ételek kalóriatartalmának számszerűsítésében. 20 g szénhidrátot, 4 g zsírt és 6 g fehérjét tartalmazó élelmiszer körülbelül 140 kcal értékkel bír.
Ez a módszer figyelembe veszi a bruttó energiaértéket, a látszólagos emészthetőségi együtthatót és a tápanyagforrás vizelet korrekcióját ahhoz, hogy a lehető legpontosabb mértékét adja makrotápanyagok energiájának. Mit jelent ez? Egy rövid példán szemléltetve, a rost csökkenti az étel százalékos arányát abból, amit a szervezet energiaként fel tud használni, így a rostkomponenseket ki kell vonni a teljes mennyiségből a kalóriaszámítás előtt. Ezért is lett pontosítva a korábbi 4,2 kcal érték 4 kcal-ra. Természetesen így is vannak eltérések, de ez a módszer elég pontos ahhoz, hogy megfelelő értéket kapjunk.
Mi a helyzet a termékcímkékkel?
Most, hogy már tudod, hogyan is történik az általad megvásárolni kívánt termék kalóriaszámítása, nem árt ha tudod azt is, hogy mennyire pontosak az értékek a termékek címkéjén!?
Amerikai kutatások szerint a termékcímkék é s az élelmiszerek valódi kalóriatartalma közel 25%-os eltérést mutat. Természetesen ez nagyon sok tényezőtől függ, de nem kell aggódnod, nagyságrendileg pontos mennyiségekkel számolsz, és ha már eljutsz odáig, hogy megnézd, mit eszel, akkor nem azon az 1-2 kalórián fog múlni a diétás sikere.
Te is megrögzött kalóriaszámolgató vagy?